Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető? A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok sztárbefektetése volt, az ugrásszerűen megnőtt kereslet rekordmagasságokba repítette az árfolyamot. A megnőtt kereslet mögött minimum két folyamat állt.
Egyrészt a bitcoinok darabszámát maximalizáló bányászási rendszer 2024 áprilisában, ahogyan minden negyedik évben, frissül. A beszédes nevű Felezés napja után ugyanannyi bányászásért pontosan fele annyi tokent osztanak szét, idén a bányászok blokkjutalma 6,25 BTC-ről 3,125 BTC-re apad. A várhatóan csökkenő kínálat megnöveli a keresletet: a felezést 2012-ben, 2016-ban és 2020-ban is komoly bikapiac előzte meg. Ezt a hatást csak tetézi, hogy mostanra az összes bitcoin több mint 93 százalékát már kibányászták.
Másrészt megjelentek intézményi befektetők és bankok, akiken keresztül a kisbefektetők is relatíve könnyen beszállhatnak a kriptopiacba. A Blackrock is kibocsátott bitcoint tartalmazó ETP-t (exchange traded product, azaz tőzsdén kereskedhető termék), és az Interactive Brokersnél is több ilyen ETP elérhető. A kisbefektetők eddig két módon tudtak bitcoint vásárolni: saját pénztárcán keresztül, amiben fizikai (pendrive) vagy online (felhő) formában volt a bitcoin, illetve bitcoin-futures opción keresztül, utóbbi egy származtatott pénzügyi termék, ami a bitcoin árfolyamváltozásával megegyező hozamot fizet.
Az okos gabonaszondától a malacszámlálón át a mézlaborig: az agrárszektorban dolgozók munkáját megkönnyítő innovatív eszközök és tudományos módszerek, amelyekkel akár a karosszékből is gazdálkodhatunk.
Mindent a malacokról – Pigbrother Sertéstelepek megfigyelése a távolból, a juhok, csirkék, marhák számának, súlyának, állapotának ellenőrzése, méhkaptárak és méhcsaládok egészségének és mozgásának felügyelete vagy éppen kávécseresznyék színárnyalatának elemzése digitális eszközök és mesterséges intelligencia segítségével. Nincs ebben már semmi futurisztikus, lassan az agrárszektor minden területére születik egy megoldás a hatékony, gazdaságos és gyors működés biztosítására. A PigBrother Kft. néhány éve jelentkezett első, az állatok gyors, élő számlálásának feladatát megoldó PigCounter nevű termékével.
Azóta bővült a portfóliójuk, ma már Agri Food AI név alatt egyesítik termékekeit. A PigBrotherrel a sertések súlyát mérik gépi tanulás és gépi látás ötvözésével, az Artemys a vadállomány megfigyelését segíti. A Beemap a méztermelés optimalizálását támogatja például azzal, hogy segíti a legjobb viráglegelők megtalálását, és csökkenti a növényvédőszer-maradványok kockázatát. Az Agri Food AI olyan hazai és külföldi cégekkel dolgozik együtt, mint a Tyson Foods, a LifeCorp és a Bonafarm.
Mint egy egyszerű hőmérőt – GrainMonitor Nem elég a gabonát betárolni, meg is kell őrizni a minőségét. Erre kínál megoldást a GrainMonitort kifejlesztő startup (a GrainMonitor Kft.). Ez egy vezeték nélküli szenzoregység, amiből a terménymennyiségtől és igénytől függően egyet vagy többet bele kell szúrni a gabonahalomba, mint egy egyszerű hőmérőt. A rendszer igényei és a riasztási faktorok megadása után egy mobilalkalmazással követhetők a raktárak információi, probléma felbukkanásakor itt jelenik meg a riasztás is. Minden szenzornak önálló feldolgozó és kommunikációs egysége van, az információt egyenként küldik el a GrainMonitor felhőalapú központjába.
A háromméteres egységeknek nincs szükségük áramforrásra, akár három évig is üzemelnek töltés nélkül. A nedvesedés, a páratartalom emelkedésének nyomon követésével és az időben történő közbeavatkozással megelőzhető a csírázás, a szemek összetapadása, a gombás fertőzés, a kártevők (például bogarak, lepkék, atkák) elszaporodása és a toxinszint emelkedése. A telefonos alkalmazás időben riaszt, hogy minden szükséges lépést meg lehessen tenni a termény megmentéséért.
A mézcukrozás és -melegítés ellen A mézhamisítás az egyik legelterjedtebb élelmiszer-hamisítási forma a világon, és ebben Magyarország mint az EU egyik legnagyobb méztermelője, különösen érintett. Az évi átlagosan húszezer tonnányi méz hamisításának több formája lehetséges, ezek közül leggyakoribb, hogy cukorszirupot kevernek a mézbe, vagy a méheket etethetik sziruppal a gyűjtési időszakban. Az idegen cukor kimutatása laboratóriumi körülmények között is bonyolult, és nincs egységesen elfogadott, teljesen megbízható módszer.
Ezt az igényt felismerve dolgoznak a Semmelweis Egyetem (SE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói egy új módszeren. Az a cél, hogy minél pontosabban mutassák ki a manipulálást, és igazolják a botanikai vagy földrajzi eredetet, a hamisítás vagy a méz túlmelegítésének tényét. A kutatásban azt vizsgálták, hogyan alkalmazható ebből a célból az elektronikus nyelv és a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS).
Az eddigi kutatások jellemzően magasabb koncentrációk kimutatásával foglalkoztak, míg az SE és a MATE kutatásában három, öt és tíz százaléknyi cukorszirupot tartalmazó keverékek elkülöníthetőségét vizsgálták különböző (akác-, repce-, hárs-, napraforgó- és erdei) fajtamézeknél. A kutatók nagy pontossággal ki tudták szűrni a cukorszirupos keverékeket. Sőt nemcsak az idegen cukor jelenlétét, hanem a túlmelegítést is tetten érték.
A megbízható eredményekhez ugyanakkor robusztus adatbankra van szükség. Ha létrejön egy referencia-adatbank, a rendszer megtanulja a különbségeket, és még könnyebbé válhat a mézfajták azonosítása és a hamisítványok felismerése. A módszer gyakorlati alkalmazásához további kutatások szükségesek.
Okosbója vigyáz a halakra – Walise Nemcsak egy esetleges szennyezés, de az időjárás is okozhat tömeges halpusztulást az állóvizekben. Az állomány akár tizenöt százalékát érintő jelenség közvetlen oka az oxigénhiány, de az oxigénszint gyors intézkedéssel feljavítható. Az ilyen helyzetek korai felismerésére készítette el az ESH Kft. a Walise autonóm profilozó bóját, amit nemrég mutatott be a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma-Hal) és az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága.
A szerkezet a felszíni vizek teljes vízoszlopát vizsgálja centiméteres felbontásban. Energetikailag önellátó, akár az egész szezonban képes éjjel-nappal, emberi felügyelet nélkül működni. Jelez, riaszt, és ha kell, be is avatkozik, hiszen a rendszer beköthető a levegőztetés szabályozását végző berendezések vezérlésébe is. A kármegelőzés mellett segíti az eredményesebb és biztonságosabb halgazdálkodást. Tavaly több hazai tóban (például a Kis-Balatonban és a Velencei-tóban) is tesztelték a működését, idén már piacra is kerülhet.
Írta: Litkai Gergely A világ megváltoztatása általában aktív cselekvést, áldozatokat, konfliktusokat és álmatlan éjszakákat követel. Én most mégis azt javaslom, hogy aludjunk egy órával többet a világ megmentéséért. Négyfős véleménycsapat váltja egymást hónapról hónapra a pódiumon.Májusban Sásdi Helga tér vissza! Kiindulópontként a magyar származású amerikai alváskutató, Charles Czeisler gondolatát érdemes figyelembe venni. A cirkadián ritmus Karikó Katalinját Johann Hari így […]
A magyar Proofminder mesterséges intelligenciát használva segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és ennek megfelelően, célzottan avatkozhassanak be. Négy kontinensen dolgoznak együtt a termelőkkel.
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
Török Csaba már borásznak sem generációs tudással a háta mögött indult, olívatermesztőnek meg pláne nem. Lassú kísérletezgetéssel, majdnem húsz év alatt mégis ő készítette el az első magyar olívaolajat. És neki ennyi épp elég.