„A közösségi zenét kezdtük el használni eszközként. Akkor még nem is tudtuk, hogy mi ez, de éreztük, hogy a gyerekek végre figyelnek. Még azok is, akiknek tényleg nehezükre esik végigülni két órát. Ez varázslat volt az elején” – emlékszik vissza Miklósi Ákos, a Common Vibe Egyesület alapítója. Ákos ezelőtt már több éve foglalkozott önkéntesen Ózd környéki hátrányos helyzetű gyerekekkel, és munkája közben gondolkodott azon, hogy a zene alkotó erejével köt szorosabb kapcsolatot velük.

ADAKOZOL?
Minden hónapban írunk egy szervezetről, amit szerintünk érdemes támogatni. Miért teszünk így? Mert Magyar­országon kevesen élnek jól (a jól élők közül sokan olvassák a Forbest), de nagyon sokan küzdenek mindennap. Ez így igazságtalan, és mindenkinek van egy kis felelőssége benne.

Miután megismerte a helyi közösséget, és találkozott Bárdos Marcellel – aki később az egyesület mentora lett –, 2016 végén belevágott a tehetséges, de a lehetőségektől elszigetelt gyerekek felzárkóztatásába. Egy évvel később már tematikus, kiscsoportos foglalkozásokkal tartottak tábort a Várkonyi Csibészekkel, a Common Vibe első osztályával.

Itt született meg az első daluk is, a Bajdázó eredetijét átdolgozó Lekapcsolom a villanyt. „Ezzel robbantunk be, szerencsére felfigyeltek ránk – mondja Ákos. – Főként önkormányzati és a Budapest Bár zenekartól érkező támogatásból alakítottunk át egy hangonyi próbatermet stúdióvá, hogy legyen egy kis fészkünk, ahol meg tudjuk tartani a foglalkozásokat.”

Ebben a stúdióban tartanak egy-másfél évig közös próbákat azoknak a gyerekeknek, akik előtt már példaként lebeg a Várkonyi Csibészek által bejárt út. Egy „osztályban” mindig egy pár fős együttessel foglalkoznak, a Csibészek mellett jelenleg a Kifia zenekarral, szeptemberben indul a harmadik tagozat. Nem alacsony a belépési küszöb, kell a zenei tehetség, a motiváció, és különösen fontos az együttműködni akarás is. Ákost, Marcit és a csapat többi tagját bizalmas barátjukként kezelik a diákok, tudják, hogy bármikor fordulhatnak hozzájuk.

Ez nem csak arról szól, hogy elmegyünk haknizni
A zene öröme mellett fontos szerepet kapnak az élmények is. Marci ezt bombának hívja. Manapság már ritka az olyan alkalom, amikor csak koncertezni mennek, előtte egy-egy programot is szerveznek közösen. Ezeket a bombákat mindig egy-egy cél kitűzése mellé dobják le, ami plusz motiváció: a Libri karácsonyi buliján való fellépésért beülhettek egy főpróbára a Radnóti Színházba, vagy a debreceni Campus Fesztivál előtt egész napos strandolás volt a jutalom. „Ez mondjuk utólag nézve nem volt túl jó döntés, az esti fellépésre zombik lettek a srácok” – mosolyog Marci.

Az élményalapú oktatást a több szempontból is kifejezetten sikeres első merítés, az egyesület működését megalapozó Várkonyi Csibészek fejlesztésével, közös foglalkozásaival csiszolták Ákosék. A csapattal 2018 áprilisában Brüsszelbe is eljutottak, a Nemzetközi Roma Napon léptek fel az Európai Parlamentben. Sokan még Pesten sem jártak ezelőtt, a koncertezés az A38 hajón hasonlóan egyedi élmény volt. „Egy évig nem győztük takarítani a kisbuszt, mert egy szerpentinnel kezdődik az út, amit nem bírtak a gyerekek… De most már szerencsére megszokták” – nevet Marci.
Ruszó Dominik, a Csibészek énekese hozzáteszi: „Elég sokat utazunk, aminek nagyon örülök. De ez nem csak arról szól, hogy elmegyünk haknizni, – egy hálózatot akarunk kiépíteni, közös célokkal, közös úttal.”

Nagy az érdeklődés a Csibészek iránt, a korlátozások feloldása után nyár végén már több helyen is felléptek, zenéjükkel ugyanúgy megmozgatják az idősebb korosztályt, mint a fesztiválozó fiatalokat. Hangonyban a zenekar tagjaival egyidős, vagy még fiatalabb iskolások is szeretik őket, egyszer az egyik általános iskola udvarán átsétálva hangos sikítás, tapsolás követte őket. „Mintha a Beatles jelent volna meg” – nevetnek.

Sokat számít a Csibészek hírneve a programnak is, ma már egy új osztály toborzásánál az iskolákban nem kell bemutatni az egyesületet. Dominikék a fiatalabbak, a Beri Ádám vezette Kifia tagjainak útját is egyengetik, a programnak célja is, hogy a korábbi osztályok segítsék egymást, Ákosék azt szeretnék, ha idővel ők vennék át a stafétabotot.

Az egyesületet eleinte saját pénzből és a közvetlen környezetből érkező felajánlásokkal tartották fenn, most már magánadományok és a koncertekért kapott fellépti díj a fő forrás. Utóbbit a covidhelyzet jelentősen csökkentette. Ahogy mondják, pénz nélkül is sok mindent meg lehet oldani, de nagyon sok energiát vesz el a zsonglőrködés, arra pedig kevesebb idő marad, ami igazán fontos.

Mostani célkitűzésük egy budapesti stúdió felépítése, a IX. kerületi önkormányzattól kaptak kedvezményesen egy helyiséget, szeptembertől pedig szeretnének egy újabb osztályt. Közben persze a gyerekek egyéni terveivel is törődnek, a Csibészek közül Orsós Sanyi jövőre felvételizik a Zeneakadémiára, Boros Patrik a miskolci Bartókban klasszikus gitár, Dominik ugyanitt jazz-ének szakon tanul. A program előtt Domi nem is gondolta volna, hogy zenével fog foglalkozni: „Ha nem kerülök be, lehet, hogy nem is ezt az utat választom. Nagy szerencsém volt, hogy megtaláltak.”

Common Vibe Egyesület

Alapítás éve:
2018 (Ez az egyesületi bejegyzés dátuma, de a csapat már 2016 végén összeállt.)
A csapat:
7 fő
Éves költségvetés:
7 millió forint
Mit kezdenének 10 000, 100 000 és 1 000 000 forint adománnyal?
10 000:
Két húrkészletet tudnának venni a hangszerekhez.
100 000:
Tíz gyerek iskolakezdését támogathatnák belőle tanszerekkel.
1 000 000:
Az egyesületi kisbuszt újítanák fel, és az új osztály beindítását részfinanszíroznák.