Nem lenne túl nagy túlzás, ha azt mondanánk, az Erste Vállalati üzletága az elmúlt években a semmiből került oda a dobogós helyek közelébe Magyarországon. A vállalati üzletág vezetője, Szabados Richárd azonban nem nagyon akar az eredményekről beszélni. „Mindig a számokról beszélünk, de igazából a számok mögötti emberekről kéne beszélni, mert ez indokolja az eredményeinket – szögezi le rögtön. – Létrehoztunk közösen valamit, amitől az embereknek ez az összeállítása jobb, mint ami máshol van, és hiába fogható ez meg nehezen, mégis ettől tudjuk egymást húzni mindig tovább előre.”   

NINCS MELLÉBESZÉLÉS  

Akkor tehát milyen ember is Szabados Richárd? „Nagyon türelmetlen, makacs, önfejű valaki vagyok, aki küzd ezzel a dologgal – kezdi saját maga reklámozását, de itt még nem áll meg. – A kollégáimnak biztos nehezebb engem elviselni, mint nekem őket. Engem elviselni, háááát…” Tegyük hozzá ehhez, hogy a vállalati üzletág vezetője kívülről érkezett az Erstéhez öt és fél évvel ezelőtt, és önjellemzéséhez híven azonnal mélyreható változásokat hozott az üzletág működésébe. „Úgy jöttem ide, hogy senkinek nem voltam senkije, abban sem lehettem mindig biztos, hogy a vezetőség mögém áll-e abban, amit csinálni próbálok. Gyors változások jöttek, és ez némi sokkhatásként is érte a szervezetet, ezt fel kellett dolgozni – meséli a rázós kezdetekről. – De hiszek abban, hogy nagyon gyorsan kiderül, tudsz-e valakivel együtt dolgozni, a munka minősége is hamar felmérhető. Nem érdemes a megfelelő pillanatra várni, az úgyse jön el, viszont ha te tudod, hogy mit tudsz, az gyorsan ki fog derülni, és akkor a tapasztalat, hogy itt valóban a teljesítmény számít, jó úton haladnak a dolgok, felülírja ezeket a dilemmákat. Az is rögtön feltűnt, hogy itt az Ersténél valahogy különösen sok kiemelkedő képességű embert fújt össze a szél. Ez először frusztrált, mert nehéz feldolgozni, hogy valaki nem kicsit, hanem sokkal okosabb, mint te. De felkötöttem a gatyát, és próbáltam tanulni tőlük.” Az üzletágvezető tehát átszervezte a csapatát, és ez a csapat a mostani összetételében folyamatosan szállítja is a jó eredményeket. Mi a titkuk? „Elsősorban az, hogy haverok is vagyunk, legalább eggyel beljebb vagyunk a három lépés távolsághoz képest egymástól. Így ki tud alakulni valamilyen bajtársiasság. A szurkolókra szokták mondani, hogy ők a 12. ember, nálunk a köztünk kialakult egység, hangulat az a valami, ami megadja azt a pluszt, amivel a stresszes helyzeteket is kezelni tudjuk. A hagyományos kollegiális viszonynál, főleg egy multiban, sokszor ilyenkor az van, hogy a másik baja nem az én gondom, nem érdekel a te problémád, az én dolgom az, hogy mondjuk kihelyezzem a hitelt. Nálunk mindenki hátrafut védekezni, ha az ellenfélnél van a labda.”   

KÖZÖS ALAPOK  

Egy ilyen viszony kialakításához persze azért szükség van valamilyen közös alapra, szimpátiára is. Az Erste Vállalati üzletágának vezetői nagyon különböző karakterek, mégis vannak alapvető közös vonásaik. „Én a szorgalmas labdaszerző középpályás típusú csapatban hiszek, az ilyen játékosokat szeretem, akik azért ha kell, gólt is tudnak lőni, látnak is a pályán, ha meg az kell, csúsznak-másznak a labdáért” – írja körbe Szabados Richárd. „És tudunk nevetni is magunkon, nem vesszük annyira komolyan a dolgokat. Cserébe panaszkodni sem szoktunk, pedig azért multis környezetben ez egy bevett elfoglaltságnak számít.” „Biztosan nem én vagyok a legempatikusabb vezető a világon, jobban is támogathatnám a csapatomat a munkában. Viszont nagyon jó, szakértő gárdát sikerült összerakni, ők 99 százalékban pont ugyanígy dolgoznának, ha engem elütne egy villamos. Az én hozzáadott értékem nem is az ő munkájukon keresztül mérhető, hanem abban, hogy őket hogyan látja a bank, csapatként mennyire működnek jól. Bizonyos szempontból nem is annyira edző vagyok, inkább klubvezető vagy szertáros, a kereteket és a feltételeket igyekszem megteremteni, a többit az edzőkre és a játékosokra bízom.”   

CSAK A PÉLDA SZÁMÍT  

Az Erste Vállalati üzletágánál jelenleg több mint kétszázan dolgoznak. Ugyan ez a piacon kisebb csapatnak számít, természetesen a legjobb vezető sem lenne képes személyesen irányítani a munkájukat. Szabados Richárd ezt meg sem próbálja, de azt gondolja, hogy saját, illetve a vezetői csapatának személyes példája mindenhova eljuttatja az alapvető értékeket. „A szűk körben nem tudunk egymásnak színészkedni, lefele sokkal kevesebb az interakció, a példamutatás az egyetlen valós esély. Most őszintén, mit számít, ha írok egy dörgedelmes e-mailt? – kérdezi nevetve. – Következetesnek kell lenni. Ha rossz napod, heted van, az nem baj, ha látszik, de nem lehetsz egyik héten szigorú, a másik héten laza. És világosan kell kommunikálni, nem rébuszokban beszélni.” A személyes példamutatás része az is, hogy Szabados Richárd nemcsak az egész vállalatnál kiemelten kezelt, a Social Banking koncepciójába illeszkedő, a hátrányos helyzetű csoportokat célzó támogatási és hitelprogramokban vesz részt teljes mellbedobással, hanem például egy családi alapítványon keresztül közvetlenül is segíti egészségügyi vagy egzisztenciális problémákkal küzdő gyerekek sportrehabilitációját. „Az ilyen, cégen kívüli munka segít feltöltődni, meg a sport. Öregségemre mindenfélét kipróbáltam, amit eddig nem, windsurf, korcsolyázás, most bokszolni járok hajnalonként. De kellenek is ezek a dolgok, mert nem lehet mindig a topon lenni, teljes lángon égni.” Szakmailag persze tréningek, képzések, mentorprogramok is segítik azt, hogy a csapat versenyképes maradjon, de az üzletágvezető szerint leginkább a riválisok tartják formában a csapatot. „Mintha hájjal kenegetnének bennünket, ha ők látják, hogy megint jönnek az eredményeink, elhozunk egy ügyfelet – a számoknál sokkal többet ér az ő reakciójuk. Jóban vagyunk szakmán belül, de ki nem hagynám, ha zrikálhatom őket.” Az utóbbi években pedig bőven volt alkalom az ilyen fricskákra. A vállalati ügyfelek jönnek a bankhoz, aki pedig már kapcsolatba került az Erstével, az nem bánja meg a döntését, az üzletág évek óta első a piacon a független cégek által mért ügyfél-elégedettség tekintetében. Szabados Richárd ennek okát elsősorban a személyes kapcsolat minőségében látja. „Mi nem futunk el a rázósabb helyzetek elől, hanem inkább egyenesen belemegyünk, mindig felvesszük a telefont, és az ügyfelek tapasztalják, hogy támogatjuk őket, ha pedig baj van, nem húzzuk ki a lábuk alól a szőnyeget. Itt nincs olyan élménye az ügyfélnek, hogy úristen, kik ezek az emberek. Ha kicsi a csapatod, nincs is más esélyed, jó ügyfeleket kell találni, és velük jó üzleteket kell kötni” – magyarázza Szabados Richárd. „Nem ígérünk meg mindent az ügyfélnek, de amit megígérünk, azt hozzuk is, elvarrjuk a szálakat.”   

A csapat 

Az Erste Vállalati üzletág vezetői csapatának tagjaival Szabados Richárd után beszélgettünk. A vezérigazgató-helyettes néhány szóban elmondta, mit gondol róluk, és egy focistát is mondott, aki eszébe jutott róluk. A csapattagokat nemcsak ezzel szembesítettük, hanem megkérdeztük tőlük, szerintük mi lenne az ő szerepük egy focicsapatban, illetve mi az, amiben ők a legjobbak a gárdában, de arról is szó esett, mi az ő szerepük a közösen elért eredmények mögött. Csapatmunka a javából!   

 SZALONTAI TAMÁS 

 Pozíció: vezető, Vállalati üzletfejlesztés 

 Focista alteregó: David Luiz 

 Képességek: Őrült zseni, univerzális, nem érdeklik a szabályok, állandóan vidám, mindent meg tud oldani 

 Ebben a legjobb: Utánpótlás-nevelés 

 Szerepe a csapatban: Saját nevelés, nagy ígéret 

 Ezzel vezet le: Régi, lehetőleg lerobbanó járművek, játék a négyéves kisfiával    

„A főiskoláról kerültem az Erstéhez 2005-ben, máshol nem is dolgoztam, ez szerintem mindent elmond, hogyan viszonyulok ehhez a vállalathoz. A csapatban korábban is benne volt a jó teljesítmény, de volt belső rivalizálás, míg most mindenki szó nélkül segít be a másiknak. Megvannak a közös nevezők, teljes a bizalom a vezetői csapat tagjai között. Én abban szoktam mérni az emberi viszonyokat, hogy kivel lennék nyugodt, ha egy kocsmában rázós helyzetbe kerülnék, és ezzel a négy emberrel tudom, hogy nem lesz gond, és nyilván nem csak azért, mert mindenki egy fejjel magasabb az átlagnál. Egyedülállónak tartom, hogy itt mindenki teljes integritással dolgozhat, semmilyen ügylet vagy kolléga miatt nem kell szemlesütve mennem bárhova. Ebben a csapatban mindenki felvállalhatja önmagát, és persze húzzuk egymást mindennel, de azért, aki vagy, azért soha egy rossz szót nem kapsz. Ha pedig éppen rossz napod van, vagy hibáztál – ami nálam azért benne van simán, hogy belerohanok olyan késekbe, amiket egy tapasztaltabb ember elkerülne –, azt sem gond felvállalni. Richárd olykor-olykor nem kifejezetten virágáruslány stílusban szokott megnyilvánulni. Nekem az volt egy nagy fordulópont, amikor egy ügy kapcsán akkor is ugyanilyen keményen állt bele a helyzetbe, amikor nem ő volt hatalmi pozícióban és a csapatot kellett megvédeni.” 

 SZERDAHELYI RÓBERT 

 Pozíció: vezető, Kis- és Középvállalat 

 Focista alteregó: Javier Mascherano 

 Képességek: Szorgalmas, strukturált, évről évre megbízhatóan szállítja az eredményeket 

 Ebben a legjobb: Klasszikus door opener: az első, pozitív benyomás biztosításával generálja a további lehetőségeket a csapatának 

 Szerepe a csapatban: Irányító középpályás, mind támadásban, mind védekezésben lehet rá számítani 

 Ezzel vezet le: Gazdálkodás, kemény fizikai munka   

„Az Erste előtt több mint húsz évet töltöttem különböző pénzintézeteknél, döntő többségében vállalati területen, vezetői pozíciókban. Az Erstéhez öt és fél éve, Bartha András kollégámmal közel egy időben érkeztem. A KKV az ügyfelek különböző működési profilja miatt nagyon változatos. A kapcsolat- és bizalomépítés érdekében muszáj személyesen is ott lenni a pályán, de mindez csak a csapattal együtt lehet igazán eredményes. Kiemelném a saját KKV-s vezetői csapatomat, mert nagyon szeretem őket, inspiráló velük együtt dolgozni. Barátaim néha értetlenkedve szokták kérdezni: mi az, hogy te szereted a kollégáidat, szeretsz velük lenni, vezetői pozícióban ez nem igen szokás. De nálam ez tényleg így van, és ez egy nagyon nagy pluszt ad. Nálunk őszinteség van a rendszerben, és ez komoly érték. Mi itt nyugodtan hátat merünk egymásnak fordítani, egymásra támaszkodva, közösen, egymásért küzdünk, azonos normák mentén élünk. Nem felülről diktált elvárásoknak igyekszünk megfelelni, hanem mindenki a saját magával szembeni elvárásainak megfelelve teljesít, messze a piaci átlag felett. Több mint tíz éve dolgozom együtt Richárddal, nagyon eltérő a személyiségünk, és sok helyzetben teljesen más megoldásokat választana, mint én. Ennek ellenére soha egyszer nem szólt bele, hogy én miként csináljam – néha megmutatja az ő megoldását, de hagyja, hogy a saját fejem után menjek. Egyszer egy kollégám egy erős John Deere traktorhoz hasonlított, aki mindig, minden körülmények között teljesít, megbízhatóan elvégzi a dolgát, de a Mascheranóhoz való hasonlítás megtisztelő, és persze sokkal jobban is hangzik.” 

 DEÁK TAMÁS 

 Pozíció: vezető, Ingatlan Finanszírozás 

 Focista alteregó: David Alaba 

 Képességek: Szakértő, saját területén profi, pókerarc 

 Ebben a legjobb: Szervezés 

 Szerepe a csapatban: Védő, aki megadja a biztonságot a jó csatároknak elöl 

 Ezzel vezet le: Úszás  

„Egy másik banknál kezdtem el gyakornokként dolgozni, azt gondoltam, onnan fogok nyugdíjba menni. Tíz év után mégis eljöttem, és egy ingatlanszakmai kitérő után 2009-ben találtam vissza a bankszektorhoz, akkor már az Ersténél. Másfél éve vettem át a teljes Ingatlan Finanszírozás vezetését, ahol az elmúlt időszak főként a piaci és a belső változások menedzselésével telt. Szeretem előre meghatározni a látókört, amiben dolgoznom kell, és mostanában gyakran kell ezt a kört tágítanom. Ha focis hasonlatot nézünk, akkor korábban nagyon sok időt töltöttem elöl, a csatársorban, és az ösztöneim most is sokszor vinnének előre, de megpróbálok koncentrálni arra, hogy most hátul van rám szükség, hogy a támadók tudják, ha elveszítjük a labdát, akkor sem lesz gond. Engem inspirál a felkészült csapatunk, ahol a szakmaiság nem kérdés, így a munkában teret kaphat az egymásra figyelés és a humor. David Alabát meg kellett gyorsan gugliznom, és azt látom, hogy hátvéd, úgyhogy tetszik a párhuzam. Apróságnak tűnik, de engem mindig meglep, hogy Richárd mennyire elérhető. Akármikor hívom, felveszi a telefont vagy visszahív egy órán belül. A másik, ami nekem sokat jelent, hogy a board tagjaként nagy hangsúlyt fektet a mi tájékoztatásunkra a teljes cég ügyeivel kapcsolatban. Egész máshogy látsz bizonyos dolgokat, ha rálátásod van az egész vállalat életére is, és nem csak a saját szemszögedből alkotsz véleményt.” 

 BARTHA ANDRÁS 

 Pozíció: vezető, Nagyvállalatok, Önkormányzatok és Strukturált Finanszírozás 

 Focista alteregó: Eric Cantona 

 Képességek: Bohém, elegáns, felkészült, van humora, ki tud lépni a skatulyából 

 Ebben a legjobb: Motiválás 

 Szerepe a csapatban: Irányító hátvéd, aki előre kiabálja a jótanácsokat, például hogy lőjetek gólt! 

 Ezzel vezet le: Futás, úszás, kondizás, síelés, vitorlázás, természet  

„Miután más pénzintézeteknél is hasonló munkakörökben dolgoztam, öt éve jöttem ide. Nem sok banki vállalati kultúrában láttam olyat, mint itt, hogy bizony ér hibázni, és nem kell megváltoznod, amikor bejössz a forgóajtón. Ezt különböző gyorsasággal hiszik el az emberek, de amikor valaki elhiszi, az hihetetlenül felszabadító élmény. Szerintem csak így lehet dolgozni, élni, megőrizni a szakmai és emberi integritásodat. Magamat inkább egy rafkósabb, a játékot jól ismerő , az ellenfeleit tisztelő olasz hátvédnek képzelném el, de Cantonát imádtam nézni úgy a pályán, mint a filmvásznon. A cégnél uralkodó hangulatot jellemzi, hogy az élcelődőbb, vicces megjegyzések a vezetőkkel sokkal inkább megtörik a jeget, minthogy személyes sértésnek venné bárki is ezeket. Volt személyes mélypontom is az itt töltött évek alatt, amit nem kellett eltitkoltnom a kollégáim elől, ők megértettek, és jólesett a támogatásuk. Nem ismertük korábban egymást Richárddal, de az első perctől kezdve megbízott bennem, hagyott önállóan dolgozni, és ez a kapcsolat, azt gondolom, oda-vissza működik. Bármikor kértem tőle valamit, mellém állt, támogatott és ha kellett segített. Richárd leginkább Ancelottira emlékeztet az edzők közül, aki intelligens vezető, nem focizni akar tanítani, hanem hagy játszani, és inkább példát mutat azokkal a dolgokkal, amiket megmutat az életéből. Miket olvas, mit gondol a minket körülvevő világ dolgairól, mit csinál a szabadidejében. Nem várja el, hogy bármiben is kövesd, de nyíltan megosztja, ő hogyan teszi a saját dolgait. Ezt egyáltalán nem tartom olyan kis dolognak, sok vezető tettei nem feltétlenül követik a szavaikat.”