„Én mindig azt gondoltam, hogy nincs olyan, amit nem lehet megcsinálni. Mindent meg kell próbálni, meg kell nézni, kérdezni, legrosszabb esetben ugyanott leszek, ahol elkezdtem.” „A mi lett volna, ha az az érzés, amit sohasem akarok érezni. Visszagondolva, mindig csak azt bántam meg, ha valamit nem mertem megtenni.” „Mindig az volt a cél, hogy ez egy globális sztori legyen, alapból a nemzetközi piacra terveztünk.”

Ezek a mondatok nem egy sokat látott férfi vállalkozó, hanem a 33 éves Jentetics Kinga magabiztos mondatai, az egyik legjelentősebb magyar startup, a Publishdrive alapítójáé. Kinga és két társa e-könyv-kiadással és -terjesztéssel foglalkozó online vállalkozása ma több mint száz ország piacán van jelen, 65 nyelven árulnak könyveket, olyan partnereik vannak, mint az Apple Books, az Amazon, a Google Play, a Barnes & Noble vagy a kínai Dangdang, és olyan befektetőik, mint a Startup Wise Guys észt akcelerátor és a cseh Credo. A bázisuk pedig Amerika.

Kinga korábban szerepelt a legsikeresebb 30 év alattiak 30 fős Forbes-listáján, fejezetet kapott egy női példaképekről szóló könyvben, 2018-ban a könyvkiadás legnevesebb eseményének számító Digital Book World kiállítás díjátadóján olyan emberek társaságában jelölték, mint Jeff Bezos, az Amazon alapítója, tavaly pedig bekerült a Google Women Founders támogatói programjába.

Hátszele semmi sem volt, szerencséje is talán csak annyi: mindig is nehéz volt eltántorítani attól, amit a fejébe vett, általában addig ütötte a vasat, amíg el nem érte a célját.

Felrakta, eladta
Jentetics Kinga egy idősebb lánytestvér és egy vállalkozó anya mellett nőtt fel Siófokon. A korábban a Videoton külföldi piacain dolgozó anya Kingát már korán nyelvtanulásra motiválta, és a multikulti balatoni fővárosban az angolt oktató óvoda és német két tannyelvű iskola meghozta a kívánt eredményeket. Mellette az irodalom és a zene lett a lány hobbija. Sokat olvasott, verseket és novellákat írogatott, és bár a gitártanfolyamra már nem fért be, kiegyezett a hegedűvel.

Vannak problémák, de számára mindig az a kérdés, hogy hogyan oldjuk meg őket. Ez a siker kulcsa.

Megszerette – különösen, amikor édesapja váratlan halála után kiskamaszként a vonós hangszer mellett talált menedékre. „Eleinte nagyon dühös voltam, nem is akartam hegedülni, de aztán eldöntöttem, hogy csak azért is meg fogok tanulni játszani rajta. Az anyukám is mondta, hogy nem adhatom fel, ha már befizettük. Nem szabad kiszállni az elején, ahol még rohadt nehéz.”

A hegedűvel végül a színpadig vitte, a konzervatóriumi pályát is ajánlgatták neki, de a távoli jövőben nem látta magát a reflektorfényben. Inkább a matekra voksolt, és szorgalmasan gyűjtötte az ötösöket, amit gimnáziumi tanára akkor osztott ki, ha valaki a klasszikus módszereknél egyszerűbben, kevesebb lépésben meg tudott oldani egy feladatot. „A mai napig, ha látok egy problémát, rögtön arra gondolok, hogy ezt biztosan meg lehet oldani jobban, gyorsabban, egyszerűbben is. Így indult el a Publishdrive is.”

A Corvinus kereskedelem-marketing szakán angolul írta szakdolgozatát. „Hátha más is elolvassa a konzulenseken kívül.” Némi töprengés után nem irodalmi témából, hanem arról, hogy miképpen befolyásolja az országokról alkotott képet, márkaértéket a klasszikus zene. Akkor is bízott magában és a munkájában, úgy gondolta, elég jó ahhoz, hogy a világpiacon áruba bocsássa, ezért kreált neki egy egyszerű borítót, és feltette az Amazonra. A világ legkülönbözőbb részein élő emberek pedig elkezdték megvásárolni. Gyorsan átlátta: lehetne ezt egyszerűbben, jobban, hatékonyabban is.

Sokszor elég egy ígéret
Céltudatos – a szó, ami az emberek eszébe jut, ha Jentetics Kingáról kérdezem őket. „Tipikusan megoldáskereső ember. Vannak problémák, de számára mindig az a kérdés, hogy hogyan oldjuk meg őket. Ezt nem téveszti szem elől, és a megoldásokat mindenen keresztül viszi. Ez a siker kulcsa” – mondja Csizmár Róbert, a Publishdrive technológiai vezetője. Rendes Ádám IT-vezető hozzáteszi: „Kinga tíz évvel ezelőtt is belefutott egy problémába, és azóta keresi a megoldását. Ebből lett a Publishdrive.”

A lány egyetemi gyakorlatát egy zeneiparral is foglalkozó globális cégnél, a Financial Servicesnél töltötte Zürichben, ahol belelátott: a zenészek általában nem jók önmaguk menedzselésében, egy-egy könyvön a legkevesebbet az írójuk keresi, szóval összességében arra jutott, hogy a művészeket gyakran kihasználják.

Akkor esett le nekem, hogy ez még mindig egy ügy, az Egyesült Államokban is, ráadásul még egy olyan területen is, mint a könyvkiadás, ahol aránylag magas a nők aránya a vezetők között.

„Gimiben irodalomórán írtunk egy levelet a későbbi önmagunkhoz. Eltettem, és tíz évvel később elolvastam. Nem voltak benne konkrétumok, csak az, hogy érzés szinten mit akarok elérni. Azt reméltem, hogy sok embernek tudok majd segíteni jó eszközökkel. Váó, respect, gondoltam utólag.” Bár Kinga a levél tartalmát elfelejtette, a segítés szándékát nem. A Publishdrive azért jött létre, hogy írókat, akár kezdőket is ismertté tehessen, és érdemi bevételhez juttasson.

Bárki írhat ma már könyvet a bejegyzett 65 nyelv bármelyikén, adott a lehetőség, hogy feltöltse a Publishdrive.com-ra. Kattintva a fehér, pasztell-lila és mályvaszínű oldal már hívogatja is, hogy csatlakozzon ahhoz a több mint húszezer szerzőhöz, akiknek a szájt 2020-ban segített a publikálásban.
Feltöltés után a beépített mesterséges intelligencia elolvassa a teljes írást, és besorolja az ötezer kategória valamelyikébe. Ha esetleg tartalmi aggály merül fel, például gyűlöletkeltő, pedofil, erőszakos vagy túlzottan explicit a könyv, a rendszer korlátozza a forgalmazását, máskülönben a regisztrált felhasználó eldöntheti, hogy mely országokban és az oldalon elérhető négyszáz online áruház közül melyekben szeretné árulni művét. A kezdők könyveit a startup szerkesztő munkatársai is átolvassák, de a haladó szerzőkét csak szúrópróbaszerűen ellenőrzik.

Hogy mennyibe kerül egy e-könyv, azt végső soron az írója dönti el (akár országonként eltérő árszabással), de a Publishdrive alapvetően alacsony, néhány dolláros kereskedelmi árat javasol, az amerikai e-könyv-piacon megszokott módon (ellentétben a hazai piacon szokásos magasabb, szinte a nyomtatott könyvével azonos árral). A forgalmazott mű eladott példányait, olvasóinak adatait a szerző valós időben nyomon követheti, és marketing-értékesítési tanácsokkal is jócskán ellátják. Évente több mint kétszázezer e-könyvet adnak el szerzőik és kiadóik Kingáék 2015 tavaszán elindított oldalán.

„Az elején kellett ebbe invesztálni, de amint elkezdtünk kiadókkal dolgozni, máris lett bevételünk. A Publishdrive ezután úgy is tudott bevételt növelni, hogy a költségeink nem emelkedtek. Vállalkozóként nem feltétlenül befektetők után kell futkározni – mondja Kinga –, hanem meg kell találni azt a legkisebb egységet, amiért már pénzt lehet kérni. És a bevételhez sokszor elég egy ígéret, hogy mit fogsz lerakni az asztalra.”

Ami a szájt bevételeit illeti: az egyes szerzőktől havidíjat kérnek, a csomagméret havi tíz és száz dollár között mozog. A kezdő csomaggal legfeljebb két könyv dobható egyszerre piacra, a profi csomaggal akár 48 mű is – és ez még mindig jóval mérsékeltebb bekerülési költség, mint egy hagyományos kiadóé lenne. Vannak hibrid, a havidíjat és jutalékot kombináló szerződéseik is. A felületre havonta kb. háromezer könyvet töltenek fel a független szerzők vagy e-könyveket is forgalmazó kiadók.

A legtöbb feltöltés Amerikából fut be. Ez is az oka, hogy mindenféle nemzetiségűek, összesen húszan dolgoznak ma a csapatban. A fejlesztés és az operáció Magyarországon zajlik, a marketingtevékenység és a sales az Egyesült Államokban, Delaware-ben. „Amerikában másként gondolkodnak az emberek, magasabbak az elvárásaik, akár az IT oldalról, akár az értékesítésről van szó. Nekünk ehhez adaptálódni kell, ez sok és állandó tervezési és kommunikációs feladat, erre minden nap külön oda kell figyelni – mondja Csizmár Róbert. – Azért is dolgozunk amerikaiakkal, hogy ezt a gapet átugorjuk.”

Kinga repked a kontinensek között oda-vissza, legalábbis, amikor a covid ezt engedi, jó előre beírja naptárába a világ legnagyobb könyvvásárait, a frankfurtit, a londonit és a New York-it, és előfordult, hogy fél évig is San Fransiscóban és New Yorkban maradt.

„Az egy dolog, hogy helyileg itt voltunk, és a magyar kiadókkal indultunk el. Nekem fontos volt, hogy alapból minden angolul legyen. Az egyetemen is sokat mozogtam nemzetközi vonalon.” Kinga ettől függetlenül a hazai kiadóktól tanulta meg, hogyan is működik a globális könyvpiac. „Már kezdetben bizalmat szavaztak nekünk – máshogy nehezebb lett volna –, ugyanakkor mi is megláttuk, milyen korlátokkal küzdenek.”

Önazonos, harmonikus
Kinga fejében már akkor megfogant a vállalkozás ötlete, amikor megnyomta a feltöltés gombot az Amazonon. „Tudtam, hogy előbb-utóbb vállalkozni szeretnék, csak azt nem tudtam, hogy mi lesz az ötlet. Sokáig azt hittem, hogy valami zeneiparral kapcsolatos. De majd legközelebb” – nevet.
„Jó üzleti alapjai voltak, az alapötlet ma is megállja a helyét, de már nem biztos, hogy rá lehetne ismerni” – emlékszik vissza Csizmár Róbert arra, amikor Kinga a 2010-es évek első felében megkereste, és technikai segítséget kért tervei megvalósításához.

Kinga egy egyetemi ismerősén keresztül talált rá a mindenki által csak Jokernek szólított Róbertre, aki a cégnél saját munkakörét úgy definiálja: „én vagyok az, aki fordít kockáról magyarra és vissza”. Ő indította el a technikai hátteret, majd bevonta egyetemi csoport- és szobatársát, a fejlesztő Rendes Ádámot is a munkákba. Ők ketten kezdetben főállás mellett segítették a szájt és a cég fejlődését, ma már csak ezzel foglalkoznak, és ahogy mondják, két-három munkaidőnyi feladatuk is akad.

Kinga vállalkozása beindítása mellett nem vállalt plusz munkát, inkább hagyta, hogy beszippantsa az írók izgalmas és szeretett világa. „Az értékesítőket megtalálni, levadászni, kapcsolatot építeni velük – ez volt a legnehezebb. A Google, az Amazon és a többiek elérhetőségei nem publikus adatok. Sokszor stalkernek éreztem magam, mert nem két perc volt, mire észrevették, hogy létezünk.” Informátoraink szerint Kinga emiatt egy időben a „buldózer” jelzőt is megkapta környezetétől.

„Voltak fennakadások a nagyobb áruházakkal, kezdetben az Amazonnal nem nagyon találtuk meg az együttműködés útját. Utána a Google-lel is volt köztünk félreértés, elvártak tőlünk egyfajta működési struktúrát, átmenetileg sok könyvünk nem volt kapható a Google Playen. Ezek a cégek vannak olyan méretűek, hogy ők diktálhatnak, nem igazán veszik figyelembe, hogy a kisebb partnereknek mi a fontos” – mondja Rendes Ádám, Rendi. A 2020-as járványidőszakban is sok új áruház indult, ezek közül jó pár bejelentkezett a magyaroknál, de mivel mindegyik másként működik, integrációjuk munkaigényes, hosszabb folyamat.

„A sok-sok nemet hallani nem mindig esett jól, de egy idő után lepereg az emberről. Mert azért jöttek az igenek is, és a kis sikereket meg kellett ünnepelni” – így Kinga. Közvetlen környezete támogató volt, de kívülről sokan bírálták, és megkérdőjelezték rátermettségét. „Nem értették, hogy én miért vagyok sikeres, mondták azt is, hogy ez nem rendes munka” – mondja Kinga. „Érték kisebb atrocitások, az első pár beszólás rosszul érintette, de már a helyén kezeli” – mondja Hargitai Ádám, Kinga férje, aki 2012-ben elsőként állt a lány mellé.

Akár a Youtube-on, akár a Spotify-on keres rá az ember Jentetics Kingára, jó néhány felvételt, interjút talál, és nem egyben okoz gondot az angolszász riportereknek nevének kiejtése. A Jenteticsből gyakran „gyenetics” lesz, e-mailben volt már Kinga helyett „ninja” is. „Mondták, hogy genetikával kéne inkább foglalkoznom, akkor könnyű lenne megjegyezni. Talán majd egyszer” – nevet. A nevéből nem csinál ügyet, de amikor a nemén akad fenn valaki, az bosszantja. „Volt egy-két konferencia, ahol kiderült, hogy a nevem alapján férfira számítottak. Hát, mondom, ezen éppenséggel nem tudok változtatni, úgyhogy ugorjunk.”

Írtál egy könyvet? És most?
Kiadó nélkül is el lehet érni nagy írói sikereket – A szürke ötven árnyalata is magánkiadású könyv volt –, manapság rengetegen megélnek így az írásból. „Magyarul író magyar szerzőként annyi az esélyed az érvényesülésre, amennyi energiát belefektetsz. Elengedhetetlen, hogy jó legyen a tartalmad, de emellett építened kell az írói márkádat, használnod kell a marketingmegoldásokat, jelen kell lenned. Hiába nagyon jó a könyved, ha senki sem tud róla, akkor nem tudsz majd pénzt csinálni belőle” – mondja Kinga, hozzátéve, hogy a Publishdrive legfontosabb fejlesztései között a közeljövőben az egyik az lesz, hogy még több marketingeszközt adnak a szerzők és kiadók kezébe.

Olyan is volt, hogy egy partneri tárgyaláson potenciális üzletfele nem tudott felülemelkedni nő mivoltán. „Ott derült ki, hogy ő nem végezte el a házifeladatát, vagyis nem keresett rá a tárgyalás előtt a nevemre. Én megtettem, csakhogy engem nem érdekelt, hogy ő éppenséggel afroamerikai, tőlem aztán lehetett volna hupilila is, azért voltam ott, hogy a lehető leghatékonyabban együtt tudjunk dolgozni. Akkor esett le nekem, hogy ez még mindig egy ügy, az Egyesült Államokban is, ráadásul még egy olyan területen is, mint a könyvkiadás, ahol aránylag magas a nők aránya a vezetők között.”

Idő volt, mire az élvonalbeli nemzetközi kiadók szóba álltak a magyar lánnyal, és onnan még több idő, mire elhitték, hogy amit csinál, az jó, és van jövője. Ma már több web­áruház is kiemelten kezeli a Publishdrive-ot. Többek között ehhez is kellett az amerikai székhely.

Emellett a felhasználók szempontjából is előnyt jelentett Delaware. „Itthon kevésbé ítélik el az embereket, ha illegálisan töltenek le online tartalmakat, de az angolszász kultúrában ezt kevésbé fogadják el. Mi meg ezzel foglalkozunk, reális elvárás volt az ügyfeleink részéről, hogy olyan céggel szerződjenek, akik fontosnak tartják a copyrightot. Ráadásul az amerikai jogrendszert a világon mindenhol ismerik, és el is fogadják” – mondja Kinga. Bár egy amerikai cég fenntartása jóval drágább egy magyarénál, de praktikusabb és arányosabb az adózás.

A cég 2020-at ötvenszázalékos árbevétel-növekedéssel zárta, bár a pontos számokról a befektetőkkel kötött szerződésekre hivatkozva nem beszélnek. Eddig összesen 1,4 millió dollár értékű befektetést kaptak, ami azért is nagy szó, mert a nők által alapított startupok mindössze a befektetések egy százalékát kapták 2020-ban Kelet- Közép-Európában. Kingát már a Szilícium-völgyben is szembesítették azzal, hogy pusztán azért, mert nő, sokkal nehezebb lesz pénzt szereznie.

Ezzel együtt az évek során több akcelerátor és mentorprogramban is részt vettek, Kingának ezeken kívül is akad ausztrál, latin-amerikai és magyar mentora is, és befektetői is adnak neki tanácsot, ha kéri. „Önazonos, harmonikus, egy kedves lány, aki dolgozik önmagán” – jellemzi például S. Hegyi Lucia divattervező, akitől Kinga évek óta rendszeresen kap stílus- és önfejlesztési tanácsokat, ruhákat. „Az elején azt hittem, hogy a ruha, a megjelenés nem olyan fontos. De rá kellett jönnöm, hogy igenis fontos” – mondja Kinga.

Kinga, Róbert és Ádám ma a Publishdrive mögött álló cég többségi tulajdonosai. Közülük a fiúknak valamivel kisebb a tulajdoni hányada Kingáéhoz képest, de minden stratégiai döntést közösen hoznak meg. „Végig Kinga volt messze az élen, gyakorlatilag ő a cég arca is” – mondják a fiúk.
Csapatukat együtt építették, de Kingával kapcsolatban többen is elmondják nekem, hogy az emberek kiválasztása és motiválása, a kommunikáció az egyik legnagyobb erőssége. „Empatikusabb vezető, mint azt a multis vagy akár kkv-s világban látni lehet” – mondja Csizmár Róbert. „Nála idősebbek és tapasztaltabbak is vannak a csapatában, mégis képes őket integrálni és motiválni” – mondja Hargitai Ádám. „Én válogattam meg, hogy kikkel dolgozom, ennek van előnye és hátránya is, például, hogy érzelmileg jobban kötődöm a munkatársaimhoz. Minden napomban benne van, hogy munkahelyeket teremtünk, és ezért nagy felelősséggel tartozunk” – így Kinga. Összességében olyan céget épít, ami az ő személye nélkül is képes lesz majd menni előre.

A két befektetőnek együtt 35 százaléka van. Távlati terveik között ott az exit. „Látjuk, hogy történnek mozgolódások, és volt már olyan is, hogy bejelentkeztek, de mondtuk, hogy még nem aktuális, még sok tervünk van.”

Kérésre nyomják
A Publishdrive ma már könnyen és magas szinten személyre szabható, és szolgáltatásai jóval szerteágazóbbak, komplexebbek, mint konkurenseiké, akik javarészt amerikaiak, és inkább kiadókkal szerződnek, mint írókkal. A fejlődés irányát a covid is megmutatta nekik.

„A nyomtatottkönyv-piac a covid alatt is több mint öt százalékkal nőtt. Miután becsukták az áruházakat, kiderült, hogy az emberek igenis akarnak könyveket venni online, de print formátumban is” – mondja Kinga, hozzátéve, hogy a járvány miatt a hagyományos kiadók rengeteg művet nem tudtak kihozni időben, a nyomdák leálltak. Ekkor jött be a print on-de­mand elsősorban a tengerentúlon, Európában pedig Portugáliában.

A keresletalapú könyvnyomtatásba már Kingáék is belevágtak – egyelőre Amerikában, jelenleg Európában és Kínában keresik a partnereket, fejlesztik annak lehetőségeit, hogy a szájton elérhető e-könyvekből akár egyenként is lehessen nyomtatott példányt rendelni, megtehessék ezt magánszemélyek és nagykerek is, és amíg a nyomtatást végző partner kiszállítja a példányokat, ők inkább az ügyfeleikre fókuszálhassanak.

„Tradicionális az iparág, mégis annyi lehetőség van benne, és ezt a mai igényeknek megfelelően, a mai értékesítési láncot optimalizálva jobban ki lehet használni” – sorolja Kinga. Ez a megoldás jó a szerzőnek és a kiadóknak, hiszen nem kell egyszerre nagyobb befektetett összeget kockáztatni és a könyvek tárolását megoldani, és jó a Földnek is, hiszen a lokális partnerekkel kevesebb a szállítással megtett kilométer. Fajlagosan nagyobb így a könyvek egységköltsége, összességében mégis megérheti.
Szintén már meglévő fejlődési irány a hangoskönyvek forgalmazása.
A szerzők maguk is felolvashatják írásaikat, de léteznek már profi cégek, vállalkozók, akik kifejezetten ezzel foglalkoznak. Végeredményben a hangoskönyvek a pluszmunka miatt drágábbak, mint az e-könyvek, de a kereslet irántuk jelentős. „Most már olyan felületeken is ott vagyunk, ahol zenéket értékesítenek” – mondja lelkesen Kinga budai otthona kertjében, ahol irodáját is berendezte a covid idejére. A pandémia alatt a hegedűje is újra előkerült, az utóbbi időben megint naponta gyakorol, és ahogy mondja „a 2020-as év után mindenkinek receptre írná fel, hogy vegy elő egy régi hobbiját”.

Ha lesz ideje, két könyvének is nekiáll. Az egyik a szájton is népszerű irányba, a romantikus fikció felé megy majd, a másikban a tapasztalatait tervezi elmesélni, azt, hogy milyen a kiadóiparban és nőnek vállalkozni.