Azt szokták mondani, azért jobb a Tátra szlovákiai oldalát választani, mert a lengyeleknél, aki csak teheti, egyszer egy évben elvonul a hegyekbe. Valójában talán a szlovákok sincsenek ezzel másképp, csak hát a lengyelek negyvenmillióan vannak, a szlovákok meg csak ötmillióan. Ráadásul több és magasabb hegycsúcs van a szlovák oldalon, és még a turistaútvonalak is hosszabbak. Ennek megfelelően Szlovákia felé vettük az irányt, hogy megnézzük, mire jutott egy szlovák házaspár és a világ legnagyobb német szállodalánca egy-egy századfordulós tátrai grand hotellel, alig pár hegycsúcsra egymástól.
Írta: Cseke Eszter és S. Takács András
Az elmúlt években ezeken a hasábokon is jó néhányszor áradoztunk türkiz hegyi tavakról, gőzölgő gejzírekről és alvó vulkánokról Patagóniától a Dolomitokon át Brit-Kolumbiáig. Aztán bő egy évvel ezelőtt arról írtunk, hogyan tértünk haza az iskolák és óvodák bezárásának napján Afrikából, egy éve pedig arról tudósítottunk, mely covidbiztos magánszigeteken nyaralnak a Forbes-listák szereplői, ahol az Indiai-óceán közepén érkezéskor és induláskor is PCR-tesztet végeznek a vendégeken… Hála az átoltottságnak, mára kevés biztonságosabb és hívogatóbb hely van a világon, mint Közép-Európa, így nyár végére most a Magas-Tátrát ajánlanánk egy vírusbiztos kirándulásra: lenyűgöző látvány, kelet-európai vendégszeretet és gyerekkorunk ízei.
Királyok, Bryan Adams, kilós aranylánc – Grand Hotel Kempinski Se repülőre, se vonatra, se hajóra nem kell szállni, csupán néhány óra az út autóval. Ráadásul egyre szebb és drámaibb tájakon kanyargunk, mire megérkezünk a Csorba-tóhoz. Alighogy begurulunk a szecessziós épületegyüttes főbejárata elé, már nyitja is a kaput egy öltönyös ajtónálló. Mire a londiner kipakolja a bőröndöket, egy harmadik fiatalember megkaparintja a slusszkulcsot, hogy leparkolja a kocsit.
Negyed évszázada élvezi az ügyfelek töretlen bizalmát a Friedrich Wilhelm Raiffeisen. A Raiffeisen Bank privátbanki üzletága a mai napig meghatározó szerepet játszik a piac fejlődésében, alapvető sztenderdeket fektettek le, komplex termékpalettát építettek, mindenki előtt jártak. 1996 ótarengeteg tapasztalat gyűlt össze, erről Bálint Attila üzletágvezetővel beszélgettünk.
„Úgy szoktunk fogalmazni, hogy mi nem paiacra léptünk, hanem piacot teremtettünk. Mindez pár évvel a rendszerváltás után merész vállalkozásnak számított, hiszen ekkor még kevés vagyonos ügyfél volt a piacon. Első ügyfeleink a legbátrabb első vállalkozók közül kerültek ki, akik a rendszerváltás hajnalán megvalósították az ötleteiket, miután a privatizáció lehetőségét és az egyre szabadabb hitelfelvételt kihasználva a saját lábukra álltak” – mesél a kezdetekről Bálint Attila üzletágvezető. Az évtizedek során a privátbanki üzletág szellemi bölcsőjeként a Raiffeisennél alapvető sztenderdeket fektettek le, és tapasztalt szakemberekkel, megkülönböztetett figyelemmel, valamint komplex termékpalettával állnak az ügyfelek rendelkezésére.
ÚT A TUDATOS BEFEKTETÉSHEZ
Az elmúlt 25 évben megduplázódott a szakma által kezelt számlák száma, a kezelt vagyon pedig több mint tízszeresére nőtt. A magyaroknál
még mindig nagyon erős vagyoni elemnek számít az ingatlan, emellett azonban új befektetési formák és vagyonátadási lehetőségek is megjelentek. Ma már az osztalékfizetés jelentős pénzforrás minden vállalkozó életében, és előszeretettel forgatnak certifikátokat is. „Korábban a származtatott piaci eszközökhöz nem igazán volt hozzáférés, ma viszont éppoly megkerülhetetlenek, mint a fenntarthatósági szempontok. Egyre több befektető finanszíroz megtakarításával tudatosan olyan cégeket, amelyek a számukra fontos értékek mentén, meghatározott módon működnek, és a jövőképükkel egybeeső stratégiai tervvel rendelkeznek” – mutat rá az üzletágvezető.
Nagyot változott 25 év alatt az is, hogy ki vesz igénybe privátbanki szolgáltatást. Ma a kezdő vállalkozók helyett növekvő számú alkalmazott, menedzser és örökös alkotja az ügyfélkör gerincét. Egyértelműen megfigyelhető a generációváltás a piacon a rendszerváltás utáni első vállalkozók idősödésével, ezzel pedig előtérbe kerül az utódlási folyamatok tervezése is. „Érdemes a vagyonátadási procedúrát előre felépíteni, nem mindegy ugyanis, milyen mechanizmusok lépnek életbe, ha egy vagyon tulajdonosával nem várt esemény történik. Egy jól felépített út kifejezetten pozitívan hat a cégértékre, ha azonban kapkodásba hajlik az utódlás kérdése, az könnyen a cég végzetéhez vezethet” – magyarázza Bálint Attila.
Annak érdekében, hogy minden régi és új ügyfelet a legjobban tudjanak támogatni céljaik elérésében, a Raiffeisennél 25 év után is a szüntelen fejlődésben látják a siker titkát. Ennek jegyében csak az elmúlt egy évben jelentős beruházásokon vannak túl, Királyhágó utcai fiókjuk például 20 év működés után exkluzív környezetben, a Hillside Offices irodaházban folytatja működését, a Raiffeisen Bank új székházba költözött, miközben megújult a bank mobilapplikációja, és jelenleg is zajlik a brokerage-platform fejlesztése. „Komoly beruházásokkal építjük a jövőt, és arra számítunk, hogy előremutató megoldásaink az új generáció igényeivel is találkoznak” – foglalja össze a szakember.
Schumicky Balázzsal egy gyönyörűen felújított kétszintes lakásban beszélgetünk a Szerb utcában. Két éve ilyenkor aligha lett volna üres, az akkor elérhető durván 16 ezer kiadó budapesti apartmant mindig megtöltötték a turisták – mára a piac majdnem kétharmada eltűnt. A több lakást is üzemeltető Balázs biznisze túlélte a covidjárvány hozta tisztítótüzet, de mint a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke azzal is meg kell küzdenie, hogy havonta szigorodnak a rövid távú lakáskiadásra vonatkozó kerületi szabályok. Szerinte most ott tartunk, hogy Pest belső kerületeiben már szinte esélytelen belépni a piacra.
Nagyon ritka, hogy egy üzlet bő száz éve szinte ugyanazon a helyen működjön. A Központi Antikváriummal pont ez a helyzet, 1891 óta a Múzeum körúton működik – a tulajdonosi kör többször változott, a hangulata viszont semmit: áthatja a történelem és a régiségek szeretete. A mai tulajnak nincs rá annyi ideje, mint szeretné, de az üzlet szakmai vezetése igazi fanatikusok kezében van.
A covid utáni világ egyszerre kedvez az állami nyugdíjkasszáknak és csíphet le a nyugdíjcélú megtakarítások reálhozamából. A korábbi jótanács ugyanakkor időtálló: minél hamarabb el kell kezdeni nyugdíjra félretenni, pláne, hogy az infláció magasabb szinten ragadhat.
Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
