Azt szokták mondani, azért jobb a Tátra szlovákiai oldalát választani, mert a lengyeleknél, aki csak teheti, egyszer egy évben elvonul a hegyekbe. Valójában talán a szlovákok sincsenek ezzel másképp, csak hát a lengyelek negyvenmillióan vannak, a szlovákok meg csak ötmillióan. Ráadásul több és magasabb hegycsúcs van a szlovák oldalon, és még a turistaútvonalak is hosszabbak. Ennek megfelelően Szlovákia felé vettük az irányt, hogy megnézzük, mire jutott egy szlovák házaspár és a világ legnagyobb német szállodalánca egy-egy századfordulós tátrai grand hotellel, alig pár hegycsúcsra egymástól.
Írta: Cseke Eszter és S. Takács András
Az elmúlt években ezeken a hasábokon is jó néhányszor áradoztunk türkiz hegyi tavakról, gőzölgő gejzírekről és alvó vulkánokról Patagóniától a Dolomitokon át Brit-Kolumbiáig. Aztán bő egy évvel ezelőtt arról írtunk, hogyan tértünk haza az iskolák és óvodák bezárásának napján Afrikából, egy éve pedig arról tudósítottunk, mely covidbiztos magánszigeteken nyaralnak a Forbes-listák szereplői, ahol az Indiai-óceán közepén érkezéskor és induláskor is PCR-tesztet végeznek a vendégeken… Hála az átoltottságnak, mára kevés biztonságosabb és hívogatóbb hely van a világon, mint Közép-Európa, így nyár végére most a Magas-Tátrát ajánlanánk egy vírusbiztos kirándulásra: lenyűgöző látvány, kelet-európai vendégszeretet és gyerekkorunk ízei.
Királyok, Bryan Adams, kilós aranylánc – Grand Hotel Kempinski Se repülőre, se vonatra, se hajóra nem kell szállni, csupán néhány óra az út autóval. Ráadásul egyre szebb és drámaibb tájakon kanyargunk, mire megérkezünk a Csorba-tóhoz. Alighogy begurulunk a szecessziós épületegyüttes főbejárata elé, már nyitja is a kaput egy öltönyös ajtónálló. Mire a londiner kipakolja a bőröndöket, egy harmadik fiatalember megkaparintja a slusszkulcsot, hogy leparkolja a kocsit.
Pencz Máté, a magyar társalapítású brazil ingatlanportál, a több mint hárommilliárd dollárra értékelt Loft vezetője. Vagyona becslése szerint nagyjából 250 milliárd forint, az egyik leggazdagabb magyar a világon. Júliusban Magyarországon puhatolózott munkaerőügyben, és európai terjeszkedés esetén egy budapesti Loft-iroda létrehozását sem zárta ki. Háromnapos itt tartózkodása alatt ültünk le vele beszélgetni arról, mit láttak egykori lakóhelyén, a Havanna-lakótelepen a gyerekeivel, illetve, hogy mi a véleménye a magyar startup-ökoszisztémáról és a leggazdagabb magyarokról. Most hét ütős gondolatát idézzük kockázatvállalásról, üzleti döntésekről, ambícióról és világsikerről, amit szerinte nem lehet elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
1. A magyarországi milliárdoslistáról Jó lenne Magyarországnak, ha az első ötben több olyan vállalkozó lenne, aki azért van a listán, mert valamilyen világsikert ért el. Mert az gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást kellett letennie az asztalra, ami tényleg javítja az emberek életét, a fogyasztók kérik, és keresik. Világsikert nem tudsz elérni úgy, hogy valami nem stimmel.
2. A magyar startupokról Az az érzésem, hogy leginkább a nagyobb nyitottság hiányzik a befektetések, a kockázati tőke felé, és hiányzik kicsit a vállalkozókedv is, hogy még több vállalkozó, startup legyen. Látom, hogy sokat változott ez az utóbbi években, de nincsenek európai vagy világszinten ismert magyar startupok. Nem látom, miért ne lehetne több magyar startup, ami nagyobb szintre tudna növekedni.
3. Az ambícióról Azáltal, hogy viszonylag kicsi az ország, gyakran az ambíció is kicsit kisebb. Pedig lehetne sokkal több sikeres cég, ha azt nézzük, mennyi tehetséges programozó és mennyi tehetséges magyar van itthon.
4. A befektetési célpontokról Azt nézném, mely szektorok működnek főként offline, és azt kezdeném digitalizálni. A legtöbb szektorban mindig arról beszélnek, hogy a forgalom hány százaléka zajlik online, és mennyi offline. Szerintem ez a következő években eltűnik, valamilyen formában minden online lesz, de persze nagyon fontos az időzítés is.
5. Az üzleti döntésekről és a megérzésekről Ez egyrészt kicsit intuíció, másrészt gyerekkorom óta olvasok magyar, német, amerikai sajtót, és ezekből összeállnak a mozaikok a fejemben. Bizonyos fokú naivitás is hozzátartozik a döntésekhez, vagyis, hogy hiszek benne: sikerülni fog – akkor is, ha a racionális szempontok szerint nem látszik sikernek.
6. A rossz döntésekről Ha valamit észreveszek, hogy nem jól megy, legyen az akár befektetés, akár üzleti döntés a Lofton belül, gyorsan felismerem, és korrigálok. Ez hozzátartozik a vállalkozáshoz, ha az ember csak jó döntéseket hoz, az azt jelenti, hogy nem vállal elég rizikót.
7. Egy magyarországi Loft-irodáról Dolgozunk egy magyar irodán, de nincs még konkrét dátum. […] Próbálom jobban megérteni a magyar rendszert, közelebbi kapcsolatba kerülni a magyar ökoszisztémával, és egy kicsit hidat is építeni Brazíliával és a befektetőinkkel a Szilícium-völgyben.
Saját szájíze szerint mutatja be az eleve ismeretlen és izgalmas tajvani konyhát a Széll Kálmán téri 101 Bistro, több olyan fogással, amikért mostantól időnként vissza kell térni.
Tavaly tartottunk utoljára élőben Kilövést, mi is izgatottan vártuk az idei elsőt, hogy bemutathassuk a júliusi magazint. Újra személyesen találkozni az olvasókkal? Hús-vér embereket hallgatni a színpadon? Jó társaságban fröccsözni a teraszon? Jó volt…
Húst aligha fogunk sokkal többet enni, vegán húspótlókat annál inkább, csak az a kérdés, mennyivel. Meglepően sok hazai cég vágott bele növényi húshelyettesítők készítésébe. Van a piacon felbukkanók között, amelyik eleve vegetárius vagy vegán, de megjelentek a boltok polcain a hagyományos húsfeldolgozók növényi termékei is. A Pápai Húsnál és a Vegán-Manufaktúránál is azt látják, hogy ezeket egyelőre főleg az egészségtudatos, negyven alatti nők veszik.
