Nagy trauma egy családban, ha kiderül, hogy a várva várt gyerek nem egészséges. Az Egy Sima, Egy Fordított – Egyesület az Inklúzióért tagjai részben ismerik az érzést, de megküzdöttek vele, és ma már azon dolgoznak, hogy mások fogyatékossággal élő gyerekei is befogadóbb világban élhessenek.
„A kisfiam extrém koraszülött volt, a túléléséért harcoltunk, nem volt meglepetés, hogy fogyatékos lesz. Sohasem fog tudni járni, szaladni – ezt mindig olyan tragikus arckifejezéssel közölték, mintha borítékolva lenne, hogy nekünk így már nem jár boldog élet. Ébredt bennem egy dac: rendben, értem, ez egy nehéz helyzet, de ne temessenek már el. Akkor határoztam el, hogy ha nem is fog járni, szaladni, akkor is boldog lesz, és része lesz az élet jó dolgaiban. Eszerint éltük az életünket, próbáltunk olyan társakkal találkozni, együtt dolgozni, akik szintén tenni akartak valamit azért, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek is részesülhessenek az átlaggyerekeknek járó jó dolgokból. Egyszerű dolgokra gondolj, mondjuk egy játszóterezésre.”
Élő Fruzsina pszichológus, meseterapeuta, az Egy Sima, Egy Fordított – Egyesület az Inklúzióért egyik alapítója, két ép és egy eltérő fejlődésű gyerek édesanyja. A saját tapasztalatai mozgatták egyesületük elődjét, a MagikMe projektet is, aminek keretében olyan játszótéri játékokat terveztek és telepítettek, amelyeken a súlyosan, halmozottan sérült gyerekek is játszhatnak. Ebben a projektben talált egymásra Török Flóra, Bokor Györgyi és Fruzsina, de úgy érezték, egyet vissza kell lépniük: nem elég fizikailag, a fejekben is akadálymentesíteni kell.
„Látjuk, hogy a kapcsolódáshoz mennyire fontos, hogy a sima gyerekeknek, felnőtteknek elmeséljük, hogy mitől spéci az a gyerek a játszón, mert a többség csak azt látja, hogy fura. Ha beszélgetünk, elmondjuk, hogyan tud hozzá kapcsolódni, akkor fél perc alatt le tudnak dőlni a falak. Az egyesülettel felvállaltuk azt a feladatot, hogy beszélünk erről, mert már békében vagyunk a helyzetünkkel” – mondja Fruzsina.
Az inklúzió azt jelenti, befogadás, de több is annál – ezt már Györgyi mondja. „Nem arról van szó, hogy a sima emberek kinyitják a fejüket és a szívüket, hanem hogy sima és fordított kölcsönösen teszi ezt. Az inklúzió arra hívja fel a figyelmet, hogy a befogadás közös érdek, alap, megtartó erő a csoporton belül. Ahogy a kötésben a sima és a fordított szemek egymást követve kiadnak egy szép mintát, úgy a közösség is akkor lesz erős, ha a fogyatékossággal élők – legyen az egy mozgáskorlátozott, látás- vagy hallássérült, vagy intellektuálisan korlátozott személy – együtt tudnak tanulni, dolgozni, játszani.”
Az egyesületben most öten dolgoznak – legtöbbjüknek ez csak az egyik munkája –, és hárman érintettek spéci szülőségben. Fruzsina és Flóra mellett Daniss-Bodó Eszter, aki egy autizmusban súlyosan érintett és kognitív képességzavarral elő kamaszt nevel.
A társadalomban mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei, mindenki spécisége, külön szükséglete bele tud férni, így a céljuk nem az, hogy a mozgáskorlátozottaknak, látássérültnek legyen külön programjuk, hanem az, hogy olyan programokat alakítsanak ki, amik mindenkinek elérhetők. „Míg egy kerekesszék, egy fehér bot elég látványos, addig egy kognitív sérülésnél (intellektuális képességzavar, autizmus) nincsenek külső jelek, csak azt érzik az emberek, hogy egy kicsit furcsa az illető. Pont annyira, hogy akár meg is rémülhetsz tőle, ha nem tudod, hogy mi van vele, hogyan kezeld” – folytatja Daniss-Bodó Eszter.
Nagyon megrázó tud lenni, amikor egy szülő kimondja: most jöttem rá, hogy jogom van a saját életemet élni, nemcsak a gyerekemét.
Az érzékenyítő foglalkozásokat először óvodások és kisiskolások körében indították. Hamar el lehet kezdeni az ő szintjükön a megfelelő szavakkal mesélni arról, hogy milyen a másiknak, és beletenni őket olyan helyzetekbe, amit a másik is megél. Milyen érzés nem látni, hogyan kell kerekesszékkel kanyarodni, miért ilyen a mosdó, a parkoló, miért kell ingerszegény környezet annak, aki autizmus spektrumzavarral él. Az egyesület ma már gimnáziumokba, egyetemekre, cégekhez is jár. Az ovisnál és a felnőttnél is ugyanaz jön be: tapasztalás útján lehet leginkább empátiát ébreszteni. Egy program ára fejenként nem több, mint egy osztálykirándulás buszköltsége lenne. Sok helyen az intézmény alapítványa fizeti ki, de volt már arra is példa, hogy egy költségtérítéses iskola hívta meg egy rászoruló iskola egyik osztályát, vagy hogy egy cég fizette ki egy egész iskola érzékenyítését.
Sajátélményük, és az eddigi munka során is látják, mekkora feladat a szülőnek, hogy átdolgozza magát azon a veszteségélményen, hogy gyermeke nem ép fejlődésű, hanem fogyatékosságban érintett. A gyerekek inklúziójához az első lépés, hogy a szülő megbékéljen vele, és nyíltan tudjon erről kommunikálni. Ez sok erőfeszítést igénylő önismereti út, amiben segítségre lehet szükség. Éppen ezért a szülőknek is kínálnak szolgáltatást: fél éven át tíz alkalommal dolgozhatnak erőforráscsoportokkal ezen a csomagon.
Az a szabály, hogy kilencven százalékban csak magukról beszélhetnek, és csak tíz százalékban a gyerekről. Eleinte borzasztó nehéz betartani, mert a fogyatékossággal élő gyereket nevelő szülők sokszor azonosulnak a gyerekükkel. Ez a csoport abban segít, hogy a szülő végre újra önmaga lehessen, a saját szükségleteit is megérezze. Nagyon megrázó tud lenni, amikor egy szülő kimondja: most jöttem rá, hogy jogom van a saját életemet élni, nemcsak a gyerekemét.
A covid új programot is hozott, ez lett a Meseposta: olyan tevékenységet kaptak a családok – simák és spécik –, amivel a különböző képességű, életkorú gyerekek együtt tudnak játszani. Szintén a vírus szülte a Padprojektet. Ebben egy sima és egy fordított gyerekeket kapcsoltak össze az online térben.
Az egyesület finanszírozását pályázatokból, adománygyűjtő kampányokból, nagyvállalati támogatásokból és a szolgáltatásaikból befolyó bevételekből oldják meg. A források előteremtése nehéz, de bíznak benne, hogy a társadalmi felelősségvállalás keretében a nagyobb cégek nyitottak lennének hasonló együttműködésekre.
29 évesen már McKinsey-partner volt, majd a globális tanácsadócég budapesti vezetője. 2013-2014-ben Bajnai Gordon kabinetfőnöke lett, levezényelte az Erste citibankos akvizícióját, segítette a CEU kényszerű Bécsbe költözését, aztán a Budapesti Városüzemeltetési Holdingot (BVH) is elindította a reformok útján, amikor tavaly év végén a főváros legnagyobb cége, a számos nagy problémával küzdő BKK élére került. Mi köti össze Walter Katalin, az ország egyik legbefolyásosabb asszonyának karrierpontjait? Ahogy ő mondja: „Az ember személyes változása, igénye a teljesítményre, a minőségre és a csapatjátékra, és arra, hogy nyomot hagyjon.”
„Jó napot! Miben segíthetek” – siet elém egy középkorú vagyonőr (történetesen nő), amint belépek a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Rumbach Sebestyén utcai irodájának ajtaján. Szerda délelőtt ide vagy oda, rajtam kívül egyetlen civil sem sorakozik az ügyfélfogadó pultok előtt, és én is csak zavartan keresem a helyemet. „Bánlaki Stella vagyok, és Walter Katalinhoz jöttem.” Az őr egy pillanatra elgondolkodik, ki is lehetek én, és főleg, kit keresek ott. Aztán a plexifalak egyike mögött már emelkedik is a levegőbe egy kéz, mint kisdiáké, aki jól tudja a leckét. A vezérigazgató asszonyt eggyel arrébb, a fotocellás ajtó mögött találom majd, ott fogják nekem mutatni hozzá az utat.
„Az egyik első dolog volt, amit itt kértem, hogy felejtsük el a tisztelt vezérigazgató asszony megszólítást. A vezérigazgató olyan távolságtartó, és akkor még az asszony is ott van. Én a direkt kommunikációban hiszek, a szia vagy esetleg a kedves Kati tökéletesen megfelel” – mondja aztán a fotocella mögött a hatodikon Walter Katalin. Előtte papírok – felkészült az interjúra –, a közvetlensége mögött átgondolt válaszok. Az ország egyik legbefolyásosabb nője (2021-es listánkon a húszfős Üzlet kategória nyolcadik helyezettje) kedves és türelmes, de láthatóan nem vesztegeti az idejét. „Elég gyors vagyok, gyorsan tanulok, és egységnyi idő alatt elég sok munkát el tudok végezni, ez sokat segített a különböző pozíciókban” – mondja.
„Egy jókedvű doer vagyok, optimista, a leglehetetlenebb helyzetekhez is jókedvvel állok hozzá. Csinálni, változást elérni, megvalósítani, nekem ez számít.”
Frau Doktor Walter
Három lánygyermek mellett Walter Katalin családjában nem sok esélye volt a patriarchátusnak vagy a nőket illető sztereotípiák rögzülésének. Főleg, hogy az 1987-ben Frankfurtba költöző Meggyes família már akkor nyitottan gondolkodott. Édesanyjuk a magyar irodalmat, öt nyelven beszélő édesapjuk a nyelvtanulást szerettette meg a lányokkal, és a patrióta szülők a hazaszeretetet is beléjük táplálták. Az oroszul és angolul tanuló Katalin a német iskolában is kitűnő maradt (elsajátította a német mellett a franciát és a spanyolt), és tovább falta Jókai könyveit.
„Mindketten csillagos ötösök voltunk, ez alapból benne volt abban a nyitottságban, amit a szüleinktől kaptunk” – mondja Wirtz Ágnes, Katalin húga, aki mindössze 14 hónappal utána született, és első perctől legjobb barátnőkként is tekintenek egymásra.
„A német tanulmányi rendszerben megtanultuk a kritikus gondolkodást is. Nem arról szólt az iskola, hogy a tanárnak hogyan tudunk megfelelni, hanem hogy hogyan tudjuk gondolatainkat felkészülten képviselni. Ez hatalmas szabadságot adott.”
Katalin úgy érezte, Németországból bármit elérhet az ember, ha képes tenni érte. „Felajánlották, hogy átugorhatom a 11. osztályt, tehát 10.-ből rögtön 12.-be mentem. Emlékszem, kint álltunk az iskolaudvaron, és valamelyik tanár azt mondta: jól van, Katalin, így akkor nem leszel kitűnő, de egy erős hármast azért elérhetsz. Nem értettem, hogy gondolja, hogy egy hármas az nekem pálya” – nevet.
Kiváló érettségije a német nemzeti tanulmányi ösztöndíjat is meghozta a legidősebb Meggyes lánynak, amivel aztán ingyen tanulhatott Németország akkor még különlegesnek számító magánintézményében, a European Business School (EBS) közgazdasági és jogi egyetemen. Mire lediplomázott, eltöltött egy-egy félévet Buenos Airesben és Phoenixben, gyakornokként a McKinsey-nél 2,5 hónapot New Yorkban, majd ugyanennyi időt a Goldman Sachs befektetési banknál Frankfurtban, így a globális pénzügyi cégek már tárt karokkal várták az évfolyamelsőt. Katalin, bár imádott utazni, és férje, a német Cornelius Walter mellett is elköteleződött, bízott benne, hogy egyszer még hazatér Magyarországra, így a McKinsey-t választotta – annak legalább volt budapesti irodája.
A közgazdasági doktori szintig az vitte, hogy tudta: a közép-európai régió klasszikus pénzügyi világában a két kis betűnek egy nő neve előtt nagy előnye lehet. Akkor még számított neki a megszólítás: a Frau Doktor Walter a Deutsche Banknál is jól csengett. „De nem ezért érte meg – mosolyodik el –, hanem mert az alatt az egy év alatt, amíg a dolgozatomat megírtam, hazajöttünk Budapestre, és a férjem megszerette.”
A Németországból hazatérő huszonévesek Frankfurt, London, Prága és Budapest között ingáztak, lényegében csak a hétvégéket töltötték a 2000-től otthonuknak nevezett Magyarországon. Katalin első gyermekük megérkezésekor lassított le kicsit. A magyar iroda vezetése után elvállalta a McKinsey regionális vezetőjének támogatását, ami kevesebb utazással járt. Összesen 15 évig dolgozott a vállalatnak, főleg pénzügyi intézményeknek – magyaroknak, németeknek, amerikaiaknak egyaránt, valamint meghatározó magyar vállalatoknak más szektorokban is. „A mai napig a McKinsey-t hívom az alma materemnek.” A férje 23 évig volt ott, de sohasem dolgoztak közös projekten. Azán jött a közélet.
„Ezek mindig fejlődési szakaszok. Az elején az számított, hogy legyenek nemzetközi kihívások, lehetőségekkel teli közeg, a work hard, play hard. De közel a negyvenhez még fontosabb lett, hogy Magyarországon befolyásoljak pozitívan dolgokat.”
„Németországban arra szocializálódtam, hogy a társadalmi és politikai hozzájárulás nemhogy természetes, de bizonyos adottságok mellett kvázi kötelesség. Úgy éreztem, hogyha azt akarom, hogy hosszú távon otthonom legyen itt, és a gyerekeim is itt éljenek, akkor muszáj aktívan tennem valamit a jövőért.”
Walter Katalinnak csak érintőlegesen volt kapcsolata Bajnai Gordonnal, 2013 januárjában mégis két hét mérlegelés után mellé állt, és részt vett a Haza és Haladás, valamint az Együtt megalapításában. Egyike volt azoknak, akik Bajnai és Bojár Gábor mellett félmillió forintnál többet tettek bele a rövid életű szociálliberális pártba. „Másfél év volt, 2014 tavaszán volt a parlamenti választás, és aztán nyáron az európai uniós választás, Gordon ezután szállt ki. Utána én sem láttam a saját szintemen olyan munkalehetőséget, ahol a potenciális hatásom megérte volna azt a személyes árat, amit az ember egy ilyenbe beletesz.”
Katalin nem tudta, mibe érkezik meg, amikor visszatért a gazdasági szférába 2014 júniusában. „Magyarország nem könnyű hely ilyen szempontból. Nem felejtenek – mondja. – Németországból folyamatosan kaptam a lehetőségeket, de nem akartam menni, ebben a kérdésben nem döntök racionálisan.”
Majdnem egy év eltelt, mire az Erste megvette a Citibankot, ő pedig az akvizíció élére kerülhetett, és megtalálhatta a következő szakmai feladatot. „A McKinsey-ből mindig a közeget hiányolja az ember. Gordon mellett a minőségi szellemi, intellektuális közeg megvolt. Ehhez képest nagyobb váltás volt az Erste, az a klasszikus és nagy szervezet, amelyben nehezebb dolgokat megmozgatni.”
2019 januárjától aztán az Allianz kelet-közép-európai értékesítési vezetője volt, onnan édesanyja váratlan halála miatt váltott fél év után, hogy aztán 2019 szeptemberében elvállalja a Central European University (CEU) COO pozícióját és az egyetem részleges kényszerű Bécsbe költöztetésének vezetését. A Soros György által alapított egyetem akadémiai közegében megint abban a szellemi-intellektuális hubban találta magát, amiben lubickolni tudott. Komoly erkölcsi dilemmát is okozott neki, amikor decemberben az akkor már főpolgármesternek megválasztott Karácsony Gergely megkereste, hogy pályázzon a BVH élére.
„Az Együtt időszakából jól ismertem ezt a társaságot. Amikor megvolt az önkormányzati választási eredmény, én is elkezdtem gondolkodni, és ők is gyorsan jelentkeztek” – mondja Katalin arra, hogyan hallott a pozícióról. Akkoriban bejárta a magyar sajtót: egy gyors pályázatot követően Waltert választották a BVH élére. Ahogy a főpolgármester akkor nyilatkozta: „aki egy milliárdos céget akar vezetni, megfelelő önéletrajzot egy nap alatt is meg tud írni. Walter Katalin életrajza szerint pedig alkalmas erre a feladatra.” „Úgy éreztem, hogy nyolcvanévesen megbánom, ha kihagyom a lehetőséget. A CEU olyan közeg, ahol ezt megértették” – mondja erre Walter.
Egyértelmű, hogy Walter Katalin mindig a kihívásokat kereste, és nem félt kockázatot vállalni. Utóbbihoz szerinte – amellett, hogy férjével munkájuk által stabil anyagi hátteret tudtak teremteni – az is kellett, hogy nagy érzelmi biztonságban nőjön fel, és hogy tudja, bárhol a világon megállná a helyét. „Amit kaptunk otthonról, hozzájárult ahhoz az optimizmushoz, aminek alapján azt gondolom, hogy helyesen döntök.”
Bajnai, Soros, Karácsony – neve az évek alatt összefonódott a baloldallal, miközben mindig is gazdasági-menedzseri pozíciókban maradt, és egyszer sem került a politika frontvonalába.
„Szeretek abban hinni, hogy lehet ez olyan ország, amiért érdemes tenni, és majd 25 évnyi eredményes szakmai múlttal engedtessék meg, hogy értékrend alapján döntsek – mondja. – Én nem politizálok, én úgy gondolom, hogy a fővárosi cégeknél lehetőségeim vannak, hogy jó irányba változtassak dolgokon.”
Wirtz Ágnes szerint nővéréből elsőként az emberek leginkább „a fejét” látják, vagyis hogy felkészült, gyors felfogású és strukturált gondolkodású. Ugyanakkor, szerinte, mióta Katalin közélethez közeli pályán mozog, az igazi önmaga, amilyennek ő mindig is ismerte. „Már abból, ahogy gyerekkorában falta a magyar irodalmat, Jókai hősnőit, látszott, hogy benne valami olyan romantika van, ami a hazafisághoz csatol vissza. Ő tényleg az, aki egy nemzetközi karriert hagyott ott ezért” – mondja Ágnes. Hozzáteszi: „Mi mindhárman, testvérek nagyon mosolygósak és pozitívak vagyunk, talán épp ilyen karakterekre van szüksége az országnak.”
Karrierjével párhuzamosan Katalin hét évig volt az UNICEF- board tagja, és ma is kuratóriumi tagja és támogatója a húga által alapított – gyermekotthonokban vagy nevelőszülőknél nevelkedő gyerekeket támogató – Világszép Alapítványnak. A Transparency Internationalt is vagy egy évtizeden át gálánsan támogatták férjével – a havi ezer euróval kilógtak a magánadományozók sorából –, illetve a Halácsy Péter által alapított Budapest Schoolba is befektettek.
„Ha az ember élt érettebb társadalomban, látja, hogy ezek fontosak. Mi abszolút nulláról, sőt mínuszról indultunk, mert voltak tanulmányi hiteleink, de hogyha az ember a teljesítményével elér egyfajta anyagi biztonságot, akkor kulcsfontosságú, hogy társadalmi felelősséget vállaljon. Egy egykulcsos adórendszerben ez még inkább így van.”
Egy kormányváltásnál potenciálisan miniszteri poszton is számolnának vele
Mondd ki
„Én láttam az OTP-t, a Molt, mindent a 2000-es években. Ezek a fővárosi cégek azon a szinten ragadtak, sőt az előtt. Részben az elkötelezettség hiánya miatt, részben mert annyi mindent befolyásolt a politika” – mondja Katalin, aki a Városüzemeltetési Holding megreformálására még a járvány előtt letette a stratégiát. 2020 végén Karácsony Gergely megkérdezte tőle, hogy a megbízott vezetőt váltva átvenné-e a hatalmas kihívások előtt álló BKK vezetését. „Én ilyenekre nem szoktam nemet mondani” – somolyog Walter tágas és világos, de egyszerűen berendezett irodájában, egy metrótérképpel szemben ülve.
Szeretek abban hinni, hogy ez lehet olyan ország, amiért érdemes tenni, és majd 25 évnyi eredményes szakmai múlttal engedtessék meg, hogy értékrend alapján döntsek.
„Ő ide azzal a szándékkal jött, hogy segít Budapestnek élhető várossá válni azáltal, hogy az önkormányzati szférába is behozza a hatékonyság- és gazdasági fókuszú vezetést, bizonyítja, hogy ezek szerint a szempontok szerint is lehet itt cégeket működtetni, és nemcsak politikai alapon” – mondja Sághy Andrea, aki előbb a BVH-nál, majd a BKK-nál dolgozik HR-vezetőként Katalin mellett. Andrea hozzáteszi: ezzel Katalin őt és a vállalat szélesebb dolgozói körét is motiválja, és ez hosszú távon is fontos lehet az utánpótlás szempontjából. „Ő egy felhatalmazó vezető, transzparencia és nyitott kommunikáció, közvetlenség és pozitivitás jellemzi, és ezt a kultúrát szeretné itt építeni.”
Katalin szeret és tud is delegálni, csapatjátékosnak mondja magát.
„Mondd ki, ne tartsd magadban, a McKinsey-nél így szocializálódtam, és ma is ezt vallom.”
A McKinsey-nél elég nagy mennyiségű munkához hozzászokik az ember, de Katalin híres volt arról, hogy megtalálja a munka-magánélet egyensúlyt. Ott sokan azért akartak mellé kerülni, mert tudták, hogy akkor el tudnak majd menni hétköznap esténként színházba, ami egyébként nem volt jellemző. Katalin a karrierszüneteit is a gyermekeivel töltötte, és elmondása szerint ma is nagyon odafigyel, hogy egy kis énidő és sport mellett amennyit csak tud, családjával legyen. Ugyanakkor elismeri, hogy ha az ember egy új munkahelyen kezd, az mindig intenzív, és ő 2019 januárja óta szinte állandóan újmunkahely-állapotban van. Gyermekei ezt fel is rótták neki, férje viszont, aki 2020 augusztusában otthagyta a McKinsey-t, hogy befektetőként, impact investorként és családja közelében töltse nyugdíj előtti éveit, sokat segített.
Mi a közös a betöltött pozícióiban? – kérdezem. „Tulajdonképpen semmi” – nevet. A környezete viszont azt mondja: Katalin mindegyikben gyorsan, éles látással mérte fel az aktuális állapotokat, az összefüggéseket, jól eligazodott a vállalati működésben, és értéket akart teremteni, csapatmunka által. Akik ismerik, jolly jokerként hivatkoznak rá.
„Szabad kezem van, és nem kértek volna fel, ha nem tudnák, hogyan akarom csinálni” – mondja a BKK-nál betöltött pozíciójáról. Informátoraink szerint Walter jó menedzser, és nem célja frontvonalbeli politikussá válni, de egy kormányváltásnál potenciálisan miniszteri poszton is számolnának vele. Ahogy ezt felvetem neki, nem zárkózik el. Arra a kérdésre, hogy meddig tervez a BKK élén, ennyit mond: „2024-ben lesz a következő önkormányzati választás, addig idő és itt feladat is van bőven.”
A Blue Colibri egy olyan problémára fejlesztett megoldást, amire korábban nem igazán volt megfelelő platform: azonnal elérni egy cég olyan munkavállalóit is, akiknek nincs céges laptopjuk vagy telefonjuk. Már hat külföldi országban vannak jelen, platformjukat ötvenezer munkavállaló használja.
Magyar Részvénykereskedelmi Zrt.
2021 Szeptember Támogatói tartalom Magyar Részvénykereskedelmi Zrt.
Több mint 15 éve segíti ügyfeleit a Magyar Takarékszövetkezeti Bank partnereként, a Magyar Részvénykereskedelmi Zrt., hogy a befektetett pénzükből minél magasabb profitszázalékot tudjanak kihozni. A magyarok befektetési hajlandóságáról, online befektetési lehetőségekről, kockázatvállalásról és a pandémia hatásairól beszélgettünk Angyal Krisztiánnal, a Magyar Részvénykereskedelmi Zrt. okleveles közgazdász végzettségű kiemelt ügyfél menedzserével.
Az első magyar orvosnő, a pragmatikus finnek és egy itthon betiltott képzés is meghatározza a létét. Bár egész életében író és újságíró volt, a covid alatt kitanulta a szakácsmesterséget is. A nők szempontjából vizsgálja a történelmet, de a kultúrtörténet mellett került már ki a kezéből családregény, történeti szatíra, irodalmi paródia, mese és rémhistória is.
