Írta: Maurer Kristóf
Közreműködött: G. Tóth Ilda, Lits Benedek, Vaszkó Iván
Illusztráció: Fábri Zsuzsanna

Megkockáztatom, hogy az utóbbi fél év több figyelmet generált a Margit körútnak és környékének, mint az előző évtizedek együttvéve. Ez annak függvényében különösen hihetetlen, hogy a pandémia után még szétgraffitizett, üres üzlethelyiségek adták a környék városképének zömét. A 2021-ben elstartoló önkormányzati Margit-negyed projekt sok szempontból gyógyírnak bizonyult, de egyes mellékhatásait leginkább a lakók vagy a régóta itt működő vállalkozások érzik meg.

Évekig Óbudáról jártam be a városba, emiatt sokszor szálltam át a Margit hídnál. A környék azonban sohasem hagyott bennem olyan mély nyomot, hogy azt érezzem, sokat szeretnék ott időzni. Miután a pesti oldalra költöztem, néhány Bem mozis találkozót leszámítva csak elvétve jártam arrafele.

Amikor tavasszal a cikk miatt először látogattam a negyedbe, emlékeim gyökeres ellentéte fogadott: nyüzsgő utcák, galériák, üzletek. Nem véletlenül, az utóbbi években a II. kerületi önkormányzat harmincöt korábban üresen álló ingatlannak talált bérlőt. A Margit-negyed revitalizációs programjában szinte már az összes irodát és üzlethelyiséget sikerült kiadni.

Az ingatlankiadások után az önkormányzat most arra figyelt, hogy a környék megerősítse kulturális központ státuszát. Őrsi Gergely polgármester többször is elmondta, nem szeretné, hogy a pesti bulinegyed budai változata alakuljon ki. Arra kérte a döntéshozó testületeket, hogy a jövőben ne támogassanak alkoholárusításra támaszkodó pályázatokat, inkább részesítsék előnyben a galériákat és a közösségi tereket.
A bulinegyeddel kapcsolatos félelmek azután hangosodtak fel, hogy tavasszal kinyitott a Dugattyús. A kulturális tér workshopoknak, kiállításoknak, közösségi programoknak, tánc­esteknek és buliknak ad otthont, már a nyitó hétvégén hatalmas tömeget vonzott a Margit körútra. Csak az első esték alatt többször előfordult, hogy az utcán szórakozók miatt a lakók kihívták a rendőrséget.

Az önkormányzat úgy döntött, közbeavatkozik. Elfogadtak egy jogszabályt, miszerint júniustól minden szeszesitalt árusító vendéglátóhelynek este tizenegykor le kell húznia a rolót. A döntés az évek óta a környéken működő helyekre is vonatkozik. A jogszabály alól lehet mentesülni, igaz, csak szigorú feltételekkel. Legalább húsz ülőhely, logóval ellátott poharak, biztonsági személyzet és zajbemérés, többek között ezek a követelmények. Több üzlet is kért már engedélyt, a vizsgálatok azonban hosszú hónapokig tarthatnak, a nyári csúcsidőszak kárára.

Ehhez a ki nem mondott feszültségekkel teli környezethez kell alkalmazkodnia minden kocsmának és üzletnek, kicsinek és nagynak, újnak és réginek. Tetszik vagy sem, az újhullám már nem csak kopogtat, berúgta a Margit­negyed ajtaját, és a változásokat nem lehet megállítani.

Tíz évvel ezelőtt merésznek tűnt, mára logikus lett vállalkozást indítani itt. Egy napsütéses szeptemberi délután érdemes körbejárni a környéket: indulás a Csalogány utcából a Mechwart liget irányába, kávészünet a Margit körúton, aztán barangolás egészen a Zsigmond közig. Biztos, hogy mindenki talál valami magának való helyet.

Bem mozi
(Margit körút 5.)
A kerület egyik legkarakteresebb pontja, közel a Margit híd budai hídfőjéhez. A saroképület százfős terme évtizedek óta ad otthont mozirajongóknak, nosztalgikus filmélményeknek. A legendás művészmozi története 1908-ig nyúlik vissza, és 2016-ban lett repríz-, azaz utánjátszó mozi Szomszéd Gergő irányításával. Jól egészíti ki a Stiller Nándor vezette kávézó- és kocsmarész. (Cégportré: Forbes, 2022/7)
A Bem nem a legfrissebb premier­filmekről szól – bár ma már ilyet is adnak –, hanem arról, hogy egy-egy korszakos klasszikust vagy ritkán látott kincset a közönség együtt élvezhessen, vászonról. A szuperhős­filmek és -univerzumok hanyatlásával világszerte egyre több reprízmozi bizonyítja, hogy ma már a közösségi, eseményszámba menő élmény számít. „Nem feltétlenül a filmért jönnek hozzánk az emberek – mondja Gergő –, hanem a mozizásért. Idejönnek, megisznak egy sört, megnéznek valamit, hazamennek.”

A mozi napi három-négy vetítéssel, hétvégi matinékkal működik, idén már harmincezer feletti nézőszámmal zárhatnak. A jegyárak barátságosak, kétezer-ötszáz forint teljes áron, a fővárosi mozikban nincs háromezer alatt, de a Bem a dráguló kulturális programoknak is elérhető alternatívája. A covid utáni években helyre kellett rázódni, de ma már üzletileg is nyereségesen fenntartható a modell. 2024-ben Szomszéd Gergő 17,4 milliós profitot ért el egyéni vállalkozóként, 2025-től pedig már új, céges formában üzemeltet.
A stabil repertoár mellett tematikus estek, maratonok színesítik a kínálatot. A mozi egyik legemlékezetesebb napja Greg Sestero, a kultikus trashfilm, a The Room B vonalas sztárjának látogatása volt. Bebizonyította, hogy egy kis mozi is képes nagy pillanatokra. Hasonló siker volt nemrég a macskanap a Macskafogótól A nyolcadik utas: a halálig. „Poénnak indult, de tömegek jöttek – meséli Gergő. – Páran valóban macskákkal jelentek meg. Végül megbeszéltük, hogy ne vigyék be őket a terembe.” (V. I.)

Cégnév: Szomszéd Gergő e. v.
Létszám: 4 fő
Árbevétel (2024): 31,6 millió forint

Dante Közösségi Alkotótér
(Török u. 1.)
Kevésbé színház, inkább találkozóhely, ahova talán csak inni megy az ember, aztán ha kedve támad, beugrik megnézni a nagyteremben egy előadást. Jászberényi Gábor és Gulyás Herman Sándor korábban Másik Produkció néven hoztak létre kísérletező jellegű színházi előadásokat, és közben mint civil szervezet is működtek. Aztán megpályázták a háromszáz négyzetméteres pincét a Margit-negyedben, sok segítséggel felújították, és a 2024 tavaszi nyitás óta keresgélik a végső arculatot. A film-színház-képzőművészet-zene vonalból talán leginkább a legutóbbi kapja a legnagyobb hangsúlyt: fiatal félamatőr zenészeknek kiváló lehetőség itt fellépni, de volt már itt Beck Zoli-szerzőiest is, méghozzá a hely első születésnapján. (G. T. I.)

Kazetta
(Török u. 3.)
2 in 1 hely: kávézó és showroom egyben, de mindenekelőtt közösségi tér, a vendégek hamar szóba elegyednek egymással. Bár az alapítók, Somogyi Dani és Németh Violetta eredetileg home made ruhamárkájuk átvevőhelyének szánták, hamar törzsközönségük lett. Éppen úgy környezettudatosnak találták ki, mint a kollekciójukat. Utóbbi újrahasznosított anyagokból készül, és már nem kizárólag bő gatyákból áll (az első darabokat Dani gördeszkás múltja ihlette). A Goosbumps specialty kávét – egészen baráti áron – egyedi csészékből szürcsölhetjük a Club Mate-ládákból kreált asztaloknál. A retró fílinget a dekorációnak használt magnókazetták és a 70-es évek népszerű csavart vas polcsínjei garantálják. (G. T. I.)

Igen Pizza
(Margit körút 60.)
„Nápolyi pizzát, azt nem vagyok hajlandó házhoz szállítani” – válaszolja Vidó Nóri, az Igen Pizza tulajdonosa, amikor arról érdeklődöm, miért nem találom éttermét egyik nagy futárszolgálatos alkalmazás kínálatában sem. Szerinte a nápolyi pizza úgy az igazi, ha a kemencéből esszük, már egy harminc–negyven perces út is sokat ronthat a minőségen. Ha valakinek, neki biztosan elhiszem. Nóri nevéhez fűződik Magyarország első nápolyi pizzázója.

Egy pesti bulinegyedben átmulatott éjszaka után fogalmazódott meg benne először egy pizzaszeletező gondolata. Pár évig dédelgette, tervezte álmát, végül 2015-ben nyitott ki az első Igen a Madách téren. Ekkoriban a streetfood kifejezés még csak pislákoló fogalom volt itthon, az esték többnyire valamelyik gyors­étteremben vagy sarki gíroszosnál végződtek.

Fél év alatt jöttek rá, hogy nem igazán fog működni. Kiderült, hogy az ország első nápolyi pizzázója valójában étterem, nem besétálós etető. A húsz négyzetméteres üzlet nem tudta az előbbi funkciót ellátni. Két évvel később az Igen mostani helyére, a Margit körútra költöztek. „Rengetegen mondták, nem vagyok normális, hogy az utolsó forintomat is beleöntöm a költözésbe” – mondja Nóri. Tényleg kockázatot vállalt, kevés vendéglátóegység nyílt meg ekkortájt a környéken.

A pizzéria ennek ellenére megvetette a lábát a negyedben. Célközönséget váltottak, már nem a bulizókat keresték, az Igen egyre kedveltebb lett például a családok körében is. Emiatt gyereksarkot is kialakítottak. A tágas, fényes belső tér, a színes csempés falak, a nyitott konyha, valamint az étterem bárpultja ugyanakkor őrzi a hely fiatalos szellemét.

Az Igen az AVPN-minősítéssel bíró két budapesti pizzéria egyike. Amióta a nápolyi pizza az UNESCO világörökség részévé vált, hivatalos tanúsítványt lehet kérvényezni a pizzád minőségéről. Bonyolult folyamat: az Associazione Verace Pizza Napoletana nevű olasz szervezet végzi az ellenőrzést. Először részletes videót kell küldeni az alapanyagokról, valamint a pizzakészítés folyamatáról. Ha jónak ítélik meg, azután látogatnak el a szóban forgó étterembe. Itt napokon át ellenőrzik a legapróbb részleteket a víz pH-értékétől egészen a kemence minőségéig. Az Igen Magyarországon elsőnek kapta meg ezt a minősítést 2019-ben. (M. K.)

Cégnév: Igen Itália Kft.
létszám: 14 fő
Befektetés: kb. 100 millió forint
Megtérülés: 6 év
Árbevétel (2024): 349,7 millió forint

Jurányi Ház
(Jurányi u. 1.)
Tizenhárom éve vált az egykori iskolaépület nyüzsgő közösségi és inkubátorházzá: a menyasszonyi­ruha-készítőtől a kortárstáncosokig számos alkotónak és művésznek otthont adó épületet eredetileg a független társulatokat összefogó Fügének (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) kereste és találta meg az alapító, Rozgonyi-Kulcsár Viktória, de a hatezer négyzetméter kicsit nagyobb lett az alapszükségletnél, így beköltözött velük még vagy hatvan bérlő.

A belső kertben, a hatalmas fügebokor árnyékában délelőtt az irodisták és a próbáló társulatok kávéznak, délután a gyerekprogramosok és az amatőr fotószakkörösök limonádéznak, este a színházi előadások nézői koccintanak pezsgővel egy kókuszgolyó mellett. Aki a laptopjával ülne be egy italra, annak minden napszakban a kávézó melletti kiállítótér valamelyik kanapéját érdemes választania. Nyáron akkor is tele volt az udvar, amikor a Kacagás Bisztró (a Móka testvére) zárva volt, ilyenkor a házban alkotók áthoztak egy kávét a szomszéd kávézóból.

„Egy kollégától kaptuk a fügebokrot, amikor még a MU Színházban működött a Füge. De akkor még csak egy kis venyige volt. Elültettük, amikor ideköltöztünk, azóta velünk terebélyesedik” – mondja Viki. Az egykori osztálytermekből és a tanári szobákból próbatermek, showroomok, műhelyek és irodák lettek, a tornatermek játszóhellyé alakultak át, az iskolai büfé helyén kávézó és galéria lett. Napi szinten több mint háromszázan lakják az épületet, harminc szín- vagy tánctársulat próbál vagy játszik itt a Duda Éva Társulattól a Delta Produkción át az Exit Generációig. A tavalyi évadban összesen 305 előadást tartottak a házban, több mint 45 ezer néző látta őket.

Legutóbb a városszerte felbukkanó miniszobrairól elhíresült Kolodkó Mihály műhelye költözött be a Jurányiba, neki már csak a jelmeztárban jutott hely, persze azt a részt kiürítették. „Most éppen az egykori könyvtárból ihletődik, aminek a helyén dolgozik, reméljük, a papírmasé szobrokból majd kiállíthatunk párat a Jurányiban” – mondja Viki. (G. T. I.)

Létszám: 25 fő
Befektetés: 43,4 millió forint
Árbevétel (2024): 247,7 millió forint

Móka Kávézó
(Varsányi Irén u. 9.)
A Varsányi Irén és az Erőd utca sarkán ajtó áll, fölötte: Módszertani Kabinet. Régen pékség, autósbolt, ÁFÉSZ-iroda volt itt. A szomszéd szerint a pincében orosz katonák dorbézoltak a második világháború alatt.
A Móka ma pöttöm kávézó napos terasszal, Acél Réka és öccse a tulajdonosok. Rékát gyerekként, a Kölyökidő tévésorozatból ismerte meg az ország. Idővel besokallt a médiától, végül 2012-re valósította meg tinikori álmát. „Jól érzem magam ebben a közegben. Szeretem, akik bejárnak hozzánk, és jó adni valamit, amit ők is szeretnek.”

Kezdetben az önkormányzattól bérelték a helyet. Hét év után vásárolták meg, részben kölcsönből (jövőre törlesztik), tízéves megtérüléssel tervezve. Bolhapiaci kincsekkel, régi családi darabokkal tették otthonossá a teret – a nyitáskor vásárolt bögrékből három ma is megvan. A galérián interjúzunk, a szőnyeg friss zsákmány a velencei zsibvásárról. Reisz Gábor itt írta első filmjét, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant. „Az jön ide, aki valami mást keres” – mondja Réka. A vintage székek, amikben ülünk, Gábortól vannak.

A környéken sok új kávézó, bisztró nyílt az évek alatt, de a Móka megtartotta közönségét; fiatalok és ötvenes törzsvendégek egyaránt jönnek dolgozni, ebédelni, kikapcsolódni. Réka sosem állt be a sorba: nincs itallogó, harsány reklám vagy TikTok-kampány. „Nem kellenek vibe-videók, nélküle is bejönnek az emberek. A gerillamarketingben hiszek.” A menün a vasalt szendvics a legnagyobb sláger.

Pár éve a Jurányi Házban is jelen vannak a Kacagás bisztróval, péntek reggeleken Réka öccse főz. A Mókacél Kft. bevételének kétharmada innen, egyharmada a Mókából jön, de a profit nagy része utóbbiból származik, mert a Kacagás bérleti díja és rezsije komoly tétel. A Jurányi alapítója, Rozgonyi-Kulcsár Viktória közbenjárásával újabb pultért is felelnek a kerületben, az Átrium büféjéért. (V. I.)

Cégnév: Mókacél Kft.
Létszám: 26 fő
Befektetés: : 2,5 millió forint
megtérülés: 6 év
Árbevétel (2024): 208 millió forint

Grinta
(Horvát u. 2–12.)
„Minek vegyek drága kávégépet, ha azt se tudom, hogyan kell igazán jó kávét csinálni?” – gondolta pár évvel ezelőtt Magyarország legjobb kerékpárosa, mielőtt úgy döntött, elvégez egy baristaképzést. Valter Attila második szerelme oda csírázott, hogy tavaly kávézót nyitott – ami persze egyben biciklibolt is. A Grinta falait az olimpikon aláírt mezei díszítik, de itt vannak a régi rajtszámai, sőt a 2020-as Tour de Hongrie eredeti trófeája is. (A biciklis szubkultúra budapesti központjának történetét a Forbes.hu-n írtuk meg részletesen.) (M. K.)

Libertine Könyvesbolt
(Lipthay u. 12.)
Sokan szinte zarándokhelynek tekintik a Margit híd budai hídfőjénél lévő szecessziós Bruck-bérház Harry Potter-díszletelemekkel berendezett aranylétrás könyvesboltját. A Dunára néző miniterasz kovácsoltvas padján időnként könyvet lapozgat valaki, és a benti hangulat is olyan, mintha valakinek a nappalijába lépne be az ember. Az ablakban egy Szerb Antal-idézetes cégtábla (az alapító, az egykori híradós, Szabados Ági másik kedvence a Harry Potter mellett): „Aki a könyveket szereti, rossz ember nem lehet.” A sarokban roxfortos könyvtámasz, a polcon régi írógép, a kanapé mellett plafonig érő, roskadásig tele könyvespolcok, a falon könyves bakancslista az Ági által összeválogatott ötven könyvcímmel. (G. T. I.)

Átrium
(Margit körút 55.)
A színes műsorkínálat mellett a méretes, mindig csordultig teli aula az egyik legnagyobb értéke. Az egykori mozi színházi reinkarnációja tavaly óta a 3.0-ás változatát éli: Magács László rendező, majd a Kultúrbrigád kora után a Jurányit is üzemeltető Füge, valamit a hozzá társuló Pintér Béla Társulata, a Delta Produkció, a Dumaszínház és az Orlai Produkciós Iroda vették át az üzemeltetést. A legtöbb előadás azonnal telt házas volt, és nyáron a csontvázakat is eltüntették, felújították az épület problémás részeit. A mostani a bemutatók évada lesz, minden itt játszó társulat előrukkol valami újjal, sőt Alföldi Róbert is visszatér két előadásban is (ő a Kultúrbrigád oszlopos tagja volt). (G. T. I.)

Bolygó Közösségi Tér
(Margit körút 28–32.)
„A fogyasztás nem tesz boldoggá. A boldogság belülről fakad.” Méretes tacepao jelzi a körút egyik kirakatában, hogy itt fenntarthatóságra ösztönző tevékenységek zajlanak. A Bolygó 2021-ben, a Fryshuset svéd ifjúsági szervezet és a Greenpeace kollaborációjából jött létre, a svéd irányítószám-lottó fenntarthatósági alapítványának finanszírozásával. A projekt lényege az volt, hogy a világ hat országában (Magyarországon és Svédországon kívül még Kamerunban, Örményországban, Kenyában és a Dél-Afrikai Köztársaságban) nyíljon zöld közösségi tér, és minél több olyan fiatalt vonjanak be a környezetvédelembe, akiket korábban nem érdekelt a téma.

Budapesten először a Turbinában béreltek egy kisebb kiállítóteret, majd 2023-ban átköltöztek egy korábbi cipőbolt kétszáz négyzetméteres üzlethelyiségébe. 2025 elején önállósult a magyar program, és megalakult a Bolygó Közösségi Egyesület, ami fokozatosan átveszi a Greenpeace-től az üzemeltetést. Főként ingyenes programokat és képzéseket szerveznek fiataloknak, illetve mozgalmaknak adnak teret.

Több mint harminc civil szervezet fordult már meg a Bolygóban, és néhánynak kulcsa is van a helyiséghez. Itt tartja meetingjeit többek között a Fridays for Future, az Extinction Rebellion, illetve itt veszik fel a Kihalni veszélyes podcastokat. „Egyre nagyobb az igény arra is, hogy az előre meghirdetett programokon túl a környékbeli középiskolások spontán beülhessenek ide délutánonként” – mondja Körner Olga, a hely vezetője.

Azontúl, hogy igyekeznek új embereket bevonni a zöld mozgalomba, közösségbe is szervezik azokat, akik már érdeklődnek a környezetvédelem iránt, de nem aktívak. Hetente kétszer ingyenes eseményeket tartanak, a tudásátadó workshopoktól a társasjátékestekig, és lehet a barkácsműhelyben például demonstrációkra transzparenseket készíteni. „A társas­estekre olyanok is jönnek, akiknek semmi közük a fenntarthatósághoz, de ha ideszoknak, esetleg később megnézik, hogy milyen más események vannak nálunk, és bevonódnak más programokba is.”

A Bolygó Klubban féléves zöldaktivista-képzés is folyik, a végén tavaly felszálltak a négyes-hatos villamosra, hogy szórólapokkal, beszélgetésekkel hívják fel a figyelmet a túlfogyasztás veszélyeire. Az idei végzősök pedig ételmentődoboz-koncepciót dolgoztak ki. Az ingatlan felújítására is önkénteseket vontak be, a több mint száz nevet ki is tették a falra. (G. T. I.)

Létszám: 2 főállású és 2 részmunkaidős alkalmazott
Befektetés: 15 millió forint volt a felújítás költsége, legutóbb szellőzőrendszert építettek kétmilliós beruházással.
éves költségvetés: kb. 60 millió forint (A bérleti díjat, a négyfős csapatot és a programok egy részét a Greenpeace finanszírozza, de az egyesület próbál előteremteni saját forrást is képzésekkel és fesztiválokra vagy cégeknek szervezett programokkal.)

Róma Ételbár
(Csalogány u. 20.)
Időkapszula a Margitnegyed szívében. Sebestyénné Földes Ilona (vagy az általa preferált nevén: Cica) a 80-as években indította el a Róma Ételbárt férjével. Bő harminc évvel később azt érezték, elfáradtak, 2018-ban bezárták az éttermet. Két évvel később egy korábbi törzsvendég, Andrusch Dániel megtudta, hogy árulják a legendás ingatlant. Gyorsan lépett: Cica áldásával felújította, és klasszikus ételeivel hozta vissza a Rómát. Az étterem minden sarka Kádár-korszak, talán már emiatt is érdemes meglátogatni, de a főztjük is szuper, különösen a rántott sajt. (M. K.)

Manyi
(Margit körút 16.)
A Manyi – Kulturális Műhely, Manyiház vagy egyszerűen csak Manyi – nehezen definiálható közösségi tér, bár ahhoz, hogy ház, semmi kétség nem fér. Romkocsmának túl nagy, koncerthelyszínnek kicsi, ahhoz, hogy jó szívvel klubnak hívjuk, túl nyitott és befogadó, enni lehet, főleg finom vega és vegán kajákat, de legkevésbé sem étterem. A Manyiba az ember elmegy, lemegy, beugrik, lenéz, odatéved egy első, második, utolsó sörre, tubira, gombás melegszendvicsre, társasozni vagy koncertre, anélkül, hogy tudná, ki lép fel aznap. És nem bánja meg. (L. B.)

Bookta
Miközben a világ egyre gyorsul körülöttünk, a Bookta csapata már tizenkét éve azon dolgozik, hogy legalább egy ötven–hatvan fős kávézó erejéig lassítson ezen a tempón. A hosszú évtizedeken át működő Balassi Könyvkiadó helyén nyíló Bookta megőrizte elődje hangulatát, a vendégtér legkarakteresebb eleme az olvasnivalótól roskadozó, hatalmas, sötét könyvespolc.

A polcokat Ratulovszky Attila, a Bookta tulajdonosa töltötte fel, miután rengeteg könyvet örökölt a nagyanyjától. „Azóta rengeteg felajánlást kapunk – meséli –, de még most is előfordul, hogy olyan kötetre bukkanunk, amiben benne van a szignója.” A többes szám Vimmer Andreára, a hely üzemeltetőjére utal, aki a kezdetek óta segíti Attilát és a Bookta mindennapjait.

Attila szerint Andrea a projekt lelke, ő töltötte meg a kávézót a különleges hangulatot adó apró részletekkel. A Bookta szívesen ad otthont könyvkluboknak, kiállításoknak vagy különleges eseményeknek. Már esküvőt is rendeztek itt.

Korábban nem reklámoztak semmilyen online felületen, a minőségben és a szájhagyomány erejében hittek. „Csak álltunk csendes nyugalommal, és vártuk, hogy megtaláljanak, akik ezt magukénak érzik” – mondja Attila. A növekvő bérleti díjak, az erősebb verseny és a fogyasztói szokások átalakulása mind nehezebbé teszik a mindennapokat. Andrea szerint a Bookta szemlélete ma is értéket képvisel, de jól időzítették indulásukat. Amikor a kávézó már javában tartotta könyvklubjait, a Margit-negyed vendéglátóipari fellendítése még tervben sem volt.

Az utóbbi hónapok eseményei viszont aligha hoztak nekik előnyt. Hűséges vendégkörük miatt nem érezték a jelentős forgalomnövekedést, a tizenegy órás záróra viszont komoly problémát okozott. „Ha egy vendégnek megmondod fél tizenegykor, hogy utolsó kör van, egyszerű a képlet: legközelebb nem ide jön” – mondja Attila.

Két lehetőséget kaptak: bezárnak tizenegykor, vagy lekapcsolják a zenét. Utóbbit választották, ez azonban nemcsak estére, hanem a teljes napra vonatkozik. „Azt reméljük, ez még jobban kihangosítja a beszélgetéseket” – mondja nevetve Andrea. Most az önkormányzati zajbemérés eredményére várnak, ha kedvező, akár az eredeti állapot is visszaállhat.

Attiláék összességében jó véleménnyel vannak a Margit-negyedről, abban viszont határozott álláspontjuk van, hogy a környéknek milyen irányba kellene fejlődnie. „Nem egy második pesti belvárost kéne itt kiépíteni, hanem egy nyugodt, értéket képviselő helyszínt. Hogy annak, akinek elege van a benti kavalkádból, legyen lehetősége kiszakadni, és itt kultúrával találkozzon.” (M. K.)

Cégnév: Sygma Catering Kft.
létszám: 5 fő + alkalmi munkavállalók
Befektetés: 10 millió forint
Megtérülés: 3 év
Árbevétel (2024): 47,5 millió forint

Permanens Vakáció
(Margit körút 38.)
A Permanens Vakációba, alias Permibe az ember akkor megy át, ha már nincs hely a Manyiban – illetve fordítva, ha a Permi telne meg előbb, irány a Manyi. A hely nevét, Jim Jarmusch 1980-as filmjének címét hirdető kéziratos felirat alatt nagy tömegbe lehet belefutni, kifolyik ilyenkor a körútra az underground hangulat. A dídzsézgető fiúk és lányok előtti, fémhordókból készült asztalokat hideg Peronit szürcsölő fiatalok támasztják, és a négyes-hatos zajára fittyet hányva beszélgetnek. (L. B.)

Nos
(Kapás u. 45/A)
Gyakori, hogy egy hely túl sok minden akar lenni egyszerre, ezért szétesik. A Nos valahogy kivételt képez a szabály alól. Hiába csak egy apró pincehelyiség, amint – a fejedre vigyázva – belépsz az üzletbe, kulturális oázisba kerülsz. Vintage ruhák, kötött zoknik, festmények, a furától a nagyon menőig terjedő skálán elhelyezhető állatszobrok – valamit mindenki talál magának. Nem ez az első helyük, Katona Évi és Hitka Viki galériája tavaly költözött a negyedbe. Gyorsan befogadták őket. (M. K.)

Murok Café
(Török u. 2.)
Szerda délután ülök a Murokban, és azt veszem észre, hogy itt nincs két ugyanolyan bútor. A kávézóban, ahova több mint tíz éve térhetnek be a körúton sétálók, minden asztalnak története van. A zegzugos, szinte már labirintusszerű belső teret növények és modern festmények teszik még karakteresebbé. „fincsi forró és hideg italok, felpimpelt falatokkal” – áll csupa kisbetűvel a pálinkávézó Facebook-biójában, ami talán már utal rá, milyen hangulatra számíts, ha belépsz az ajtón. (M. K.)

Vietnámi Gulyás
(Frankel Leó u. 10.)
„Nem tudnék Észak-Budán olyan helyet mondani, ahol jobban érdekelne, mi történik a jövő héten” – írtuk májusi magazinunkban az ázsiai konyhát csipetnyi baszk és magyar ízvilággal fűszerező Vietnámi Gulyásról. A Bambitól pár házra, a Frankel Leó út 10. alatt vágott bele élete eddigi legmerészebb kalandjába Huszár Krisztián öt évvel ezelőtt.

A Vietnámi Gulyás elsőre akár távol-keleti kifőzdének is tűnhet. A kétszintes, apró helyiség falait ázsiai stílusú, színes karakterek díszítik, a bejárati ajtó mellől neonfényű maneki-neko, vagyis integető macska néz vissza ránk. A konyha azonban nem is állhatna távolabb a kifőzdék világától.

A névadó különlegességet, a vietnámi gulyást vegyes alaplevekből főzik, és japán búzalisztből készülő vastag tésztával turbózzák fel. Kérhetjük akár pirongatott rákkal, marhapofával vagy szaftos mangalicakombóval is. A százötven literes mesterleves – az újra és újra felhasznált alaplé – idén júniusban lett három és fél éves.

Itt még nem ér véget a fúziós ételek sora, mangósalátát, vajtökfőzeléket, újragondolt rakott krumplit és mangalicakocsonyát is kóstolhatunk. A kreatív koncepcióért Huszár Krisztián felel, de a megvalósításban évek óta segíti Mogyorósi Gábor társséf is.

„Százszázalékosan bízom benne, és nyugodt szívvel bízok rá bármit, mert tudom, hogy ő is maximalista” – mondta Krisztián 2020 őszén, Gábor belépésekor. Dinamikájukat öt évvel később is őrzik. Krisztián csavaros karrierjében ez igazi korszaknak tűnhet, éttermének megnyitása előtt egy-két évenként váltott munkahelyet.
Több eseménysorozatot is indítottak. Ilyen például a Staff Meal Mondays – hétfőnként ebédidőben a vendégek olyan ételeket fogyaszthatnak, amit a személyzet szokott. Szerda esténként is lecserélik a menüt, ekkor a baszk konyha által inspirált kistányéros ételeket lehet kóstolni. Emellett reggeli menü is van.
A Vietnámi Gulyás Margit-negyedben elfoglalt pozíciója is érdekes: később nyitottak, mint a kerület népszerű helyei, de évekkel a mostani újhullám előtt. Formabontó gasztronómiai megoldásokkal egyensúlyoznak a kettő között, terjeszkedni azonban nem akarnak. „Kicsit vagyunk, kicsik is maradunk” – írták megkeresésünkre. (M. K.)

Cégnév: Krixkrax Catering Kft.
Alkalmazottak száma: 12 fő
Árbevétel (2024): 133,9 millió forint

Dugattyús
(Margit körút 15-17.)
Pálffy András Budapest Park-CEO és fotós, Rimóczi Imre pályaelhagyó építész, a Budapest Park művészeti vezetője és a csupa nagybetűs M-A-N, azaz Miki357 filmes-klippes-mindenes szórakozóhelye. Csak idén márciusban nyílt meg a Dugattyús-, más néven Weiss Manfréd-házban, de máris a körút budai oldalának nevezetes összművészeti-kulturális találkozóhelyévé vált. A Bauhaus épület extravagáns belső tereibe kiállításra, beszélgetős estre, filmklubra, workshopokra, jógaórára vagy egyszerűen csak kávézni, dolgozni, illetve bulizni is jöhetünk, esetleg támasztani a Rómer Flóris felőli oldalon az ablakpárkányt egy sörrel és egy cigivel. Mind kiváló program. (L. B.)

Ide Süss Manufaktúra
(Medve u. 20.)
Kovács Anita tizenöt évig volt a Magyar Hospice Alapítvány egyik vezetője, és egyszer egy évre ki akart csekkolni a munkájából. Eleinte csak a barátainak sütött kovászos kenyeret egy utcafronti műhelyben, de annyian bekopogtak, hogy végül megnyitotta az Ide Süsst, kávéval, kovászos kenyérrel és édeskovásszal készülő péksüteményekkel. Egyik különlegességük a heti kétszer készülő aranygaluska, vendégeik nyolcvan százaléka visszajár. Rendszeresen vannak náluk közösségi programok, például ruhacsere, könyvkavalkád, Picurpiac, és kéthetente, csütörtök koraesténként némi alkohollal és szendviccsel chilles, zenés összejövetel. (G. T. I.)