Alig fél kilométeren át, de itt tényleg úgy érezheti magát minden budapesti,
mint a Paradicsomban. A Tompa és környéke.
Madárfüttyben babakocsit toló, harminc eleji párok és velük szemben kutyagoló tacskóseregek pórázkavalkádja, amiben még csak felbotlani sem lehet, olyan széles a járda, hogy mindenki elfér egymás mellett. Sőt jut hely még a kávézó teraszának is, ahol filterkávét vagy kraftsört szürcsölgetve omlanak össze a mellettük megszülető babás-kutyusos-szirupos látványtól. Ehhez hasonló képsor, nyáltenger városimázs-videókból szokott folyni, ezért is álljunk meg egy cikk erejéig, és sétáljuk végig a 9. kerületi Tompa utcát. Öt sarkon, durván háromszázötven méteren testesül meg mindaz a harmónia, amit egy 21. századi világpolgár elvárhatna egy modern belvárosi lakóutcától.
Kellemes hatásfokon pezsgő élet, szuper helyek, széles járdák ivókúttal, tele paddal, árnyékos fasorral, tömött parkolók helyett nyugis teraszok és kanyargó, egyirányú kocsiút 30-as táblával, sarkonként megforduló menetiránnyal, ami nemcsak a gyalogosoknak, de a mindkét irányban közlekedő bringásoknak is biztonságot nyújt. Mintha a Tompa minden vonásával azt üzenné az autósoknak, hogy húzzatok innen – és ez így van jól.
A 90-es évek elején elinduló középső-ferencvárosi rehabilitációban meglepően korán, már 2002-ben elnyerte mostani állapotát az utca, és ma kvázi helyi főutca gyanánt szeli át a Körút–Üllői–Haller–Mester ölelte területet. Szóval nem véletlen, hogy a Tompa lett a több évtizedes megújítási projekt legfőbb haszonélvezője, nem beszélve az utca végéből kitárulkozó Ferenc téri parkról, aminek vidámsága már-már giccsbe hajlóan idézi meg a választási kampányfilmek plasztikus idealizmusát. Távol álljon tőlem a felhőtlen optimizmus, pedig tényleg ilyen pöpec ez a környék.
Míg mások táborokban töltötték a nyári szünidőt, Tóth Diána a szüleivel az Alföldön dinnyét szedett, kamiont pakolt, majd hajnalonta a nagybanira kísérte őket. Tizennégy éve dolgozik a családi gazdaságban, többek között azon, hogy az emberek lássák, honnan kerül az asztalukra az élelmiszer.
Tóth Diána most, évtizedek múltán is csillogó szemmel mesél a csodáról, ahogyan egy milliméteres magból édes paradicsomok vagy paprikák nőnek. Közben hatalmas kombájnok és traktorok mellett megyünk el. Diána a családi gazdaságot vezeti szüleivel, most másfél ezer hektáron gazdálkodnak. Tiszagyendán járunk, a Nagykunság délnyugati részén, a Tisza-tótól huszonöt kilométerre. Az ország egyik legszegényebb régiójában.
Mint a sas Diána feltűnően nőies, üde jelenség zöld ruhájában és hosszú, kiengedett szőke hajával. Persze a divatnál jobban érdekli, hogy mi zajlik a földeken. A gazdaság főhadiszállásán vagyunk, azokhoz az épületekhez kalauzol, ahol a kombájnok és traktorok parkolnak. Őt nem érdekli a traktorvezetés, de az édesapja ehhez is jól ért. „Édesapám olyan, mint a sas. A csapatuk tagjai jól tudják, hogy bármikor és bárhol felbukkanhat a semmiből. Nagy tekintélye van. Mindent fejben tart még ma is, bár az Excel-táblákkal nincs barátságban. Az új technológiák viszont kifejezetten érdeklik.”
Diána tizennégy éve dolgozik a szüleivel, náluk nem volt gond a generációváltás, jól összecsiszolódtak, és mostanra kialakult, kinek mi a feladata. Édesapja, János vezeti a termelést, édesanyja a gazdasági ügyeket intézi, Diána pedig amolyan mindenes. „Az a feladatom, hogy meglegyen a kapcsolat a termelés és az iroda között, emellett én intézem a beszerzéseket, és árgus szemmel figyelem az új technológiákat.” A műholdas rendszereket is bevezették, ami azért fontos, mondja, mert a gépek úgy tudnak dolgozni, hogy nincs plusz taposás a földeken. Oda már nem mennek vissza a gépek, ahol már megvolt a munkafolyamat.
A Real Time Kinematic GPS-alapú precíziós gazdálkodási rendszer (ez finomhangolja a GPS-es nyomkövetést – a szerk.) és az NDVI műholdas (normalizált vegetációs index, a felszín fotoszintetikus aktivitása alapján jelzi a talaj egészségi állapotát – a szerk.) segítségével azonnal látszik, ha kevés a tápanyag, vagy ha kártevők, betegségek ütötték fel a fejüket. „A precíziós gazdálkodás még nagyon gyerekcipőben jár, komolyan fel kell nőnünk hozzá, és szaktudás szükséges.” Próbálják beilleszteni a gazdálkodásba a vidékfejlesztési pályázatokat, nyertek támogatást például precíziós fejlesztésekre is.
Diána szerint ahhoz, hogy valaki igazán mezőgazdásszá váljon, erős elszántság kell. Egyszerre kell fizikai munkásnak, gépésznek, állattenyésztőnek, állatorvosnak, növénytermesztőnek, kereskedőnek, üzletembernek és családfőnek lennie. Az év minden napján. Diána Tiszagyendán nőtt fel, az általános iskola harmadik osztályától Szolnokon tanult. Néha azt füllentette, hogy szolnoki, mert akkoriban még úgy érezte, hogy vidékiként lenézik. De ma már büszke rá, hogy tiszagyendai.
Gödöllőn a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen gazdasági agrármérnökként, majd pedig növényorvosként végzett. A diploma megszerzése után volt egy pár éves kitérő, egy mezőgazdaságra specializálódott banknál helyezkedett el Budapesten, de emellett is foglalkozott a családi gazdaság ügyeivel. Azóta éjjel-nappal ez az élete. A nagyobbik lánya megszületését követő napon például már a tavaszi műtrágya- és vetőmag-megrendeléseket intézte.
Kertészeti ágazatukban többek között burgonyát, répát, gyökérzöldséget, hagymát, salátát, paradicsomot, paprikát, kápia paprikát, zellert és dinnyét termesztenek. A kertészetben kizárólag biológiai növényvédelmet használnak. A szántóföldi növényeket, például a gabonát és az ipari növényeket konvencionálisan termelik.
A Farmer Lánya márka 2017-ben indult, akkor kezdett el Diána azzal foglalkozni, hogyan lehetne megerősíteni a hazai termelőket. „Úgy éreztem, egyre nagyobb a szakadék a fogyasztó és a termelő között. Egyre több szereplő jött a rendszerbe, köztük multinacionális láncok is.” Ezért kezdte el írni a Farmer Lánya blogot. Szerette volna, ha az emberek látják, honnan származik az asztalukra kerülő élelmiszer.
„Rájöttem, hogy közelebb kell hozni az embereket a vidékhez, a termőföldhöz, hogy testközelből éljék át, miről is beszélek sokszor.” Korábban létrehozta az Élménytanya programsorozatot, ahol lehetett élménytraktorozni és kukoricalabirintusban barangolni. „Vagyis megismerkedni velünk, a növényekkel, a gépekkel. Idén dinnyefesztivált szervezünk augusztusban, az Abádszalók Tisza-tó Stranddal közösen.”
2020-ban csatlakoztak a TulipGarden franchise-rendszerhez is, amiből jelenleg tíz van országszerte. A kertben nem csak tulipánok, hanem más növények palántái is kaphatók, és egy kistermelői piacot is szerveztek. A piacon kapható, helyi termelőktől származó portékákat Diána a webshopjában is árulja. „Reményeink szerint idén áprilisban is kétszázezer tulipán nyílik majd a Tisza-tótól pár kilométerre, az Abádszalók és Kunhegyes között lévő virágoskertben.” A kutyabarát TulipGardenben minden évben körülbelül hat héten át több mint százféle tulipán nyílik, a tulipánszüret idején mindenki maga válogathat és szedhet is belőlük, sőt már házhoz is lehet rendelni a tulipáncsokrokat.
Áprilistól az ország minden pontjára lehet rendelni organikus zöldségkosarakat a Farmer Lányától. A szezonális zöldségeket – a salátát, retket, újhagymát, répát, burgonyát, többféle paradicsomot és paprikát, káposztaféléket, kínai kelt, pak choit, karfiolt és zellert – gyümölcsökkel egészítik ki. „Egész évben szállítunk majd országszerte, és az a tervem, hogy a frissen leszedett áru másnap már a fogyasztó asztalán legyen.”
Zöldségeik ökológiai gazdálkodásból származnak, sőt elkezdték a bio minősítés megszerzésének folyamatát is. Idén tesztelik, mekkora igény van a zöldségkosarakra. „Bízom benne, hogy pozitív visszajelzéseket kapunk, és már örömmel tapasztaljuk, hogy sokan ismernek bennünket a dinnyetermesztés kapcsán.”
Sok víz, kevés víz „Egy növénynek teljesen más az ízvilága, a tápanyagtartalma, ha egészséges talajban fejlődött. Azonnal látszik, ha az ember kiás egy kisebb földdarabot, hogy van-e benne giliszta például, azaz él-e a talaj” – mondja Diána. Szerinte, aki még nem ásott ki a földjén egy két méter mély talajszelvényt, az nem ismeri a területét. Ez sajnos nem sokszor történik meg, pedig így érthetik meg igazán a gazdák, hogy milyen a talaj szerkezete, és így a termőképessége.
Diánáék a bőrükön érzik a klímaváltozást, a szélsőséges időjárás negatív hatásait. Példaként említi a 2022-es aszályt, vagy amikor tavaly hirtelen nagy mennyiségű csapadék zúdult le egyes területeken. „Egyre inkább az a jövő, és mi is erre törekszünk, hogy a szántóterületeken minél kisebb lábnyomot hagyjunk, és csak akkor mozgassuk a talajt, amikor feltétlenül szükséges.” A szántást szinte teljesen elhagyták, helyette lazítják a területeket, elkerülve az úgynevezett eketalp kialakulását, ami gátolja a talaj megfelelő hő-, levegő- és vízgazdálkodását. Évek óta takarják a talajt, ami segít megőrizni a nedvességét és csökkenti a víz párolgását. „A talajt védeni kell a környezeti hatások ellen. Ha ruha nélkül hagyjuk, sokkal védtelenebb lesz, ezért is fontos a talajtakarás. Ez megoldható különböző növények keverékének a vetésével, vagy ha a kultúrnövény mellékterméke a területen marad. Kiskertekben a mulcsozás is szóba jöhet.” A nyári kánikulában ez létszükséglet.
A vízhatékony öntözés egyre nagyobb hangsúlyt kap, már hosszú ideje tervezik, hogy területeik egy részét szántóföldi öntözéssel lássák el, de a hosszú engedélyezési eljárás miatt egyelőre várnak vele. A kertészkedéshez azonban elengedhetetlen az öntözés, így nagyon figyelnek arra, hogy takarékosan bánjanak a meglévő vízforrásokkal. A változó klíma hatására olyan új növényfajtákat, például napraforgóhibridet választanak, amik jobban alkalmazkodnak az új körülményekhez, szárazságtűrők, jobban ellenállnak a betegségeknek és a kártevőknek.”
Diána erős igazságérzete azonnal szembeötlő, ha a gazdákat érintő kérdések kerülnek szóba. Nem kertel, kimondja, amit gondol, de kedvesen teszi, miközben nagyon határozott kisugárzása van. Az interjú után pár nappal mesélte, hogy kapott egy hívást, hogy menjen a „határba”, mert baj van az árpával – a szomszéd földje sokkal zöldebb. Kiderült, hogy mezei pockok garázdálkodtak a földön. Ilyenkor azonnal menni kell, és az ilyen esetekre mindig van egy váltócipő a csomagtartójában.
Lehet nagy az országkockázat, remeghet a kisbefektetők keze, bizalmatlankodhatnak a nagy alapkezelők, és jöhetnek krachok, semmi sem veri az OTP-t a tőzsdén. Miért? És meddig?
A 2024-es SIRHA-n bemutatott ERWIN Smart Ice Cream Scoop egy magyar termékfejlesztés eredménye, amely nem csupán új szintre emeli a fagyizók üzleti hatékonyságát, hanem forradalmasíthatja a vendéglátóipart is. Ez az innováció nem csupán egy egyszerű eszköz; a Szabó Ervin által megálmodott és két évig tartó fejlesztés eredményeként létrehozott okos fagyiadagoló kanál teljesen új dimenziót nyit […]
Akkorát nőtt a bitcoin értéke egy év alatt (2023 és 2024 márciusa között több mint kétszáz százalékot), hogy bár jött utána egy méretes esés, így is három darab tokenből már budai lakást vehetünk. Honnan az érték? Honnan a felhajtás? Felülhet a hullámra a kisbefektető?A kriptovaluták királynőjét nem kell bemutatni senkinek. A világ egyszerre legjövedelmezőbb és legveszélyesebb pénzeszköze az elmúlt hónapok […]
Mi kell ahhoz, hogy egy nagy megrázkódtatás után piacvezető céget építsünk fel? A Process Solutions-nél a szakmai hozzáértés és a kemény munka csak a történet kezdete volt. Ha egy cég 25 éve létezik, és abból az elmúlt 18 évben piacvezetőként, akkor nem nagy logikai ugrás kijelenteni, hogy valamit nagyon jól csinálnak. De mit? Azt gondolnánk, […]
Legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban, mondja Török Gyula és Keczer Máté, a területen szakértőnek számító ABZ Drone ügyvezető igazgatója és helyettese. Körbejártuk, hogy miért jók a monitoring- és permeteződrónok, mennyibe kerülnek, és milyen képzettség kell a kezelésükhöz.