Alig fél kilométeren át, de itt tényleg úgy érezheti magát minden budapesti,
mint a Paradicsomban. A Tompa és környéke.
Madárfüttyben babakocsit toló, harminc eleji párok és velük szemben kutyagoló tacskóseregek pórázkavalkádja, amiben még csak felbotlani sem lehet, olyan széles a járda, hogy mindenki elfér egymás mellett. Sőt jut hely még a kávézó teraszának is, ahol filterkávét vagy kraftsört szürcsölgetve omlanak össze a mellettük megszülető babás-kutyusos-szirupos látványtól. Ehhez hasonló képsor, nyáltenger városimázs-videókból szokott folyni, ezért is álljunk meg egy cikk erejéig, és sétáljuk végig a 9. kerületi Tompa utcát. Öt sarkon, durván háromszázötven méteren testesül meg mindaz a harmónia, amit egy 21. századi világpolgár elvárhatna egy modern belvárosi lakóutcától.
Kellemes hatásfokon pezsgő élet, szuper helyek, széles járdák ivókúttal, tele paddal, árnyékos fasorral, tömött parkolók helyett nyugis teraszok és kanyargó, egyirányú kocsiút 30-as táblával, sarkonként megforduló menetiránnyal, ami nemcsak a gyalogosoknak, de a mindkét irányban közlekedő bringásoknak is biztonságot nyújt. Mintha a Tompa minden vonásával azt üzenné az autósoknak, hogy húzzatok innen – és ez így van jól.
A 90-es évek elején elinduló középső-ferencvárosi rehabilitációban meglepően korán, már 2002-ben elnyerte mostani állapotát az utca, és ma kvázi helyi főutca gyanánt szeli át a Körút–Üllői–Haller–Mester ölelte területet. Szóval nem véletlen, hogy a Tompa lett a több évtizedes megújítási projekt legfőbb haszonélvezője, nem beszélve az utca végéből kitárulkozó Ferenc téri parkról, aminek vidámsága már-már giccsbe hajlóan idézi meg a választási kampányfilmek plasztikus idealizmusát. Távol álljon tőlem a felhőtlen optimizmus, pedig tényleg ilyen pöpec ez a környék.
A magyar Proofminder mesterséges intelligenciát használva segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és ennek megfelelően, célzottan avatkozhassanak be. Négy kontinensen dolgoznak együtt a termelőkkel.
„Irodájuk sem volt még, amikor leszerződött velük Franciaország egyik legnagyobb agrárcége” – ezzel a címmel írtunk tavaly a 2021-ben alapított Proofminderről a Forbes.hu-n. A mesterséges intelligenciával (AI) támogatott gépi látástechnológiai platformot fejlesztő cégnek azóta irodája is van, meg még több ügyfele négy kontinensen. A magyar alapítók – Vancsó Ambrus, Havas Norbert és Simon Levente – és csapatuk megoldásával a gazdák a levelek, tövek szintjén követhetik, hogy mi történik termőföldjeiken, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyre juttathassák ki a szükséges hatóanyagokat. Megbecsülhetik a terméshozamot, figyelhetik a felbukkanó betegségeket, a gyomokat és még számos más tulajdonságot.
A széles körben elterjedt precíziós mezőgazdasági megoldások főleg műholdképalapúak, így nem tudnak megbirkózni a nagy felbontású, közelebbről készített képfelvételeket igénylő feladatokkal, ezt hidalja át a Proofminder. A cég a kezdő körben négyszázezer euró befektetést kapott az Impact Venturestől. Számos nemzetközi agrárszakmai díj mellett bekerültek a legnagyobb észak-amerikai agrárstartup-akcelerátor, az SVG Ventures Thrive programjába is. A monitorozott földterületek nagyságában évről évre nagyságrendi ugrás volt, tavaly már több ezer hektárnyi földterületen használták technológiájukat Indiától Perun át Brazíliáig. „Ezer hektárra, ha kinézel, ott már nem látod a végét” – érzékelteti a nagyságrendeket Vancsó Ambrus. Ügyfeleik között van például a globális óriás Corteva és a Csányi család Bonafarmja is. Idén a tervek szerint már bőven több mint tízezer hektáron dolgoznak világszerte.
Az utóbbi egy-két évben szolgáltatásaik közül a foltpermetezésre (precíziós permetezés, csak oda juttatják ki a vegyszert, ahová feltétlenül szükséges), és a vetőmagtermelés támogatására volt kiemelkedő igény, illetve számos kutatás-fejlesztési projektjük lett a piaci igényekhez igazítva.
Gyomfelismerés borsóban A technológia kulcsa itt az úgynevezett green on green gyomtérkép, ami nagy előrelépés a most használatos green on brown megoldásokhoz képest. Utóbbival csak akkor ismerik fel a gyomot a hasonló rendszerek, ha más színűek, mint a környezetük és nem illenek oda. Ilyenek például a kapás növényeknél a sorközben vagy a száraz tarlón, aratás után frissen kelő zöld gyomok. A Proofminder rendszere – ami a startup szerint színvonalában vetekszik a világ legnagyobb mezőgazdasági gépgyártójának nemrég bejelentett megoldásával – viszont a drónok képein akkor is felismeri és megkülönbözteti a gyomokat, ha ugyanolyan zöldek, mint a növénykultúra. Ilyen például a kukoricában az egyre terjedő fenyércirok vagy a borsóban a rettegett csattanó maszlag.
A gyomok detektálása után következhet a precíziós, csak a gyomokat érintő permetezés (ez sokkal költség- és környezetkímélőbb megoldás, mert nem kezelnek csak ott, ahol feltétlenül kell) akár drónnal, akár olyan hagyományos permetezővel, ami képes kezelni GPS-koordinátákat, mondta el Szirmai Balázs a Proofminder kutatási és fejlesztési vezetője.
Narancs, avokádó, faiskola A cég egyre több, nem hagyományos szántóföldi vonatkozású megkeresést kap a világ minden tájáról, van példa narancs- és avokádóültetvény monitorozására Brazíliából, ananász termésbecslésére Ausztráliából, de különböző erdészeti feladatokkal is megtalálják őket. Erre példa az alábbi csemetekert az Egyesült Államokból.
Ebben a Washington állambeli faiskolában több száz hektáron nézik meg, hogy a tavasszal kiültetett több százezer fenyőből mennyi eredt meg, és mennyi élte túl a telet, hogy hogyan fejlődnek, és milyen magasak lesznek. A fák pontos nyilvántartása ősszel megkönnyíti a tulajdonosoknak az értékesítést – korábban pontos leltár hiányában jelentős felesleggel dolgoztak.
Indiai kacskaringók Indiában több megoldásukra is hatalmas igény van. „Jó pár tízezer hektáros árajánlatot kiadtunk” – mondja Ambrus. Elsősorban a vetőmagtermelés minőségbiztosításában és a hozamelőrejelzésben használják megoldásaikat. India legnagyobb vetőmagtermelő cégével, a Nuziveedu Seedsszel is együttműködnek.
A helyi sajátosságok – sok a kicsi, gépesítés nélküli birtok – eléggé megnehezítették a munkát, szinte minden parcella másmilyen volt: az egyik hemzsegett a gyomnövényektől, a másikon pálmafák nőttek összevissza, a harmadikon kacskaringós vonalba vetették a növényt. Olyan is volt, hogy a hibridkukorica-földön kézzel ragasztottak fel címereket a növényekre, hogy teszteljék az algoritmus pontosságát. A Proofminder rendszere végül minden akadályt sikerrel vett.
Hagyma termésbecslés Mivel a Proofminder platformja rugalmas, akár egy hét alatt megtanítják a mesterséges intelligenciát egy-egy új növény felismerésére, vagyis kevés adatból is hamar használható eredményt tudnak szolgáltatni. Egy spanyolországi hagymatermesztő kereste meg a céget, hogy segítsenek megbecsülni a termést ebben a ritka szántóföldi kultúrában. Gyors felvételezés és tanítás után nemhogy egyesével meg tudták számolni a hagymatöveket, hanem több méretkategória szerint szét is válogatták őket, így nagyon pontos becslést tudtak adni a várható termésről.
Amióta létezik, nem kapott még akkora kihívót a magyar bankpiacon az OTP, mint amekkorára mellé dagasztották a Magyar Bankholdingot (MBH). Valóban komoly konkurens?
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
Legalább egy felmérődrónnak és a hozzá tartozó szoftvernek ott kellene lennie minden magyar gazdaságban, mondja Török Gyula és Keczer Máté, a területen szakértőnek számító ABZ Drone ügyvezető igazgatója és helyettese. Körbejártuk, hogy miért jók a monitoring- és permeteződrónok, mennyibe kerülnek, és milyen képzettség kell a kezelésükhöz.
