Alig fél kilométeren át, de itt tényleg úgy érezheti magát minden budapesti,
mint a Paradicsomban. A Tompa és környéke.
Madárfüttyben babakocsit toló, harminc eleji párok és velük szemben kutyagoló tacskóseregek pórázkavalkádja, amiben még csak felbotlani sem lehet, olyan széles a járda, hogy mindenki elfér egymás mellett. Sőt jut hely még a kávézó teraszának is, ahol filterkávét vagy kraftsört szürcsölgetve omlanak össze a mellettük megszülető babás-kutyusos-szirupos látványtól. Ehhez hasonló képsor, nyáltenger városimázs-videókból szokott folyni, ezért is álljunk meg egy cikk erejéig, és sétáljuk végig a 9. kerületi Tompa utcát. Öt sarkon, durván háromszázötven méteren testesül meg mindaz a harmónia, amit egy 21. századi világpolgár elvárhatna egy modern belvárosi lakóutcától.
Kellemes hatásfokon pezsgő élet, szuper helyek, széles járdák ivókúttal, tele paddal, árnyékos fasorral, tömött parkolók helyett nyugis teraszok és kanyargó, egyirányú kocsiút 30-as táblával, sarkonként megforduló menetiránnyal, ami nemcsak a gyalogosoknak, de a mindkét irányban közlekedő bringásoknak is biztonságot nyújt. Mintha a Tompa minden vonásával azt üzenné az autósoknak, hogy húzzatok innen – és ez így van jól.
A 90-es évek elején elinduló középső-ferencvárosi rehabilitációban meglepően korán, már 2002-ben elnyerte mostani állapotát az utca, és ma kvázi helyi főutca gyanánt szeli át a Körút–Üllői–Haller–Mester ölelte területet. Szóval nem véletlen, hogy a Tompa lett a több évtizedes megújítási projekt legfőbb haszonélvezője, nem beszélve az utca végéből kitárulkozó Ferenc téri parkról, aminek vidámsága már-már giccsbe hajlóan idézi meg a választási kampányfilmek plasztikus idealizmusát. Távol álljon tőlem a felhőtlen optimizmus, pedig tényleg ilyen pöpec ez a környék.
Vannak legendás bevésődések az OTP-ről, nemzedékről nemzedékre szállnak, és makacsul tartják magukat. Megnéztük, mennyi bennük az igazság.
1. Egyáltalán nem 2. Teljes mértékben
Magyar
Egykor száz százalék állami tulajdon volt, hiszen szocialista nagyvállalatnak indult 1949-ben, Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat néven. A rendszerváltás után több lépcsőben privatizálták, és tőzsdére vitték, így az állami tulajdon ma 0,05 százalék, a bank 99,95 százaléka magánkézben van. Csányi Sándoré? Messze nem. Az ő kimutatható közvetlen és közvetett tulajdonrésze csupán 1,7 százalék (igaz, ez a pakett önmagában ma kábé nyolcvanmilliárd forintot ér), de még az is magyarázatra szorul, hogy mennyiben magyar bank.
Tőzsdei cég lévén meglehetősen szórt a tulajdonosi struktúrája, a hivatalos adatok szerint csak 45 százalék van magyar részvényesek kezén (a legnagyobb egyedi tulajdonos a 8,59 százalékos Mol), a többség külföldi befektetőké. A döntéshozatali centrum viszont továbbra is Budapest, és az itteni topmenedzsment magyar. Működésének java ugyanakkor már határainkon túl zajlik, és roppant eredményes, a csoportszintű profit majdnem kétharmada (64 százaléka) a külföldi leányvállalatoktól jön.
Drága
„OTP-részvényt bármikor, OTP-s bankszámlát sose!” Olyan tételmondat ez, amit banki körökben vagy magukat pénzügyileg tudatosnak és képzettnek tartó felhasználók nagyjából húsz éve vallanak, de mindig jó, ha az aktuális tényekre hagyatkozunk. A Biztosdöntés.hu szakértőinek és összehasonlító kalkulátorainak a segítségével arra jutottunk, hogy 2024 márciusában ennél árnyaltabb a kép.
– Való igaz, hogy az OTP sokáig nem törekedett arra, hogy olcsó legyen, és sosem kínált piacvezető kamatokat. Amikor a Citibank 2007-ben elkezdte a nullás számlákat, szinte minden nagy bank követte, az OTP nem. Aztán kihoztak ugyan egy ingyenes havidíjú számlát (Alap számlacsomag), de az ingyenes szolgáltatásokon felül nem igazán érte meg használni. Közben rendszeresen emelték díjaikat, és nem foglalkoztak vele, hogy a versenytársak jobb csomagokkal állnak elő – így akinek régi OTP-s számlája van, ma is sokat tesz hozzá a bank profitjához. (Bármikor lehet számlacsomagot vagy akár bankot is cserélni.)
– Nagyjából 2010-ben történt némi változás az üzletpolitikában, ennek első jele a Simple számlacsomag volt. Gyerekeknek szánták, de a felnőttek egyik legkedvezőbb ajánlata lett. Ma Smart néven fut (a Simple mobilapp azonos neve miatt), kifejezetten versenyképes díjakkal. Remek online „kopogtató” termék, jó pozíciókat csíphet meg az online banki aggregátorok oldalain, és a tudatosabb ügyfeleket is be tudják vele csalogatni.
– A több tízezer forintos számlanyitási promóciókban – szemben kb. az összes többi bankkal – az OTP láthatóan nem hisz. – Amiben nagyon jók, az a diákoknak kínált Junior számla. Ingyen adják (havi számlavezetési és éves kártyadíj sincs), ezt rajtuk kívül csak az MBH Bank csinálja így. Ügyes húzás beterelni a fiatalokat, aztán bízni benne, hogy ott is ragadnak. A junioros kedvezmények lejárta után sincs hirtelen ugrás, több lépcsőben vezetik át a díjakat a felnőtt számlacsomagokéra. – A devizás díjakban sem ők a legdrágábbak. Sőt, amikor a Revolut (és a Wise) rengeteg ügyfelet szerzett a vonzó átváltásaival, az OTP lépett elsőként: Árfolyam+ kiegészítő szolgáltatásával tette olcsóbbá a külföldi bolti vásárlást és átutalást. (Utána jött az Erste és a Gránit Bank is.) Összességében tehát igen, bele lehet ragadni drága OTP-s számlákba, de meg lehet találni az olcsót is, és nem igaz, hogy itt akarnának a legtöbbet nyerészkedni. Inkább behúzzák az ügyfelet, hogy aztán több szálon fogják, és például a hitelkamatok árazásánál keressenek rajta többet. Ezen a téren viszont sose akartak a legolcsóbbak lenni: személyi kölcsöneik közepes árazásúak vagy drágábbak, a lakáshiteleik úgyszintén – itt láthatóan nem az árral, hanem a szolgáltatásokkal és a széles kínálattal akarnak versenyezni.
Lomha és rugalmatlan
– Ha nem is fintech tempóban történnek a dolgok a Nádor utcában, de az OTP már rég nem az a lassú mamut, ami egykor volt. Sőt tulajdonképpen az egész OTP-sztori annak a bizonyítéka, hogy jól érzik a piaci trendeket, jókor lépnek, fejlesztenek, vásárolnak. – Nem voltak lomhák a nemzetközi terjeszkedésben: bátran mentek be a régiós piacokra, de ha kellett, el is tudtak engedni leányvállalatokat.
– Időben ráfordultak a digitális fejlesztésekre is, csak egy példa: a Simple app az egyik legkorábbi és ezért legismertebb, legelterjedtebb alkalmazás parkolásra, ételrendelésre, mozijegyre, körülbelül 130 ezren használják, azok is, akiknek amúgy semmi közük az OTP-hez. – Elég gyorsak úgy általában a szolgáltatásaikban is. Személyi kölcsönt percek alatt lehet online igényelni a nap 24 órájában (a folyósítás ingyenes), és saját ügyfeleiknek a fiókban már legalább tíz éve egy órán belül elbírálják a kérelmüket. Az egyik legklasszikusabb üzletágukban, a lakáshitelezésben is fürgének számítanak, bár nem olcsók. Ott a kapacitás és a kényelem kompenzálja sokaknál az árat.
Az idősek bankja
Nem csak. Attól, hogy szüleink és nagyszüleink is kötődtek már az OTP-hez, sőt ha az ő idejükben valaki lakáskölcsönt igényelt, akkor egyenesen úgy mondta, otépét vett fel, az idősek bankja imidzs nem feltétlenül fedi a valóságot. A privátbanki ügyfelek átlagéletkora ugyan hatvan körül van, de mivel a teljes lakossági megtakarítások harminc százalékát, a lakossági bankbetéteknek meg 41 százalékát ők gyűjtik be Magyarországon, minden életkor képviselteti magát, és közben tudatosan rámennek a fiatalokra is, körükben régóta kiugró, legalább ötvenszázalékos a piaci részesedésük.
Konzervatív
– Csányi Sándort kockázatkerülőnek ismerik. Őrzi a régi értékeket – évtizedek óta nyűtt bőr garnitúráját is az irodájában –, és nem szeret hazardírozni. Ez egy banknál inkább előny, és a számain is meglátszik: a hitel-betét arány 76 százalék, a portfólió minősége kiváló (a hitelezési veszteségekre képzett értékvesztés aránya a hitelállományra vetítve 0,99 százalék). – Tipikus pillanatkép egy OTP-közgyűlésről néhány évvel ezelőttről: a részvényesekkel szemben elhelyezett hosszú asztalnál férfiak sorakoznak tisztes őszes halántékkal. Ehhez képest az elmúlt években egész látványos fiatalítás történt az igazgatóság belsős tagjai és a csúcsvezetők körében, többségük legfeljebb középkorú, de nő még mindig nincs köztük. Egyetlen nő van stabilan az elnök emberei közelében: Balogh Gabriella, az igazgatóság külső tagja. – Ja, és még mindig megvan a páternoszter a Nádor utcai székházban. (Működik.)
Hálózatosodó magyar startupvilág. Egyre több üzleti tapasztalat és tudás áramlik vissza az ökoszisztémába – már nemcsak a befektetőktől, hanem aktív vagy egykori alapítóktól vagy kulcsmunkavállalóktól.
Ha beüt a klímaváltozás, vagy egyéb, a Földet és az agráriumot megrengető katasztrófa történik, az emberiség túlélésének kulcsa lehet egy nemzetközi génbank a messzi északon. Az 1,2 millió itt őrzött magmintából csaknem ötezer Magyarországról származik.
Gyengélkedő ipar, már az év elején elszálló költségvetési hiány, romló növekedési várakozások. Nem indult jól az év, de legalább magasabb szintre emelkedett a kormány és a jegybank vitája is, csak a 400-as forint ijesztő közelsége tekerte le a hangerőt. A Forbes negyedéves makrogazdasági jelentése.
Bő másfél évszázaddal azelőtt, hogy Andrea Bocelli a 90-es évek közepén világszerte befutott a Time To Say Goodbye című romantikus dallal, családját már jól ismerték agrárgép-vállalkozásáról egy kis toszkán településen. Traktorvásárlók helyett az elmúlt csaknem húsz évben nyaranta tízezres turistatömeget vonz a Bocelli név Lajaticóba: a falu végi Teatro del Silenzio nevű szabadtéri színházban minden júliusban sztárvendégekkel lép fel a híres tenorista. Pár éve fia, Matteo is belépett a showbizniszbe, nemrég az Oscar-gálán énekelt apjával – hamarosan pedig Zalában dalol.
Bő egy éve ugrottál ki huszonegy év multis csúcsmenedzserségből. Hogy élsz most?Mozgalmasan. Hosszú listám volt, hogy mi lesz a Mastercard után, na, ennek talán a harmada jött be, és annak, amit ma csinálok, a jó részét nem sejtettem. Mi volt a listádon?Hogy egy évig a világ nagy problémáin dolgozom ingyen és bérmentve (World Food Programme, World Vision), de ezek a projektjeim […]
