Jót is tett, de ártott is a koronavírus-járvány a gasztronómiában elinduló fenntarthatósági törekvéseknek. A hipermarketekbe zarándoklás helyett egyre többen kértek helyi termelőktől házhoz szállítást, másrészt viszont a járvány megroggyantotta a visszaváltható dobozok és poharak népszerűségét, mivel a vírus miatt a vendégek nem mernek mások után enni és inni. Még mindig túl sok húst eszünk, de jön fel a hajdina is.
Húst hússal, egzotikus gyümölcsturmixot műanyag szívószállal – fogyasztási szokásainkkal magunknak és környezetünknek is károkat okozunk. A helyi biogazdálkodások virágzása, a fenntartható vendéglátóhelyek terjedése és a tudatosabb táplálkozás csökkentheti az ökológiai lábnyomot. Jó kérdés viszont, hogy mire lesz ez elég a nagyüzemi mezőgazdaság és a vegyszerezett növénytermesztés korában.
„Szó szerint megetették velünk, hogy azért van szükség hatalmas monokultúrákra és vegyszerekre, mert csak így tudnak bennünket megetetni. Ennek pont az ellenkezője igaz” – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője. Szerinte a klímaválság és az élővilág iszonyú mértékű pusztulásának legfontosabb okozója táplálék-előállításunk két fő módszere: a nagyüzemi vegyszeres mezőgazdaság és nagyüzemi állattartás. Utóbbival például annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint amennyit a közlekedés okoz. A növényvédőszerek a talajok élővilágát pusztítják ki, szennyezik a vizet, és a fogyasztók egészségére is ártalmasak lehetnek. A termőterületek nagy részét ráadásul nem is emberi fogyasztásra, hanem állati takarmánynak szánt növényekkel ültetik be.
Lengyel Zsuzsi könyvelőből lett ruhatervező, aztán átállt a táskákra. Most három gyerek mellett, a húga segítségével, Mumbaiból menedzseli vállalkozását.
„Sohasem gondolkodtunk azon, hogy külföldre költözzünk, főleg nem három gyerekkel, főleg nem Indiába” – meséli egy budapesti kávézóban a kéthetes karanténból frissen szabadult Lengyel Zsuzsi, a Lengyel Zsuzsi Design Kft. alapítója. „Március óta ki sem léptünk a házból, Mumbaiban már negyven–negyvenöt fok van. Felüdülés végre itthon lenni.”
Kérdés volt, hogy a kilencéves márka fenn tud-e maradni, amikor három éve a férje munkalehetőségének köszönhetően Zsuzsi hatezer kilométerre került a varrodától, ahol a táskák készülnek, s ezzel a viszonteladóitól és a vásárlóitól is. Galamb utcai üzletét az indulás előtt az utolsó pillanatban bezárta, de a márkát megtartotta a webshop. „Azonkívül, hogy én Indiában tervezek, minden munkafolyamat Magyarországon zajlik” – mondja a nyarakat itthonról végigdolgozó alapító a távműködtetésről.
Budapesten Zsuzsi húga tartja a frontot: beszerzi az olasz bőrt, megszervezi a csomagolást és a szállítást, tartja a kapcsolatot a két budapesti viszonteladóval. Egyikük üzlete a Várnegyedben nem élte túl az elmúlt hónapokat, ez pedig Zsuzsi táskáinak eladását is erősen megvágta. „Nyolcvanezer forintos táskát nem vesznek a karanténban, de ahogy újraindul az élet, folyamatosan rendelnek.”
Tavaly a két viszonteladóval és a netes rendelésekkel együtt háromszázat vittek el az egytől egyig színes, egyszerű geometriai formákat követő, feltűnő táskák törzsvásárlói. Van, aki már a tíz– tizedötödik darabját szerzi be, de olyan is akad, aki a már tíz éve jó strapabíró táskát hozza vissza második körös feltuningolásra, az apró alkatrészek cseréjére. A feltűnő és nőies megjelenés mellett cél a praktikusság is: egy-két pánt áthelyezésével a hátizsákok válltáskává alakíthatók.
Zsuzsi az egyetem utáni közgazdászállása mellett ruhákat tervezett, ikerfiai megszületése után váltott a táskákra. Szerinte a legtöbb fiatal magyar tervező azon csúszik el, hogy a saját órabérét nem számítja bele az önköltségbe, és ha az elején nem jól lövi be az árat, utána már nehéz a háromszorosára emelni. „Nagyon érzem annak az előnyét, hogy én nemcsak tervező, de közgazdász is vagyok, két nézőpont szerint állok hozzá a táskákhoz. Az új ötletek megszületésekor rögtön mérlegelek, megéri-e az új modellt piacra dobni.”
Idén két új projektet tervez. A vegán anyagokból készülő táskákat a vevői igények, a Mumbai legnagyobb szegénynegyedével való együttműködést a szükség ihlette. „Két négyzetkilométeren közel egymillió ember él, európai ember számára elképzelhetetlen, középkori körülmények közt.” Ha a vírus nem akadályozza meg, Zsuzsi a Dharavi negyedben lévő egyik kis varrodával közösen készít kollekciót, és a teljes bevételt az ott élő gyerekeknek ajánlja fel.
Lengyel Zsuzsi Design Kft.
Alapítás: 2011
Árbevétel (millió forint): 2018 14 2019 13
Adózott eredmény (millió forint): 2018 1,4 2019 1,5
Két vezető privátbankár egy asztalnál. Kállay András a Raiffeisen nemzetközi privátbanki hálózatát, Bálint Attila a magyarországi privátbanki üzletágat és az alapkezelőt irányítja. Mind a ketten sokat megéltek az elmúlt hónapokban, van mit mesélniük.
Soós Zoltán pilótának készült, aztán a maga által összerakott gépekkel elkezdett tésztát gyártani a hátsó udvarban. Első vevőit a Bosnyák téri piacon szerezte. Most ötvenfős cégét készül átadni lányainak, ha a tésztagyárörökösök kétéves próbaidejük alatt sikeresen vizsgáznak cégvezetésből.
A hazai piacot megelőzve ismerte fel a véleményvezérek növekvő erejében rejlő lehetőségeket a Post For Rent. A cég hiánypótló platformmal és integrált, all-in-one szolgáltatási palettával biztosít influenszer marketing támogatást mindenkinek, a startupoktól a Fortune 500 vállalatokig.
