Jót is tett, de ártott is a koronavírus-járvány a gasztronómiában elinduló fenntarthatósági törekvéseknek. A hipermarketekbe zarándoklás helyett egyre többen kértek helyi termelőktől házhoz szállítást, másrészt viszont a járvány megroggyantotta a visszaváltható dobozok és poharak népszerűségét, mivel a vírus miatt a vendégek nem mernek mások után enni és inni. Még mindig túl sok húst eszünk, de jön fel a hajdina is.
Húst hússal, egzotikus gyümölcsturmixot műanyag szívószállal – fogyasztási szokásainkkal magunknak és környezetünknek is károkat okozunk. A helyi biogazdálkodások virágzása, a fenntartható vendéglátóhelyek terjedése és a tudatosabb táplálkozás csökkentheti az ökológiai lábnyomot. Jó kérdés viszont, hogy mire lesz ez elég a nagyüzemi mezőgazdaság és a vegyszerezett növénytermesztés korában.
„Szó szerint megetették velünk, hogy azért van szükség hatalmas monokultúrákra és vegyszerekre, mert csak így tudnak bennünket megetetni. Ennek pont az ellenkezője igaz” – mondja Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi szakértője. Szerinte a klímaválság és az élővilág iszonyú mértékű pusztulásának legfontosabb okozója táplálék-előállításunk két fő módszere: a nagyüzemi vegyszeres mezőgazdaság és nagyüzemi állattartás. Utóbbival például annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint amennyit a közlekedés okoz. A növényvédőszerek a talajok élővilágát pusztítják ki, szennyezik a vizet, és a fogyasztók egészségére is ártalmasak lehetnek. A termőterületek nagy részét ráadásul nem is emberi fogyasztásra, hanem állati takarmánynak szánt növényekkel ültetik be.
Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva. Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem […]
Már több mint négy év telt el azóta, hogy az Uber kivonult az országból. Sokat vitáztunk akkoriban arról, hogy a szabályozó hatóságnak bele kell-e szólnia a piac működésébe, de abban már akkor is egyetértettünk, hogy az Airbnb napjai meg vannak számlálva.
Az Airbnb helyzete ugyanakkor némileg eltér az Uber esetétől, noha annak szabályozása sem a problémát orvosolta, hanem egyszerűen ellehetetlenítette a társaság működését. Az Uber elleni legmarkánsabb érvek az adóelkerülés, illetve a taxisokhoz képesti lazább szabályozói környezet voltak. Utóbbi talán az Airbnb esetében is fennáll, de az adó kérdése semmiképpen: általa a bérbeadás piaca fehéredett, és félő, hogy az új szabályozás a tendencia visszafordulásához vezet.
Persze lehet pozitív hatásról is beszámolni, ha az így felszabaduló kínálat hirtelen megjelenik a budapesti hosszú távú bérbeadás piacán, nyomás alá helyezve az árakat, és számos magyar fiatalnak megadva a lehetőséget, hogy a külváros helyett a belvárost válassza. Ugyanakkor fontos érv a szabályozás ellen a magántulajdonhoz való jog, és annak korlátozása. Szobák, ingatlanok bérbeadása mindig is működött Magyarországon, gondoljunk csak a balatoni Zimmer frei hirdetésekre. A különbség az, hogy ezekkel szemben az Airbnb hasonló árszint mellett jobb minőségű megoldást kínál, átlátható platformon, ami az ideutazók számára garancia a minőségre. Nem beszélve arról, hogy a fiatalabbak a pár perc alatt telefonról lefoglalható kislakásokat preferálják a szállodákkal szemben, részben az árazás, részben a végtelenül egyszerű online kommunikáció miatt.
A legtöbb diszruptív technológiát – teremtő rombolást – alkalmazó vállalat piacán kiforratlan az új megoldások szabályozása, és az új cégek régóta fennálló, sokszor már elavult üzleti modellekkel működő piaci szereplőket szorítanak ki. Önmagában ez a folyamat értéket teremthet a fogyasztók számára, versenyre ösztönözheti a szereplőket, és amennyiben fehéríti a gazdaságot, az államnak is előnyös, éppen ezért kell a szabályozónak a reguláció tökéletesítésén, nem a szigorításán, végképp nem az ellehetetlenítésen dolgoznia.
Ebben az az elkeserítő, hogy nem az új innováció szabályozói környezetét tökéletesítjük, hanem a régi, idejétmúlt üzleti modelleken alapuló vállalkozásokat segítjük ki reménytelen helyzetükből ahelyett, hogy a piacra bíznánk a megtisztulást. A taxisok esetében ez teljesen egyértelmű volt, de a szállodaiparban is számos olyan szereplő fog emiatt túlélni, akik az elmúlt években, minden idők legjobb turisztikai éveiben is éppen elérték a fedezeti szintet.
Csak félve gondolok bele, mi lesz a következő innováció, amit megbéklyóznak. Lehet, hogy a Netflix túlságosan elnyomja a reklámoktól nézhetetlenné vált klasszikus TV-adókat? Vagy az online webáruházak, élükön az Amazonnal, nyomás alá helyezik a plázákat? Vannak pozitív példák is, amikor az állam nem avatkozik be, mint a Malév kezének elengedése. Régiónkban egyedülálló módon nem öntöttük a feneketlen kútba az adófizetők pénzét egy olyan vállalkozást megsegítve, aminek ideje már rég lejárt, ezzel szemben előnyben részesítjük a fapadosokat, amelyek sokkal nagyobb értéket teremtenek a fogyasztók számára.
Fontos legalább magunknak beismerni: ha az innovatív technológiákkal szemben a régi modelleket részesítjük előnyben, az ország lemarad a visegrádi országokhoz mérve is. A vírus okozta sokk újból rámutatott, milyen sebezhetők recessziós környezetben a kis nyitott gazdaságok, milyen hamar leállnak a gépjármű-összeszerelő üzemek, és mennyi munkahely forog kockán egyik napról a másikra. Nem véletlen, hogy a régió több országa – élen a csehekkel – régóta igyekszik diverzifikálni a gazdaságát, aminek egyik markáns eszköze az innováció támogatása. Nekünk is ezt az irányt kell előnyben részesítenünk az elavult modellekkel szemben.
A szerző az Accorde Alapkezelő (Concorde Csoport) portfóliómenedzsere.
A Bridge Budapest vállalatvezetőket – kkv-től a multiig, állattenyésztőtől szoftverfejlesztőig – kért fel, hogy gondolkodjanak el, mik számukra a legfontosabb értékek, amelyek mankót nyújtanak döntéseikben, és vállalják fel ezeket. Azok, akik értékek mentén építenek cégeket, nagyobb eséllyel élik túl a válságokat – hirdeti 28 magyar cégvezető, akik az üzleti szolidaritás és társadalmi felelősségvállalás jegyében álltak össze. A mostani […]
A Netflixtől a Yeezy-cipőkig – avagy hogyan duzzasztották az idei év legjobban kereső világsztárjai 6,1 milliárd dolláros biznisszé a celebséget, alig kétszáz millióval maradva el a tavalyi értéktől.
Bár a koronavírus-járvány a kaputechnikára specializálódott Kling Kft. tevékenységét is érintette, a családi vállalkozás tagjai a rájuk jellemző rugalmassággal reagáltak a nehézségekre, miközben régi terveik megvalósításába is belevágtak.
