Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte, valamilyen módon megkárosították, vagy hogy hiába volt biztos saját igazában, mégsem tudta érvényesíteni a jogait. Az emberek ilyenkor sokszor végül nagyot sóhajtva beletörődnek a dologba. Pedig nem kéne, és ha a D.A.S. ügyfelei lennének, nem is tennének ilyet.
Ha valakitől csak annyit kérdeznénk, van-e szüksége jogvédelemre, elsőre talán legyintene, hiszen peres vagy bírósági ügye, pláne büntetőügye azért az átlagos polgárok többségének ritkán vagy sosem akad. Szabó György, a D.A.S. vezérigazgatója azonban néhány mondattal is be tudja mutatni, hogy jogvédelemre valójában mindenkinek szüksége van. „Az embereknek nagyon sok ügyes-bajos jogi ügyletük van. A dolog általában ott kezdődik, hogy valakivel valamilyen vitájuk van. Vitatnak egy kártérítési összeget, egy kereskedő nem akarja visszacserélni a terméket, amit vettek, rossz autót adnak el nekik, vagy mondjuk telekvitájuk van. A jogvédelem ezeknek a helyzeteknek a 95 százalékát lefedi” – magyarázza.
Korlátok nélkül
Mivel egy bizonyos értékhatár alatt efféle ügyekkel hagyományos ügyvédi irodákhoz nem éri meg fordulni, ilyen esetekben jellemzően csak az juthat az igazához, akinek van egy jó ügyvéd ismerőse, vagy nem rest maga utánajárni a vonatkozó jogszabályoknak, és van ideje végigküzdeni a sokszor hosszadalmas procedúrát. Kivéve, ha már jó előre megkötötte a D.A.S. jogvédelmi biztosítását. „Mi azt a szolgáltatást nyújtjuk, hogy ne legyen se pénz, se szerencse, se szaktudás dolga az, hogy valaki az igazához jusson” – foglalja össze Szabó György.
Papírbolt, dizájnbolt és műhely keveréke, ahova minden bekerülhet, ami a tulajdonosoknak tetszik.
„Sajnos ennél nagyobb méretben most nincs ebből a plakátból, de tudunk nyomtatni belőle, pár perc az egész. Akkor egy A3-as, igaz?” A Klauzál téri Lúd laborban még nem érződik az újranyitás, az egyórás interjú alatt egyetlen vevő fordul meg az üzletben, ő viszont szinte rögtön megkapja, amit szeretne. Mónus Noémi (becenevén Mimi) ajánlatára a hölgy először udvariasan szabadkozik, de végül aztán hagyja magát meggyőzni. A kérdéses plakát Mimi márkája, a Papetri paperworks része. Ez az üzlet egyik előnye: a saját tervezésű plakátokból azonnal tud nyomtatni, ha nincs a készleten, de a naptárak elkészítésére is elég néhány nap.
„Nem ars poetica, de jó szempont: olyan tárgyakat árulunk, ami jó ajándék lehet” – mondja Böröcz László. A Lúd labor mégsem csak a turistákat célozza, hetven százalékban helyiek a vásárlók. Mimiék úgy látják, turistából is kétféle van: aki belelkesül a kitűzők, befőzőcímkék, füzetek, pecsétek és trópusi állatos dekorációk láttán és aki azonnal kifordul, mert nem találja a budapestes bögrét vagy hűtőmágnest.
Mimi a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végzett építőművészként, utána szabadúszó volt, többek között a Fővám és Gellért téri négyes metrómegállókat tervező Sporaarchitectsnek dolgozott. 2012 karácsonyán – egy elmaradó kifizetés miatt – úgy döntött, megpróbálja eladni saját készítésű füzeteit egy vásárban. Ő lepődött meg a legjobban, milyen jól fogynak a noteszek. A gyártást tíz évvel korábban kezdte el, praktikus okból: „Aki sokat rajzol az utcán, tudja, hogy szinte sosincs olyan, ami megfelelő méretű, jó papírból készül és nem esik szét.” 2004 óta nem vett füzetet magának.
Az áttörés 2014-ben jött, amikor a Dm megkereste Mimit, hogy tervezzen a láncnak egyedi naplót. Addig havonta tízet készített el – építészállása is megvolt még –, a drogéria által legyártott húszezer darab Papetri notesz az első évben két hét, másodszor három nap alatt fogyott el. „Egyik kolleganőnk akkoriban már rendszeres WAMP-látogató volt, ő említette, hogy van egy kedves lány, akitől fűszercímkéket szokott vásárolni, de aki emellett minden egyedi ötletet szívesen megvalósít – mondja Csuka Krisztina, a Dm klasszikusmarketing-csoportvezetője, aki annak idején a kampányért felelt. – Néhány rajzát megtaláltuk Facebookon, az általa rajzolt karakter nagyon illett a terveinkhez, nem is keresgéltünk tovább. Általában nehéz feladat a kreatív tervező számára egy multinacionális cég arculati elvárásait elfogadni. Mimi esetében ez is könnyű volt.” A Dm-es kampány óriási ugrást jelentett, Mimi követőbázisa többezresre nőtt.
A Lúd labor létrejöttében Lacinak és galériájának, a 2B-nek is volt szerepe. Hogy a nonprofit galéria több lábon is megálljon, létrehozott egy kis dizájnboltot. A boltnak azonban nem lehetett maradása az önkormányzati épületben, úgyhogy új helyszínt kerestek neki. A név már a Klauzál térrel jött, a Lúd laborral az egykor itt élő zsidó baromfi- és tollkereskedőkre emlékeznek. Majdnem Liba Stúdió lettek, de a név már foglalt volt – Csehországban.
Az új helyszínen tavaly márciusban nyitottak meg. „Az első időszakban harminccentinként egy termék volt a polcon, de szép lassan feltöltöttük” – mondja Laci. A Papetrit Mimi, a többi beszállítót Laci kapcsolatai hozták. Az első háromnegyed évben nem is volt veszteséges hónapjuk, az elmúlt időszakot a webshop segítségével vészelték át. A személyességre továbbra is figyelnek: Mimi szerint a vásárlók díjazzák, hogy szinte mindig emlékszik, mit vettek legutóbb, télen pedig pálinkával kínálgatta az átfázott vevőket.
Jót is tett, de ártott is a koronavírus-járvány a gasztronómiában elinduló fenntarthatósági törekvéseknek. A hipermarketekbe zarándoklás helyett egyre többen kértek helyi termelőktől házhoz szállítást, másrészt viszont a járvány megroggyantotta a visszaváltható dobozok és poharak népszerűségét, mivel a vírus miatt a vendégek nem mernek mások után enni és inni. Még mindig túl sok húst eszünk, de jön fel a hajdina is.
Tavaly az ötven legjobb magyar borász közé választották, amit kezdetben annyira képtelenségnek tartott, hogy az erről szóló mailt is kapásból törölte. Csetvei Krisztina alig harmincévesen, városi, multis menedzserből lett talpraesett móri borász.
A filmproducer halála után másfél évvel rendeződni látszik a Vajna-vagyon sorsa. Az ereklyék múzeum helyett gyűjtőkhöz, a fánkozó a levesbe, a kaszinók kormányközeli vállalkozókhoz, a befektetések pedig Amerikába vándoroltak.
