Pagonyos dolgon még nem vesztünk össze

Kellene valami emblematikus díszletelem, gondolta a három alapító, Demény Eszter, Kovács Eszter és Sárdi Dóra a Pozsonyi Pagony gyerekkönyvesbolt megnyitása előtt, 2001 nyarán. Az utolsó simításokat végezték az ötven négyzetméteres újlipótvárosi üzleten, és Molnár Bea belsőépítész nagy örömükre egy hatalmas játékfát álmodott oda a Micimackóból ismert százholdas pagony szimbólumaként. A színes filccel bevont hungarocell fa alsó részében egy odú kapott helyet játszó- és búvóhelynek, olvasókuckónak.

„A teljes, kilencmilliós kezdeti befektetésből egymillióba került csak ez a fa, és persze hamar kiderült, hogy bizonyos szempontból hatalmas tévedés volt” – nevetnek ma már kezdeti ballépésükön. „A dizájnnak ugyan jót tett, a gyerekek tényleg imádták, de soha többé nem pompázott úgy, mint a megnyitó napján. Teljesen alkalmatlan volt ugyanis arra, hogy szépen fennmaradjon, hiszen mindenki fel akart rá mászni, az meg kimondottan rosszulesett nekünk, hogy rá kellett szólnunk a gyerekekre: vigyázzanak rá. Klasszikus színházi díszletelem volt, a férjem kollégája, Koloncsár Ferenc díszletfestő mester készítette el, csakhogy arra nem gondoltunk: amit egy színpadon évekig lehet kerülgetni, hiszen nem nyúlnak hozzá, egy gyerekkönyvesboltban nem ideális” – meséli Sárdi Dóra. (Férje, a szintén Pagony-résztulajdonos Gáspár Máté a Krétakör Színház ügyvezetője volt akkoriban.)


Tévedés ide vagy oda, ma is jellemző rájuk, hogy amiről azt gondolják, emblematikus, különleges lesz, és jót tesz a márkának, arra nem sajnálják a pénzt, és jócskán hagynak időt a megtérülésére. Néhány éve például harmincmillió forintot költöttek legnagyobb üzletükben, a Bartók Béla úti kétszáz négyzetméteres Pagonyban, a pincében kialakított Rumini kalandszobára, ahol szabadulós játékokat játszhatnak a gyerekek.