A filmproducer halála után másfél évvel rendeződni látszik a Vajna-vagyon sorsa. Az ereklyék múzeum helyett gyűjtőkhöz, a fánkozó a levesbe, a kaszinók kormányközeli vállalkozókhoz, a befektetések pedig Amerikába vándoroltak.
2013. augusztus
Palácsik Tímea és Andy Vajna összeházasodnak, a lagzit Antonio Banderas villájában tartják, a nyilvánosság teljes kizárásával.
2019. január
Hosszú betegség után, életének 75. évében elhunyt Andy Vajna filmproducer, filmipari kormánybiztos. Megindul a találgatás az örökség sorsáról.
2019. október
Eltűnt a végrendelet – szóltak a sajtóhírek –, amit még 2018. márciusban jegyzett a filmproducer. Így a Vajna-érdekeltségek egyetlen örököse özvegye, Vajna Tímea lett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy évvel ezelőtt indította el a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) azzal a céllal, hogy a hazai kötvénypiac likviditásának növelésén keresztül a vállalatok számára valós finanszírozási alternatívát teremtsen a bankhitelek mellett.
Alternatíva a vállalati finanszírozásra
A program keretében a jegybank hazai székhelyű, nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott, legalább B+ minősítéssel rendelkező fedezetlen, forintban denominált kötvényeket vásárol, összesen 450 milliárd forintnyi keretösszegben. A kötvények megvásárlásával a jegybank forrást nyújt a kibocsátó vállalatnak akár 20 éves futamidőre, miközben egy kibocsátott kötvénysorozatnak legfeljebb 70 százalékát birtokolhatja, nem meghaladva az 50 milliárd forintos jegybanki kitettséget.
A kötvény egy egyszerű finanszírozási forma, ahol a kibocsátó kötelezettsége a kamatok előre meghatározott időközönkénti megfizetésére, valamint a kölcsönvett összeg jellemzően futamidő végén történő visszafizetésére terjed ki. Nagy előnye a bankhitellel szemben, hogy a kibocsátó vállalat lényegében minden fontos kötvénykondíciót a saját igényeihez igazíthat, jellemzően hosszabb futamidővel, szűken vett hitelcél nélkül. A kötvények emellett jellemzően szélesebb finanszírozói-befektetői kört érnek el, miközben a tőzsdén történő megjelenéssel a kibocsátó a reputációját is növelheti.
Fókuszban a nagyvállalatok
A Növekedési Kötvényprogram kialakítása során a jegybank az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programját (CSPP) vette alapul. A hazai programba már több mint 200 vállalat regisztrált, amelyekkel szemben feltétel, hogy mérlegfőösszegük a legutóbbi két lezárt üzleti évben a minimális kibocsátási összegként meghatározott 1 milliárd forintot haladja meg. A konstrukcióval élni kívánó vállalatoknak a regisztrációt követően egy hitelminősítési folyamaton is át kell esniük, melyet erre szakosodott nemzetközi hitelminősítők végeznek el.
Az MNB a honlapján elérhető részletes terméktájékoztatóval és útmutatóval segíti a tájékozódást. Továbbá egy regisztrációs felületet is létrehozott, melyen a programban való részvételi szándékot tudják jelezni a vállalatok a jegybank felé.
A Netflixtől a Yeezy-cipőkig – avagy hogyan duzzasztották az idei év legjobban kereső világsztárjai 6,1 milliárd dolláros biznisszé a celebséget, alig kétszáz millióval maradva el a tavalyi értéktől.
Személyisége nem egyszerű, de Szekeres Viktor bulldogként megy előre. Átadta IT-cége vezetését, és tőzsdére vitte a Glostert. Mert az iszonyatos versenyben növekednie kell, és ezt a tőkepiacról finanszírozza.
Az elmúlt évtizedekben a válságokban volt a legkönnyebb befektetni, csak meg kellett venni minőségi cégek részvényeit. Most ez megdőlt, sok jó papír nagyon drága, miközben a magyar befektető számára már az ingatlanbefektetés is elvesztette vonzerejét. Mi folyik itt? Mi maradt még? Hova tegyük a pénzt? Befektetési helyzetkép és tippek kisbefektetőknek.
Tavaly az ötven legjobb magyar borász közé választották, amit kezdetben annyira képtelenségnek tartott, hogy az erről szóló mailt is kapásból törölte. Csetvei Krisztina alig harmincévesen, városi, multis menedzserből lett talpraesett móri borász.