Kiran Mazumdar-Shaw sörfőzőmesternek tanult, 1978-ban mégis egy enzimtechnológiai cégnek lett társalapítója. Első irodája a garázsa volt, a Biocon ma már 4,4 milliárd dollárt ér, Mazumdar-Shaw pedig ezzel India leggazdagabb üzletasszonya lett. Idén ő nyerte az EY World Entrepreneur Of The Year díját, ennek apropóján exkluzív interjút adott a Forbes.hu-n.
Arról, amikor 1989-ben az Unilever is beszállt a cégébe: Az Unilever megvette az ír partnerem, de rájöttek, hogy a legértékesebb, amit ezáltal nyertek, az az én technológiám. Úgyhogy ki is vásárolták a kockázati tőkebefektetőt, négyszer többért, mint amennyit előző évben fizetett. Mindenki boldog volt: az Unilever részesedést kapott a vállalkozásból, a befektető többet kapott vissza, mint amire számított. Nekem pedig hosszú időre az Unilever lett a partnerem, ami sok-sok ajtót megnyitott.
Karrierjének első döcögős éveiről: Én voltam Indiában az első nő, aki sörfőzőmester lett, Ausztráliában tanultam a szakmát. Miután végeztem az egyetemen, nagyon magabiztosan tértem vissza Indiába, azt gondoltam, könnyen találok majd munkát. De az összes indiai sörfőzde azt mondta, ez nem nőnek való munka, nem kockáztathatják meg, hogy felvegyenek.
A férje legjobb befektetéséről: A férjem akkoriban mindig azzal viccelődött, hogy úgy tudta, Indiában a nők hozzák a hozományt, nálunk viszont fordítva volt. Minden pénzünkre szükségünk volt, hogy kivásároljuk az Unilevert, az ő megtakarításaira is. De azt is mindig elmondja, hogy ez volt élete legjobb befektetése… amire a felesége vette rá. Ma nagyon értékes részesedése van a cégben.
Miközben az újhullámos balatoni strandbüfék körében egyre terjed a szépen tálalós eléttermesedés, a budapesti (de ott az első Covid-hullám óta még ki nem nyitott) Mák bisztró fordítva ült fel a trendre. Michelin-ajánlással a zsebében szalajtott egy food truckot a tóra a Nánási–Ördög házaspár kávézó-fröccsöző boltja mellé.
„Ja, ez egy ilyen tapasozó?” – kérdezi a társaság egyik tagja a szomszédokra sandítva, amíg az ételeinkre várunk a balatoni Mák pop-upban, délután háromkor is kis türelemmel és szerencsével megszerzett asztalunknál. Nem, nem az, de az adagméretek mellett a látogatóösszetételre és minden egyébre nézve is az a legegyszerűbb, ha olyan kihelyezett Gourmet Fesztiválként írom le, ahová történetesen csak egy étterem települt ki. A bizonytalankodó ebédtársakat is azzal nyugtatják rendeléskor, hogy nyugodtan kérjék ki az összes szimpatikus ételt, el fognak tudni bánni velük.
Ez a legjobban a harcsapaprikásnál (mindenki képzeljen ide sok idézőjelet) érhető tetten, ami leginkább egy előétel két főre, mondjuk, annak nagyon jó. Egy könnyű kapros-ordás derelye, egy feszes, épphogy átmelegített harcsadarabka és paradicsomvízből, kápiaszószból és halászléből alkotott szósz vannak a tányéron, a tetején apróra vágott zöldségek és sós citrom könnyítik. Az egésszel a legnagyobb baj, hogy mire az ember felfogná, hogy akkor ilyen fancy dolgot fog enni a jégkrémet nyalogató bringás család mellett egy random utca szélén, már rég megette.
A kacsataco sem éppen leküzdhetetlen adag: a fűszeres, tépett kacsahúst a káposzta mellett sok-sok savanykás mustármag dobja fel. Viszont ahhoz, hogy ez legyen a történelem első kulturáltan ehető tacója, nemcsak az kell, hogy érzéssel adagolják a sóskaszószt, de az is, hogy a hús száraz legyen (ráadásul közben valami túlontúl sós is a képletben). Nem véletlen, hogy a szél előzetesen a mákos lángos hírét vitte a legmesszebb: egyrészt ez a legemberesebb adag, másrészt ha a mákosok valódi visszatérős büfét akarnának építeni, azt biztosan erre kellene alapozni. Fánkszerűen puha, vastag, mégis légies a tészta, jelzésértékű mákos tejföl és kétféle sajt kerül rá őrölt kesudióval. Az érlelt medvehagymatermés bogyókái inkább vizuálisan érvényesülnek, és a fokhagymás olajjal is a felkonferáláskor találkozunk utoljára.
Mák pop-up Balatonakarattya, Strand × Sirály utca sarok (szerdától hétfőig)
Ezt ettük: Harcsapaprikás: 2800 Ft Kacsataco: 2100 Ft Lángos: 1500 Ft Madártej: 1400 Ft Szervizdíj: nincs Összesen: 7800 Ft
KacsatacoMákos lángosHarcsapaprikásMadártej
A mákos madártej mákos sodója magától értetődően működik, és az illatozó levendulaszórás meg a fanyar rebarbarapüré is passzolnak hozzá. A hab kemény, azt kicsit értetlenül kikerüljük, de ettől még az egész kísérlet a nyári gyorskaja-fantáziákkal szórakoztató marad. A szerző a Kreatív főszerkesztője.
Trellay Levente az élet elrontójának a fast dolgokat tartja, szerinte a rövid távra szóló gyors és olcsó megoldások többet ártanak, mint használnak. Ruhaválasztásai is ezt tükrözik.
Valószínűleg mindenkivel előfordult már, hogy úgy érezte, valamilyen módon megkárosították, vagy hogy hiába volt biztos saját igazában, mégsem tudta érvényesíteni a jogait. Az emberek ilyenkor sokszor végül nagyot sóhajtva beletörődnek a dologba. Pedig nem kéne, és ha a D.A.S. ügyfelei lennének, nem is tennének ilyet.
Tavaly az ötven legjobb magyar borász közé választották, amit kezdetben annyira képtelenségnek tartott, hogy az erről szóló mailt is kapásból törölte. Csetvei Krisztina alig harmincévesen, városi, multis menedzserből lett talpraesett móri borász.