Ha az embernek tizenhét évesen rajzolgatni támad kedve, nem feltétlenül úgy lát munkához, hogy évtizedekre szólót alkosson. Marék Veronika meséje mégis így alakult. Első könyve, a Boribon, a játékmackó annyira jól sikerült, hogy a Móra Kiadóban el sem hitték, hogy egy gimnazista ceruzája alól került ki. Később összerajzolt még jónéhány figurát, az egyik legismertebb, a Kockásfülű nyúl a világ kilencven országába propellerezett el. Veronikának most is ugyanannyi ötlete van, mint tizenhét éves korában, és biztos benne, hogy amíg él, írni fog.
„Kopogtatásunkra alig 29 éves japán fiatalember nyit ajtót. Kölcsönös mély hajlongások közepette bemutatkozunk. Leülünk az egyszerű diákszoba két karosszékébe, és beszélgetni kezdünk – magyarul. Tokunaga ugyanis kitűnően beszéli nyelvünket.”
1941 márciusában megjelent egy interjú a Pesti Hírlapban, amihez foghatót a pestiek akkoriban nemigen olvashattak. Az újság egyik munkatársa a japán császári követségen keresztül kiderítette, hogy Magyarországon mindössze egyetlen japán férfi él, Tokunaga Yasumoto, aki cserediákként és tanárként érkezett az országba egy évvel korábban. A keleti nyelvekkel és néprajzzal foglalkozó Tokunaga lelkesen, szinte tökéletes magyarsággal válaszolt az újságíró kérdéseire. Mesélt arról, hogy az egyetemen tíz hallgatója is van (ráadásul mind a tízen eljárnak az előadásokra), és hosszasan méltatta az alföldi tavaszt: „Ilyen szépségre nem voltam elkészülve. Azóta is a hatása alatt állok. Ami nálunk a cseresznyevirágzás, az itt, az Alföldön, az akácvirágzás.”
Boribonról egy bölcsődét, Kippkoppról két óvodát neveztek el, Kockásfülű Nyúl oviscsoportból pedig több is van az országban
Ugyanennek a Tokunaga Yasumotónak hazatérése után húsz évvel, 1964-ben egy nagy japán könyvkiadó munkatársa a kezébe nyomott egy magyar nyelvű mesekönyvet, amit a frankfurti könyvvásáron szerzett be. Az illető egy szót sem értett magyarul, de megakadt a szeme a Laci és az oroszlán fekete borítóján, ami a mai napig különlegességszámba megy a gyerekkönyvek között – tetszett neki, hát megvette. Tokunaga lefordította a könyvet, és az a következő évben óriásit szólt a japán piacon. Azóta minden évben kiadják az országban, az elmúlt ötvenöt évben több mint hatszázezer példány fogyott belőle. A szerzőnek, Marék Veronikának azóta harminc könyve jelent meg Japánban, 2005-ben pedig nagyszabású életműkiállítást rendeztek a tiszteletére a harmadik legnépesebb városban, Oszakában.
Az IMMOFINANZ folyamatosan fejlődő, az ügyfelek változó igényeit is követni képes irodakoncepciója, a myhive az egyedülálló szolgáltatások mellett a mostani helyzetben kiemelten fontos rugalmasságával is a piac előtt jár. Hamarosan egy újjávarázsolt irodatérben várják majd a bérlőket.
A járványhelyzet teljesen új kihívások elé állította az irodapiac szereplőit is. Az első hullám idején olyan hangokat is lehetett hallani, hogy most aztán leáldozik a nagy irodaházaknak, és majd mindenki otthonról fog dolgozni. Nagy Viktor, az IMMOFINANZ magyarországi operatív vezetője szerint nem véletlen, hogy ilyesmiről most már senki sem beszél. „Vannak, akiknek ez jól megy, de én személyesen alkalmatlan vagyok az otthoni munkavégzésre, hiába van kényelmes irodám otthon is. Az viszont nem home office, ha az ebédlőasztalnál ülsz nyolc órát – az ember pedig társas lény, a kreatív ötletek a beszélgetésekből, a közös gondolkodásból jönnek” – fogalmaz a szakember.
Mindenki jól jár
A bérlői igények természetesen változtak az elmúlt időszakban, de Nagy Viktor úgy látja, ez a folyamat már korábban kezdődött, és a nagy nemzetközi cégeknek már eddig sem volt állandóan szükségük annyi fizikai munkahelyre, mint ahány alkalmazottjuk volt. Most ez még inkább így van, és ehhez az irodapiacnak is alkalmazkodnia kell. „A rugalmasság lesz a kulcs a jövőben” – szögezi le az operatív vezető. Szerencsére az IMMOFINANZ a piacon máig is egyedülálló irodakoncepciójának, a myhive-nak a rugalmasság is az előnyei közé tartozik. A minden igényt kielégítő irodatereket ugyanis gyorsan, hosszú távú elköteleződés nélkül is kibérelhetik a meglévő bérlők, de akár az „utcáról beeső” új ügyfelek is. „Ki tudjuk szolgálni a bővülő, de akár a szűkülő igényeket is. Az ügyfélnek például arra is lehetősége van, hogy kibérli a most használt területének 70 százalékát hosszú távra, de opciója van néhány hónapos határidővel további területet is igénybe venni. Ennek a rugalmasságnak nyilván van némi felára, de összességében mégis csökkennek az ügyfelek költségei.”
Személyre szabott szolgáltatások
A myhive koncepció már ezzel olyasmit kínál az ügyfeleknek, amit más nagy irodaházak nem, de ennél még sokkal többet is ad. „Ha szigorúan nézzük, korábban mi is négy falat, egy ajtót és egy ablakot adtunk bérbe, mint a konkurencia – fejti ki Nagy Viktor –, de elkezdtünk azon gondolkodni, hogy miként tudunk többet adni. Ha arra gondolunk, hogy a legtöbb irodaházunkban elérhető myhive koncepció azt jelenti, hogy recepciósok helyett concierge-ek dolgoznak, akik taxirendelésben, jegyvásárlásban vagy akár ruhatisztításban is segítenek, vagy például rendszeres termelői piac és szervezett jógaórák vannak, már kijelenthetjük, hogy sikerült valóban többet adni” – fogalmaz. A többletszolgáltatásokat ráadásul maximálisan az ügyfelek igényeire szabják. A myhive Átrium Parkban például a sok, gyereknevelés mellett dolgozó hölgyre gondolva myplayground gyermek megőrző és mybeauty szépségszalon, míg a zömében fiatal, sportos életmódot élő munkavállalóknak otthont adó myhive Haller Gardensben edzőterem és futóklub is működik.
A cél nem csupán annyi, hogy mindenki egyesével jól érezze magát egy myhive irodában. „Közösséget igyekszünk kovácsolni abból a csapatból, akivel a napod egy jelentős részét együtt töltöd, és itt nem csak az egy cégnél dolgozó kollégákra gondolok. Legyenek közös élmények, rendezvények, szolgáltatások, legyenek olyan közösségi terek, ahol jó leülni” – magyarázza Nagy Viktor. Ennek szellemében a saját fejlesztésű myhive applikációban a különböző szolgáltatások megrendelése mellett például futóklubok, vásárok, jótékonysági akciók szerveződnek a community menedzser segítségével, de az egy épületben dolgozó cégek munkavállalói közti kapcsolatépítésre is lehetőség van.
Tér és közösség
A myhive koncepció a már meglévő tereket is új élettel töltötte meg, de a különleges adottságokkal rendelkező myhive Haller Gardens most zajló, és jövő évre elkészülő nagyszabású átalakítása azt is lehetővé tette, hogy az irodaház megújuló részeit tökéletesen ehhez igazítsák. A 3000 négyzetméternyi rugalmasan bérelhető és átalakítható, bútorozott myhive irodatér mellett a lobbyt, a liftek előtereit, a recepciós területet, az éttermet és a kertet is úgy tervezték meg, hogy akár egyéni kikapcsolódásra, akár munkára, akár közösségi életre alkalmas, használható terek legyenek. A kert esete Nagy Viktor szerint különösen jól mutatja, mit jelent ez a nemzetközi és magyar viszonylatban is egyedülálló koncepció a gyakorlatban. „Korábban az volt a felfogás, hogy csak nézzük a szépen gondozott kertet, de ne élvezzük. Ezután az épület szerves, mozgásra, pihenésre, beszélgetésre, munkára alkalmas része lesz.”
A Pappas Auto ezekben a hetekben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából Peter Pixner, a Pappas Holding ügyvezetője, valamint Pais József és Benedikt Margreiter, a Pappas Auto Magyarország Kft. ügyvezető igazgatói értékelik az elmúlt három évtized eredményeit.
Minden gyereknek alapvető joga és kötelessége, hogy tanuljon, azonban vannak helyzetek, amikor ez mégsem valósulhat meg. A Kórházsuli Alapítvány önkéntes gimnazistái tananyagokat fejlesztenek kórházban fekvő vagy tartósan beteg gyerekeknek, persze pedagógusokkal együttműködve; a tudás átadásában egyetemisták segítenek.
