Ha az embernek tizenhét évesen rajzolgatni támad kedve, nem feltétlenül úgy lát munkához, hogy évtizedekre szólót alkosson. Marék Veronika meséje mégis így alakult. Első könyve, a Boribon, a játékmackó annyira jól sikerült, hogy a Móra Kiadóban el sem hitték, hogy egy gimnazista ceruzája alól került ki. Később összerajzolt még jónéhány figurát, az egyik legismertebb, a Kockásfülű nyúl a világ kilencven országába propellerezett el. Veronikának most is ugyanannyi ötlete van, mint tizenhét éves korában, és biztos benne, hogy amíg él, írni fog.
„Kopogtatásunkra alig 29 éves japán fiatalember nyit ajtót. Kölcsönös mély hajlongások közepette bemutatkozunk. Leülünk az egyszerű diákszoba két karosszékébe, és beszélgetni kezdünk – magyarul. Tokunaga ugyanis kitűnően beszéli nyelvünket.”
1941 márciusában megjelent egy interjú a Pesti Hírlapban, amihez foghatót a pestiek akkoriban nemigen olvashattak. Az újság egyik munkatársa a japán császári követségen keresztül kiderítette, hogy Magyarországon mindössze egyetlen japán férfi él, Tokunaga Yasumoto, aki cserediákként és tanárként érkezett az országba egy évvel korábban. A keleti nyelvekkel és néprajzzal foglalkozó Tokunaga lelkesen, szinte tökéletes magyarsággal válaszolt az újságíró kérdéseire. Mesélt arról, hogy az egyetemen tíz hallgatója is van (ráadásul mind a tízen eljárnak az előadásokra), és hosszasan méltatta az alföldi tavaszt: „Ilyen szépségre nem voltam elkészülve. Azóta is a hatása alatt állok. Ami nálunk a cseresznyevirágzás, az itt, az Alföldön, az akácvirágzás.”
Boribonról egy bölcsődét, Kippkoppról két óvodát neveztek el, Kockásfülű Nyúl oviscsoportból pedig több is van az országban
Ugyanennek a Tokunaga Yasumotónak hazatérése után húsz évvel, 1964-ben egy nagy japán könyvkiadó munkatársa a kezébe nyomott egy magyar nyelvű mesekönyvet, amit a frankfurti könyvvásáron szerzett be. Az illető egy szót sem értett magyarul, de megakadt a szeme a Laci és az oroszlán fekete borítóján, ami a mai napig különlegességszámba megy a gyerekkönyvek között – tetszett neki, hát megvette. Tokunaga lefordította a könyvet, és az a következő évben óriásit szólt a japán piacon. Azóta minden évben kiadják az országban, az elmúlt ötvenöt évben több mint hatszázezer példány fogyott belőle. A szerzőnek, Marék Veronikának azóta harminc könyve jelent meg Japánban, 2005-ben pedig nagyszabású életműkiállítást rendeztek a tiszteletére a harmadik legnépesebb városban, Oszakában.
A magyar szabadalmi leírásokat több ezer kutatódobozban, kötetben és mikrofilmtekercseken tárolják a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának könyvtárában. A különböző szempont szerinti (téma, lajstromszám) gyűjtemények összesen körülbelül 800 folyómétert foglalnak el.
„Rugalmasan táguló és összehúzódó anyagból, például gumihártyából való felfújható földgömb pedagógiai, utazási és reklámcélokra és eljárás ezen földgömb előállítására.” Így hangzik Karinthy Frigyes író 1925. december 15-i szabadalmának leírása. A Magyar Királyi Szabadalmi Bíróság a 91387. sorszámmal illette a beadványt. Persze az oltalom már nem áll fenn, így lényegében bárki szabadon használhatja ezt a műszaki megoldást.
125 évvel ezelőtt, 1895. július 14-én hirdették ki Magyarországon az első szabadalmi törvényt. A szabadalmak lajstromszáma most 231 ezer fölött jár, és a leírásukat tartalmazó könyvek mellett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Akadémia utcai könyvtárában védjegyeket tartalmazó, bőrkötésű könyvek tucatjai is sorakoznak. Hiszen minden tudatos vállalatnak biztosan van egy, de inkább több oltalma is, amivel márkáját, termékét, találmányát vagy kutatási eredményét védi.
A gördülőpolcokon a magyar szabadalmi leírások tematikus – nemzetközi szabadalmi osztályozás szerinti – gyűjteménye látható
A kihúzható fiókokban, pontosabban kutatódobozokban vannak a meghatározott rendben besorolt szabadalmi leírások. Ilyen kutatódobozból körülbelül hétezer darab van a könyvtárban
A legelső, máig érvényben lévő védjegy, 1899-es keltezéssel
Manapság évi pár száz találmánnyal keresik meg a hivatalt, jellemzően ezek fele magánszemélyek fejéből pattan ki, a cégek kevésbé veszik a fáradságot a hosszadalmas procedúrára. A koronavírus-járvány kitörése óta némi fellendülés azért észrevehető, és idén leginkább a dizájn vonatkozású bejelentések trendik.
1 Seb-védőhüvely Pitsch Márton gyáros találmánya volt az első, amit az 1896-ban létrejött Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal lajstromba vett, mégsem az egyes, hanem az 5792. számot viseli. Előzőleg ugyanis a Monarchiában az osztrák hivatalban folyt az ügyintézés. „Jelen találmány tárgya abban áll, hogy a megsebzett, meggyulladt, megbetegedett, vagy védelmet igénylő testrészek, alkalmas … (itt olvashatatlan a megsárgult papír) testekkel való elfödés által, ütéstől, nyomástól, súrlódástól, külső érintés vagy más káros befolyástól megvédetnek” – szól a leírás.
1
2 Belső világítású női táska Freyberger Klára háztartásbeli és Czeglédi Károly elektrotechnikus közös találmánya. „Gyakran előfordul, hogy táskákból, különösen női kézitáskákból gyér világítás mellett, vagy sötétben kell a kívánt tárgyat előkeresni. Ez az eset a mai időkben különösen gyakori, amidőn a légoltalmi elsötétítés idején pénzt vagy más szükségleti tárgyakat kell a női táskákból kivenni. A találmány ezt a feladatot igen nagy mértékben megkönnyíti, mert lehetővé teszi, hogy a táska belseje akkor is meg legyen világítva, amidőn kívülről fény oda egyáltalában nem érkezik.”
2
3 HŰTŐGÉP Albert Einstein és Szilárd Leó 1931-es találmánya „olyan hűtőgépre vonatkozik, melynél folyékony fémet az elektromos áramtól átjárt cseppfolyós fémre ható mágneses mező mozgat.”
3
4 Tükörreflex-rendszerű fényképezőgép Dulovits Jenő 1943-ban bejelentett találmányának rajzvázlata. Amikor a hivatalban járt a Forbes, persze, hogy a fotósok kérték ki a dokumentumot.
4
Zwack A Zwack Unicum Nyrt.-nek például 429 védjegybejegyzése van meg a nagy könyvekben, illetve online, köztük számos címkére, üvegformára és italra vonatkozó oltalom. Persze nem mind van érvényben.
„A mi filozófiánk a fenntarthatóságot képviseli. A globalizált világban egyre kevesebb a termőterület, egyre fontosabb, hogy az emberek azt fogyasszák, ami a közvetlen környezetükben megterem, ne azt, amit több ezer kilométerről importálnak. Ha itt megterem a kert végében a rebarbara, akkor azzal fogok főzni, és nem trópusi növényekkel. Vagy kimegyek az erdőbe vagy a házam mögé, és szedek egy kis mohát. Nagyon jó kis levest főzök belőle erdei gombával” – mondja Ana Roš. A világszerte ismert séf sosem járt szakácsiskolába, ma mégis több hónapra előre tele van az étterme. Mert autentikus.
Ha „egy kis füleki zsidó srácot” élete derekán lovaggá üt a brit királynő, az nem olyan sztori, ami mellett elmegy az ember. De Sir Frank Lowy útja e nélkül is példátlanul kalandos: a Felvidékről a pesti gettón és az izraeli hadseregen át vitt Ausztráliába, ahol a semmiből szupergazdag vállalkozó, futballelnök és filantróp milliárdos lett. 2018-ban 32 milliárd dollárért adta el Westfield Corporation nevű plázacégét. A visszavonult szlovák–magyar–zsidó–ausztrál üzletember ma Tel-Avivban él, októberben múlt 90, és nemrég interjút adott a szlovák Forbesnak. A rövidített verziót közöljük.
