A digitális transzformáció a gazdaság bármely szektorában ma már nemcsak egy trend, egy egyszeri megoldandó projekt, hanem állandó elem az adott szervezet életében, ami egyúttal a vezetés, a munkavégzés és a kommunikáció szintjén is merőben új stílust igényel. A siker egyre inkább az emberi tényezőn múlik.
Az MKB Bank digitális átalakulása is jóval több, mint egy egyszerű informatikai rendszercsere, hisz a pénzintézet valamennyi területét érinti. A megfelelő szervezeti struktúra kialakítására is szükség volt ahhoz, hogy a digitális térben sikeres legyen a bank. Az MKB-nál a core rendszer cseréjével kezdték a megújulást, amivel párhuzamosan megkezdék az ügyfélkiszolgáló rendszerek megújítását, végül a folyamatok és a szervezet reformja következett. Fontos eleme az építkezésnek a digitális kompetenciák felépítése és beépítése a szervezet napi működésébe. Együttműködésre és gyors döntéshozatalra alapozott újfajta működésre állt át a pénzintézet, de kultúraváltás történt a vezetésben is.
Egy dolgot lehet ma állandónak venni, ez pedig a változás – véli Koczka Dániel, az MKB Digital Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a szervezetet is ehhez az alapvetéshez kell fejleszteni, felkészíteni. „A digitális transzformáció nem egy határozott idejű feladat, sőt, az elérendő cél is folyamatosan változik, így ahhoz, hogy hatékonyan tudjuk lekövetni az új igényeket, a digitális stratégiát a mindennapokba kell integrálni” – tette hozzá az igazgató.
A célok eléréséhez folyamatosan keresik az új tehetségeket. Koczka Dániel nem hisz abban, hogy külső tanácsadókkal, kész modellek átvételével lehet hatékonyan dolgozni. Inkább a meglévő humán erőforrásra támaszkodva a belső képességek fejlesztésében, a kollégák folyamatos képzésében, oktatásában, támogatásában, az egymástól való tanulásban látja a siker kulcsát.
A bakonyi dinoszaurusztojás kicsiségében gigantikus, mert bár mindössze néhány centis, a korábban gekkótojásoknak hitt héjtöredékek alapján bizonyítottan madárszerű dinoszaurusztól származik, csakúgy, mint megannyi korábbi lelet, amiket eddig félreértelmezett a tudomány.
Közreműködött: Prondvai Edina, a University of Birmingham posztdoktori ösztöndíjas kutatója
A tojás most három centiméter hosszú, és egy centiméter széles, a kutatók becslése szerint viszont eredetileg inkább három–négy centi hosszú lehetett. A tojás héjának vastagsága szokott segíteni a tojás eredeti méretének megbecslésében: minél nagyobb egy kemény héjú tojás, annál vastagabb a héja. Itt mindössze 0,15–0,2 milliméter vastag töredékekről van szó, így már a tojás megtalálása előtt is tudható volt, hogy nem strucctojás méretű tojásokat kell keresni.
Az is biztos, hogy a tojásokat a felszín alá ásta az állat – ezt a héjtöredékek pórusszerkezete és vastagsága bizonyítja. Mivel sűrű, tág pórusok és mindössze 0,2 milliméteres vastagság jellemzik a héjtöredékeket, biztos, hogy elásott fészekről van szó. Ebben az esetben ugyanis nem kell annyira tartani a tojás kiszáradásától, sem attól, hogy a tojásrakó állat súlya alatt összeroppan. A héj tehát lehet vékony, ellenben a természetes gázcsere miatt nagy pórusokra van szükség. A szabad ég alá rakott tojásoknak ugyanakkor vastag a héjuk, és aprók a pórusaik.
Hogy pontosan milyen állaté lehetett a tojás, képtelenség megállapítani – és nemcsak ebben az esetben, hisz világszinten alig akad olyan tojásmaradvány, amiről tudható, hogy pontosan melyik faj rakta. A magyarországi leletről még az sem teljesen biztos, hogy a madarakhoz vezető evolúciós út melyik állomását képviselte: még inkább dinoszaurusz rakta, vagy már inkább madár? Az biztos, hogy kisméretű, tollas állaté volt, és mivel a héjtöredékek mennyisége nagyobb, mint a legtöbb hasonló lelőhelyen, bizonyára több állat is ugyanarra a helyre fészkelt.
A tojást és az évek óta nagy tömegben feltárt, azonos típusba tartozó tojáshéjmaradványokat több, egymáshoz közel rakott fészekből sodorhatta egy helyre az áradás, így alakult ki a mostani feltárási terület. A héjak egyébként cirka 15–20 méter mélyen vannak a föld alatt, és a kutatók szerint Magyarországon van ezekből a töredéktípusokból egy helyen a legtöbb.
Bár a köznyelvben dinoszaurusztojásként hivatkoznak az iharkúti leletre – a Forbesban is így nevezzük –, tudományos szempontból ez csak részleges tojás, egészen pontosan a tojás üledékes kitöltését borító héjtöredékei származnak egy 85 millió éve élt állattól. Embrionális maradványnak nyoma sincs benne.
Nyugalom, a megkövülés folyamatában egy kisdinoszaurusz sem pusztult el! Legalábbis a héj belső felszínén található kalciumkristály-kúpocskák meglehetősen ellaposodtak, azaz a tojáshéj már eléggé „elhasználódott”, mielőtt megkövült. A mai tojásrakó állatok embriói is részben a tojáshéjból vonják ki a fejlődéshez szükséges kalciumot, ez elvékonyítja a tojáshéjat, így könnyebben is kelnek ki a kicsik. Itt is ez történhetett, a kutatók nem is várnak embrionális maradványokat a lelőhelyről.
A tojás héjtöredékei miatt olyan nagy a lelet jelentősége: korábban is találtak már efféle héjakat, de a tudomány akkortájt még gekkószerű állatok tojásmaradványaiként azonosította őket. A magyar lelettel kapcsolatban viszont Prondvai Edina és csapata egy 2017-ben megjelent publikációban felvetették, hogy ezek a leletek madárszerű dinoszauruszoktól származnak. Bár a tudományos közélet megosztott volt a kérdésben, egy dél-koreai és európai nemzetközi együttműködés keretében ez év januárjában megerősítették a 2017-es publikáció eredményeit.
Otthagyta németországi szobrászéletét, égi jelre vett házat Magyarországon, Zorán CD-ről tanult magyart, aztán szerelemből lett ecetkészítő. Susanne Daucher termékeit ma már országszerte dicsérik.
Kordos László, az egyik legismertebb magyar őslénykutató kutatta az ipolytarnóci ősállatok lábnyomait, őslényeket fedezett fel, és sokáig vezette a világszinten jelentős Rudapithecus hungaricus feltárását is. Nemcsak kutat, hanem oktat is, ismeretterjesztő munkáját egy csillagképpel is elismerték.
Néhány mobilról irányítható kütyütől még nem lesz okos az otthonunk. De attól sem, ha minden rezdülését mesterséges intelligencia vezérli, és még egy fényforrás-cseréhez is szakembert kell hívnunk. A legokosabb otthont a mindennapi igényekhez könnyen igazítható okos megoldások rendszeréből lehet kialakítani – mondja Károlyi László, a villamos szerelvények piacán vezető Legrand magyarországi vezérigazgatója, aki szerint nem „az okosotthonból” kellene kiindulni, hanem abból, hogy milyen okos megoldásokkal tudom a legjobbat tenni magamnak és a lakóhelyemnek.
