„Ilyen helyek, mint ez, Európában már nem nagyon vannak. Ez a nagyon közvetlen, kicsit rurális vendéglátás, ahol szép környezetben, remek hangulatban a tulaj-séf maga sütöget. Az atmoszféra és a személyiség együtt teszi szerethetővé” – mondja Adorjányi Máriusz, a barbecue nagy magyarjaként jegyzett Nyárspolgár Faludi Dánielről és a zebegényi Füstölgő Sarokról. Aztán azt is hozzáteszi, nem tudja, van-e Daninak vendéglátós múltja, de az biztos, hogy „nagyon tisztán” csinálja, őszinte örömmel, „úgy, ahogy azt érdemes”.

A válasz nem, a fiatal, jó humorú srác sosem dolgozott éttermi konyhán vagy felszolgálóként, kereskedőcsaládba született, majd informatikát tanult. „92-től csemegeboltunk volt itt, Zebegényben, tízévesen már jártam apámmal a nagybanira.” Gyorsan ő lett a boltoscsaládban a zöldségfelelős, aztán Pestre ment tanulni. „Akkor még azt hittem, hogy informatikus leszek, ma már egy Windowst nem tudnék telepíteni. Rájöttem, hogy semmi közöm a dologhoz, én főzni szeretek, jót adni az embereknek.”

Kötelességtudóan beállt a sorba, szépen lassan átvette szüleitől a zebegényi Spar üzletvezetését, közben kijárta a szakácsiskolát, majd a vendéglátóit.
„Mindig az volt az álmom, hogy a bolt udvarában csinálok egy grillbárt, szerettem sütögetni, grillezgetni. Aztán elkezdtem kutakodni, hogy ne egyszerűen csak rostlapon forgassam a csirkemelleket.” Amint kinyitott a BP BBQ a fővárosban, és a lelkes srác rábukkant a Nyárspolgár blogra, beindult a fogaskerék, már rendelte is a pitboxot meg egy texasi grillsütőt. „Teljesen elvette az eszemet ez a dolog, főleg a marhaszegy. 2016 őszétől folyton sütögettem, mínusz húszban is kint álltam, a családot, barátokat büntettem vele.” Dani olvasta a blogokat, eljárt Adorjányi sütéseire és tanulni, nagy példaképe az amerikai marhaszegycsászár Aaron Franklin lett.

Annyi sütőm van, ha elkezdem begyújtani őket hétfőn, vasárnapra se végzek.

Ahogy kitavaszodott, már öntötte is a beton alapot a haverokkal, és 2017 júniusában megnyitott a Füstölgő Sarok BBQ. A nyitáskor kétszáz adag étel kapásból elfogyott, és napi 100–150 alá azóta sem ment a szombat-vasárnapi nyitvatartások alatt. Egyetlen segédjével, papírtálcán és fa evőeszközökkel pörgette akkor a street food vonalat, ma már egy teljes csapattal, fém evőeszközökkel, üvegpoharakkal dolgozik, és a 10–14 órás sütési időt 6–7 órásra szűkítette, „mint Amerikában a nagyok”. Ehhez persze számtalan gyakorlással töltött nap – kétezer sütésig számolta, de az már rég volt – és egy teljes eszközpark kellett.

Az alap faszenes sütőkről mára teljesen áttért a fatüzelésre, most már hatféle sütője van, köztük egy Big Green Egg, ja, meg egy olasz pizza­kemence is. A legnagyobb egy másfél tonnás észak-karolinai gép, belefér egy egész disznó. „Annyi sütőm van, ha elkezdem begyújtani őket hétfőn, vasárnapra se végzek.” Mindezekbe kiváló alapanyagokat pakol, prémium ausztrál vagy amerikai black angus marhát és magyar sertést helyi tenyésztőktől, nem is kell más, csak só és bors meg hajnali kelés.

Miközben Dani a hétköznapokat a Sparban tolja végig, heti négy-öt napjába a Füstölgő is betolakodik. Szombaton és vasárnap is hajnal háromkor indul begyújtani a sütőket, fűszerezni a húsokat, amik így négyre melegen vannak, délelőtt tízre készek. Innen még legalább két órát pihennek, puhulnak, ezért is nyit minden hétvégén délben, és zár délután 5-6 körül, mert még akkor is kifogástalan a minőség, sőt. 24 ember fedett helyen, további 35 szabadtéren tud leülni, lényegében Zebegény főterén. A Füstölgőnek ugyanakkor van már vacsorákra épített, igazi fedett pályás, alkalmanként bisztrós, máskor fine diningba hajló verziója, a jó előre meghirdetett alkalmi evéseken három–nyolc fogásos, egészen kifinomult menüsorokat kóstolhatnak végig az előre bejelentkezők, összesen hetven fő.
Dani sokat variál a köretekkel, „mindig csinálunk mindenféle hülyeséget”.

Mivel felmenőit tekintve sváb, néha belecsempészi ezt a vonalat is, kedvence a gőzgombócburger, de a négysajtos nudli is visszatérő szereplő, tavaly gyakran pakolt paradicsomos lasagne-t a szegy mellé. „Leginkább az agymenésem inspirál, hirtelen jönnek a dolgok, meg is csinálom őket, és jók lesznek, sajnos.” Állandó opció a jófajta csilis bab, mellé a húszdekás, izmos húsokon kívül salsák és szószok, káposzta kerülnek, masszív adagok, inkább kétemberes mint egy, 3400–6000 forintért. „Mostanában kezdtem el újra kóstolgatni a szegyet, oldalast” – mondja elgondolkodva, amikor megkérdezem, ő minden héten eszik-e belőle. Bevallja, volt jó másfél év, hogy rá sem bírt nézni, talán ennek is köszönhető, hogy állandó kínálatának része lett az általa is nagyon kedvelt grillezett gomolya.

A heti kétnapos nyitvatartást nem szeretné kiterjeszteni – hétköznap a kereslet is megcsappan, és ő sem bírná az iramot –, de a holt szezon fogalmát nemigen ismeri. Novemberben Márton napkor barbecue libacombot kínál sólettel, december 23-án fatüzeléses kemencében 24 órán át készült halászlét szürkeharcsával, újévkor malac­csülköt, és megszállott rajongói a legcudarabb hidegben is rendületlenül látogatják.

„Az volt az álmom, hogy egy kultikus, igazi barbecue-helyet csináljak, és működjön. Ezt el is értem, már mindent csak csinosítani kell.” Az újabb álom saját egyhektáros birtokának kihasználása a hegytetőn, épp vezetik a vizet és az áramot, építik a fedést majdani otthona, állatfarmja, és Füstölgő Fesztiválja helyszínére, amikor beszélünk. A kilátás magáért beszél, és ha más nem is, a kiakasztott szmókeres logó már most élvezheti.

Hova jár a tősgyökeres helyi?
„Mióta csinálom a Füstölgőt, nagyon elviszi a mindennapjaimat, életemet” – mondja Faludi Dani, aki ha mégis teheti, a közeli erdőkbe, hegyekbe jár futni vagy bringázni a kutyájával. Beül Tóth Imre helyeire is (lásd a folytatásban), és bírja a régi klasszikust, a Patak Vendéglőt Kismaroson.
A barbecue műfajban a hazai abszolút legjobbnak egyértelműen a siófoki Déli Part BBQ-t tartja, de Tahitótfalu felé is szívesen megy, ott az Őrházba tér be.