Ami másnak szemét, az neki alapanyag: Koralevics Rita papírhulladékból készíti lámpáit és lakáskiegészítőit. A Paper Up!-ot nemcsak itthon, hanem külföldön is imádják.
„Volt, hogy elfüstöltem a botmixert a konyhában” – meséli Koralevics Rita, hogyan kezdett kísérletezni a papírral. A Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán végzett tervező évekig a NextArt Galéria alkotója volt, főleg szitanyomatokkal, rézkarccal és számítógépes grafikákkal foglalkozott.
Első gyermekének megszületése után nem tudta a lakásban folytatni műhelyhez kötött munkáit, így olyan alkotói munkát keresett, amivel háztartási keretek között tud létrehozni háromdimenziós tárgyakat. Ekkor jutott eszébe a papír. Műhelyének telephelyén működött egy nyomda, ahonnan rendszeresen kiszórták a papírhulladékot.
„Belemarkoltam, és mindig hoztam haza egy kicsit. Beáztattam, botmixerrel ledaráltam, és kevertem hozzá ragasztót. Néha még a kislányomat is bevontam.”
Több, szebb és jobb startupot Magyarországra! – ezzel a felütéssel indul a Startup Hungary, hogy felkarolja az ökoszisztémát, és hiteles képet adjon a hazai színtérről. Az elmúlt évtized meghatározó arcai már beálltak mögé. A Forbes ír először az indulásról.
Mi ez a szervezet? A szervezetet leginkább a magyar startupvilág érdekképviseleti közösségeként lehet megfogni. A fő cél, hogy több sikeres, jól működő, nagy hatású startup legyen Magyarországon, és olyan környezet jöjjön létre, ahol könnyebben tudnak skálázódni, nemzetközi piacra lépni, a lehető legkevesebb adminisztrációs akadállyal. Kik vannak benne? Az alapítványt Biás Csongor vezeti, és elég erős alapítói névsort csődített össze: Árvai Péter (Prezi), Balogh Péter (ex-NNG, Baconsult), Fehér Gyula (ex-Ustream, Oktogon Ventures), Györkő Zoltán (ex-Balabit), Halácsy Péter (ex-Prezi, BP School), Horváth Dorka (Bookr Kids), Lakatos Dávid (Formlabs), Orosz Bálint (ex-Distinction, Craft), Ozsvald Eszter (Yoganotch), Pistyur Veronika (Bridge, Oktogon Ventures), Prekopcsák Zoli (ex-Radoop, Prezi), Vinnai Balázs (ex-IND, Codecool, W.UP).
Mit fognak csinálni? A tevékenységük csapásirányai a közösségépítés, a szemléletformálás és a szakmai érdekképviselet. Mérni fogják a hazai startupvilág teljesítményét, hogy hiteles képet adjanak róla, a kutatások alapján készülő éves jelentést a nemzetközi szereplőknek szánják. Ha kell, az államnál vagy az EU-nál lobbiznak: első munkájukat például Margrethe Vestager uniós biztosnak címezték az EU-s források túlsúlyáról a hazai finanszírozásban, javaslatokkal, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a rendszert.
Honnan lesz rá pénz? Az alapító partnerek háromévnyi alapműködésre elegendő forrást adtak: felét a Google Magyarország, egy-egy negyedet pedig az IVSZ és a Design Terminál áll, de a későbbiekben nyitottak szponzorok és további együttműködő partnerek bevonására is. Hogy ne a pályázatoktól és támogatásoktól függjenek, idővel szeretnének fenntartható üzleti modellt kiépíteni. Ennek egyik iránya egy olyan think tank, ami tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt az egyes ökoszisztéma-szereplőknek – például a startupok felé nyitó nagyvállalatoknak.
„A Startup Hungary legfőbb megkülönböztetője, hogy olyan alapítók vezetésével hoztuk létre és fogjuk működtetni, akik már bebizonyították, hogy lehet itthonról is nemzetközi, sikeres techcégeket létrehozni. Az ő támogatásuk nem csak hitelességet ad, de iránymutatásuk, a tőlük beáramló tapasztalat garancia, hogy jó irányba fogjuk terelni a szervezetet és valódi értéket tudunk létrehozni. Határozott meggyőződésem, hogy startup közösséget a startup alapítók vezetésével kell építeni. A nagyvállalatok, az egyetemek, az inkubátorok, befektetők és az állami szervezetek mind fontos szereplői egy startup közösségnek, de a közösség élén a vállalkozók kell álljanak mint vezetők, mert csak ők tudják a helyes irányba terelni annak fejlődését. Ezt a vállalkozói összefogást látjuk a leghatékonyabbnak más ökoszisztémákban is (mint például az EstonianMafia), és ez a központi eleme a kezdeményezésünknek.” Biás Csongor
Kutasi Tamás tizenkét éves kora óta saját mézét eszi. A Brunner Méhészet 48 éves alapítója a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezeti bioméhészetét. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani. A koronavírus-járvány miatt egyre többen keresik a hagyományos, immunerősítő, természetes élelmiszereket, ugyanakkor a kínálat a tavalyinál szűkebb lesz a kedvezőtlen időjárás miatt.
Ha eddig sokan igyekeztek kimenekülni a magyar állami egészségügyből, akkor a koronajárvány alatti tapasztalatok miatt most tömegeknek juthat eszébe, hogy egy jól megválasztott egészségbiztosítással garantálják maguknak a magánellátást. Választék van: segítünk átgondolni, mire érdemes odafigyelni, és adunk pár konkrét tippet az alapfelszereltségtől a full extráig.
Szepsy István, Gere Attila, Heimann Zoltán – csak néhányan a vezető borvidékeink vezető borászai közül, akiknek a pincéjében sétálva Kádár Hungary hordókat láthatunk. Ugyanez megtörténhetne velünk Ausztráliában, Kínában, Dél-Afrikában, Dél- vagy Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Európa-szerte: a világ összesen 35 országában biztosan találnánk a Kádár-logóval billogozott hordókból a borospincékben. Magyarország legtekintélyesebb és legrégebben működő kádárüzemében valami különlegeset készítenek.
Az UNIQA Biztosító Zrt. támogatásával létrejött innovatív online biztosítási platform, a magyar ötletből Magyarországon kifejlesztett CHERRISK május elejétől Németországban is nyitva áll az ügyfelek előtt. Az, hogy ez a jelen helyzetben megtörténhetett, pontosan azt a rugalmasságot, újításokra való nyitottságot mutatja, amely abban is kulcsszerepet játszott, hogy az egyik legnagyobb múltú nemzetközi biztosítótársaság hajlandó volt egy teljesen újragondolt modellt kipróbálni.
