Kutasi Tamás tizenkét éves kora óta saját mézét eszi. A Brunner Méhészet 48 éves alapítója a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezeti bioméhészetét. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani. A koronavírus-járvány miatt egyre többen keresik a hagyományos, immunerősítő, természetes élelmiszereket, ugyanakkor a kínálat a tavalyinál szűkebb lesz a kedvezőtlen időjárás miatt.
Salon étterem, Séf Asztala, Salt, Biarritz, illetve „én vagyok a Four Seasons egyik fő mézbeszállítója” – sorolja kifejezetten szerényen Kutasi Tamás azokat a budapesti éttermeket, ahol Brunner mézeket használnak. Pilisszántón, a méhek telelőhelyén, 250 méhcsalád társaságában készül az interjú – először még februárban beszélgettünk, a járvány előtt. A termosz gőzölgő teával és a szivargyújtós telefontöltő alap, látszik, hogy vérbeli méhész lévén sok időt tölt úton. „Akit egyszer megszúrnak a méhek, örök életében méhészkedni akar” – mondja arról, hogy már tizenévesen beszippantotta ez a világ. Tamás első generációs méhész, de a méhészet elnevezésével korábbra nyúlt vissza: eredeti családnevük Lehenstein von Brunner, atyai nagyapja a második világháború után magyarosított Kutasira.
Kutya helyett egy méhcsaládot kért Tamás Pesthidegkúton, természetközeli környezetben nőtt fel négy testvérével, és – nemcsak képletesen, hanem a valóságban is – már akkor ott zümmögtek körülötte a méhek. Tőlük pár utcányira lakott a család barátja, Nikovitz Antal, a több méhészeti szakkönyv szerzőjeként is ismert méhész. Gyakran jártak át hozzá, Tamás tőle kapta ajándékba első igazi kaptárát tizenegy éves korában. A nagy utazóláda méretű, több mint húsz kilogrammos monstrumot gyalog cipelték haza testvérével.
Amikor a gyerekek elkezdik háziállatért, mondjuk egy kutyáért győzködni a szüleiket, Tamás egy méhcsaládot kért, annyira megtetszett neki a méhek világa. 1984-ben, tizenkét évesen már saját mézet tudott pörgetni. Első méze tavaszi virágméz volt, és innen datálja a Brunner méhészet történetét is. Bátyja is máig hobbiméhészkedik. „Amikor beszélünk, nincs olyan, hogy a méhek ne kerülnének szóba. Ugyanazokról a dolgokról beszélgetünk sokszor, mint régen, olyan, mintha kitolódott volna a gyerekkor.”
Pisztrángot enni, biciklizni, fröccsöt inni, kéktúrázni, helyi termelők portékáiból piacozni és elszánt lokálpatrióták bisztróiban ücsörögni – a Dunakanyar sűrített élményt ad akár néhány óra alatt is. Kilenc oldalban bejárjuk.
Nagymarosi Termelői Piac Nagymaros főterén Csak pár lépést kell tenni a vasútállomástól, hogy a kistermelői piacra jussunk, amit az önkormányzat működtet, de eredetileg helyi civilek hoztak létre 2011-ben. Bár a piac teljesen fedetlen, egész évben, minden szombat délelőtt kinyit, ami részben az elkötelezett környékbelieknek köszönhető. Ők a turistaszezonon kívül is életben tartják azzal, hogy Verőcétől Szobig veszik a fáradságot, és ideutaznak beszerezni az élelmiszereiket. És persze az árusok is többnyire a környező települések kistermelőiből kerülnek ki, árulnak húst, tejterméket, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, no, meg olyan spécibb termékeket, mint a GaBko csilik, György Ottó zöldségkrémjei, vagy a részben újrahasznosított anyagokból készített táskák, ékszerek és mostanában szájmaszkok. A piac csak délig van nyitva, úgyhogy érdemes korán jönni, különösen, ha a Malomkert Ökológiai Gazdaság bivaly-, szürkemarha- vagy mangalicatermékeiből akarunk vásárolni, amiket egyik portréalanyunk, Tóth Imre melegen ajánlott kipróbálni. Viszont utána bóklászhatunk még egyet a piac melletti, szimplán csak „zsibvásár” néven futó antikvitáspiacon, az kicsit tovább tart nyitva. Mellette ott a Bor-Piac nevű be- és kiülős hely, ahol ehetünk mondjuk egy házi buciban felszolgált pulled pork szendvicset ebédre, vagy akár estig is elüldögélhetünk egy jobb bor mellett.
Piknik Manufaktúra Nagymaros, Hunyadi sétány 2. A hangulatos, fehérre meszelt épület közvetlenül a bringaút mellett áll, nyári hétvégéken messziről ki lehet szúrni az előtte parkoló bicikliseregről. A 2017-ben megnyitott ételbárban kint és bent is fogyaszthatunk, többek közt pizzát, lepényt, hamburgert és salátákat, de van napi levesük és egytálételük is. A benti térben a sarokban dobszerkó és erősítők, rögtön látszik, hogy nem csak az evésről szól a hely, gyakran szerveznek koncerteket és más programokat, és tavaly óta szobákat is kiadnak a Manufaktúra mögötti fogadóban.
Mihályi Patisserie Vác, Köztársaság út 21. A Franciaországban edződött Mihályi László cukrászmester 2008-ban Vácon nyitott egy olyan progresszív cukrászdát, aminek a túlélésére nem biztos, hogy sokan fogadtak volna. Ehhez képest idén harmadszor nyerte el a Dining Guide-tól az év cukrászdája címet. Itthon újszerűnek számító, illetve hagyományos süteményeket (Dobos desszert) újragondoló desszertjei időnként egy miniatűr erdőre hasonlítanak (Barangoló), máskor egy kis követ (Dunakavics) mintáznak – egyformán látványosak és finomak, de olcsónak éppen nem nevezhetők. Tortákat, macaronokat és fantasztikusan jó fagylaltot is vásárolhatunk a sétálóutcában levő picike üzlethelyiségben, aztán kiülhetünk az előtte levő néhány asztal egyikéhez, de persze elvitelre is kérhetjük az édességeket.
Sakura Cukrászda Nagymaros, Magyar utca 11. A nevében a japán cseresznyevirágzást idéző hely egy hangulatos nagymarosi utcában van. Reggelizőhelynek is megjárja, a kávé átlagon felüli, a cukrászda országosan is az élmezőnyben szerepel. Francia jellegű süteményekben és fagyiban a legerősebbek. Bent, az utcán a fák alatt vagy a hangulatos belső udvarban is leülhetünk egy roppanós lapok közé zárt franciakrémesre. Az alapító, Balogh Nóra a legjobb mesterektől tanult, személyes kedvence a pisztáciás-málnás sütemény. Nem csoda, hogy a visegrádi várhoz tartó japán turisták is szívesen megállnak itt fotózni, és német, holland biciklisek is szívesen tesznek erre egy kitérőt.
Ördögmalom pisztrángos Visegrád, Apátkúti völgy Adja magát, hogy az ember halat egyen a Duna mellett, van is több pisztrángos, nekünk ez a kedvencünk. A gyönyörű környezet – patak, tó, vízesés, erdő – kirándulással kombinált pecázásra vagy pusztán egy jó ebédre is remek, és bár kicsit odébb van még, jó, ha tudjuk, hogy a karácsonyi halat is minden évben ki lehet itt fogni.
Renaissance Étterem Visegrád, Fő utca 11. Erősen Mátyás király és Beatrix által ihletett lovagi étterem, kosztümös pincérekkel, agyagedényekkel, hatalmas adagokkal, reneszánsz hangulattal. Külföldi vendégekkel vagy a lovagkorért rajongó gyerekekkel még nagyobb élmény, szombatonként össze lehet kötni a programot egy kis lovagitorna-nézéssel a visegrádi vár Salamon-tornyában.
Forgó étterem Dunabogdány, Strand utca 2. Ha autóval jövünk mondjuk Visegrádról Budapest felé (vagy fordítva), nagyon praktikus itt megállni enni, mert az étterem egy sarokra van csak a 11-es úttól, viszont a teraszáról rálátni a Dunára. Az 1988 óta üzemelő, kicsit oldszkúl berendezésű étterem belső tere és kiülős része is meglehetősen nagy, úgyhogy azon sem kell túlságosan izgulni, hogy kapunk-e helyet. Az étlap nagyobbrészt magyaros, olyan fogásokkal, mint a harcsapaprikás, a csülök pékné módra vagy az egészben sült pisztráng, de van rajta néhány olyan kilógó tétel is, mint például a vöröslencsecurry. De bármit rendelhetünk, korrektül főznek.
Cirpi borház Dunabogdány, Kossuth Lajos utca 110. Ahol majdnem kétezer évvel ezelőtt állt a Castrum Cirpi, ókori római erődítmény, nagyjából ott most remek borbár üzemel. A Dunától pár lépésre, autóval, busszal vagy biciklivel könnyen megközelíthető helyen lehet kulturáltan iszogatni. Mostanában péntekenként tapasozós borkóstolót tartanak, és visszatértek az itallapra az élő koncertek is.
Rácz fogadó Kisoroszi, Hősök tere 3. A Szentendrei-sziget északi csúcsán – ahol a helybeliek szerint még mindenki köszön mindenkinek – klasszikus konyhát visznek halászlétől cigánypecsenyén át marhaszegyig, de aki nemcsak egy borjúpaprikásért ugrana be, hanem innen derítené fel a Dunakanyart, az a fogadóban vagy a hozzá tartozó felújított parasztházak valamelyikében is kivehet egy szobát. A környéken lehet golfozni, kenuzni és lovagolni is.
Dömörkapu Rengeteg Szentendre, Dömörkapu út Szentendrét már egyszer jó alaposan feltérképeztük (Forbes, 2016/4), ezért a Dunakanyar déli kapuját most éppen csak érintve egyetlen helyet ajánlunk innen. Az is kiesik a belvárost sűrű csapatokban ostromló turisták fő útvonalából – ha valaki kicsit nomád módra szeretne lazulni, annak ez az erdei kultbüfé pont ideális hely. Sör, kávé, tea, koncertek és biciklis gyorssegélypont.
Az utóbbi harminc évben Elon Musk volt az egyetlen, aki megcsinálta a csodát, de már a Tesláról sem mondhatni, hogy fiatal startup. Új autómárkát elindítani és bevezetni manapság szinte lehetetlen, egy elszánt olasz tervező mégis kis szériában alkot, és eredeti modelleket álmodik.
Napjainkban kiváló befektetési forma lehet az ipari fogyasztók számára, ha beruháznak egynapelemes rendszerre, és azzal váltják ki áramfogyasztásukat. Egy még néhány hónapig futó pályázati lehetőséggel pedig meg is felezhető a megtérülési idő. A Newergies Kft.-hez azért érdemes fordulni, mert teljeskörűen biztosítja megbízóinak a napelemes kiserőművek megvalósítását a pályázati feladatok ellátásától a kivitelezésen át egészen a fenntartási időszak alatti üzemeltetésig.
A romantikus álmok és a hiányzó profit konfliktusával jellemezte nemrégen Kovács Károly előadóként a Tokaji borvidéket egy országos borkonferencán. És valóban, minél több a romantikus állom Tokajban a világ legjobb furmintjáról, amely megveri a nagy burgundi fehéreket, meg a milliókat érő aszúkról, amelyekért királyok és milliárdosok állnak sorba, annál több az elhagyott, elvadult szőlőterület és a veszteséges birtok.
