Kutasi Tamás tizenkét éves kora óta saját mézét eszi. A Brunner Méhészet 48 éves alapítója a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezeti bioméhészetét. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani. A koronavírus-járvány miatt egyre többen keresik a hagyományos, immunerősítő, természetes élelmiszereket, ugyanakkor a kínálat a tavalyinál szűkebb lesz a kedvezőtlen időjárás miatt.
Salon étterem, Séf Asztala, Salt, Biarritz, illetve „én vagyok a Four Seasons egyik fő mézbeszállítója” – sorolja kifejezetten szerényen Kutasi Tamás azokat a budapesti éttermeket, ahol Brunner mézeket használnak. Pilisszántón, a méhek telelőhelyén, 250 méhcsalád társaságában készül az interjú – először még februárban beszélgettünk, a járvány előtt. A termosz gőzölgő teával és a szivargyújtós telefontöltő alap, látszik, hogy vérbeli méhész lévén sok időt tölt úton. „Akit egyszer megszúrnak a méhek, örök életében méhészkedni akar” – mondja arról, hogy már tizenévesen beszippantotta ez a világ. Tamás első generációs méhész, de a méhészet elnevezésével korábbra nyúlt vissza: eredeti családnevük Lehenstein von Brunner, atyai nagyapja a második világháború után magyarosított Kutasira.
Kutya helyett egy méhcsaládot kért Tamás Pesthidegkúton, természetközeli környezetben nőtt fel négy testvérével, és – nemcsak képletesen, hanem a valóságban is – már akkor ott zümmögtek körülötte a méhek. Tőlük pár utcányira lakott a család barátja, Nikovitz Antal, a több méhészeti szakkönyv szerzőjeként is ismert méhész. Gyakran jártak át hozzá, Tamás tőle kapta ajándékba első igazi kaptárát tizenegy éves korában. A nagy utazóláda méretű, több mint húsz kilogrammos monstrumot gyalog cipelték haza testvérével.
Amikor a gyerekek elkezdik háziállatért, mondjuk egy kutyáért győzködni a szüleiket, Tamás egy méhcsaládot kért, annyira megtetszett neki a méhek világa. 1984-ben, tizenkét évesen már saját mézet tudott pörgetni. Első méze tavaszi virágméz volt, és innen datálja a Brunner méhészet történetét is. Bátyja is máig hobbiméhészkedik. „Amikor beszélünk, nincs olyan, hogy a méhek ne kerülnének szóba. Ugyanazokról a dolgokról beszélgetünk sokszor, mint régen, olyan, mintha kitolódott volna a gyerekkor.”
Sokszor a rugalmasság és az egyszerű megoldások jelentik a kulcsot a nem várt kihívások megugrásában. A Pappas Auto példája jól mutatja, hogyan lehet válságban fejlődni, miközben végig az ügyfelek kényelme és biztonsága marad az első.
Erős háttérrel vágott neki 2020-nak a Pappas Auto Magyarország. Az év fókuszában az ünneplés és a fejlesztés áll, hiszen az osztrák tulajdonú vállalat idén ünnepli megalapításának 30. évfordulóját. Ezt a harminc évet töretlen fejlődés kísérte mind üzleti oldalon, mind márkaportfólió tekintetében. A Mercedestől a Kián keresztül a Fiatig értékesítenek járműveket – szervizük ezen márkák mellett Daf és Iveco teherautókat is fogad –, éves forgalmuk rendszeresen átlépi a százmilliárd forintot, értékesítés terén pedig legalább tízezer eladott járművet céloznak meg, miközben figyelemmel kísérik a piac trendjeit. „Kereskedői oldalon is megfelelő választ kell adnunk az autóipari kihívásokra, legyen szó az autótulajdonlással kapcsolatos attitűdök változásáról vagy az elektromobilitásról. Utóbbi téren például a gépjármű-eladásokon túl biztosítanunk kell a töltéshez szükséges hátteret, és szeretnénk támogatni az ügyfeleket a tudatos autóhasználat elsajátításában is” – magyarázza Pais József ügyvezető igazgató. Bizonyos fejlesztések viszont egyáltalán nem, vagy csak később szerepeltek a terveikben – a koronavírus-járvány azonban új megoldásokat kényszerített ki a Pappas Auto életében is.
A Pappasnál biztonságban
Előbb indult be például a szervizelést megkönnyítő hozom-viszem szolgáltatás. Márciustól a javítások nagy részénél már a Pappas kollégái mentek házhoz az autóért, csereautót biztosítottak, majd a szervizmunka végeztével haza is vitték a járművet. Bevezették a rendszeres gépjárműfertőtlenítést is, a tesztvezetések visszaesése miatt kevésbé használt autóikat pedig a járvány elleni küzdelemben is bevetették. Ételszállításban segítettek a Kiosk étterem szervezésében megvalósuló Kiosk angyal élelmezési program partnereként, emellett pedig több önkormányzat számára biztosítottak szállításra alkalmas transzportereket járványügyi aktivitásokhoz.
Sem az értékesítés, sem a szervizszolgáltatás nem állt meg teljesen a megfelelő óvintézkedések betartása mellett. Az irodai kollégák többsége otthonról végezhette munkáját, míg a szerviz munkatársait megfelelő védőfelszereléssel látták el. Ugyan a visszaesés a Pappas Auto-t sem kerülte el, sok ügyfélnek most volt elég ideje átgondolni, milyen autót szeretne, így a prémium kategóriás járművek vásárlásához nélkülözhetetlenek maradtak a Pappas értékesítői – akik ezúttal a biztonság je-gyében Skype-on és online végezték munkájukat, az átadás pedig okostelefonon történt. „A vevő érintkezésmentesen átveszi az autóját, a munkatársunk pedig egy ugyanolyan autóban tartózkodik a szalonban, és telefonon keresztül mutatja be neki a gépkocsit” – írja le a folyamatot az ügyvezető igazgató. Sokan 10-20 éve vásárolnak és szervizeltetnek náluk, így a Pappas számos család életét végigkíséri. Az élő kapcsolat hiánya ugyanakkor nemhogy gyengítette volna a baráti viszonyt az ügyfelekkel – épp ellenkezőleg. A cég erőfeszítéseit igen pozitívan fogadták, és kifejezetten türelmesen álltak a helyzet okozta kihívásokhoz, a változások ugyanakkor előrevetítették az eladások alternatív módját is. Olyan jól beváltak az új gyakorlatok, hogy már számos hűséges ügyfél jelezte: a jövőben is szívesen intézné így autóval kapcsolatos ügyeit.
Pais József szerint ez az időszak felértékelte a rugalmasság jelentőségét. Így amellett, hogy a maszkviselésre vagy távolságtartásra vonatkozó előírásokat betartják, kiemelten fontosnak tartják, hogy maximálisan alkalmazkodjanak az ügyfelek átalakuló igényeihez. A járványhelyzetre reagáló fejlesztések megmutatták azt, hogy az egyszerű megoldások is lehetnek célravezetőek – korábban például elképzelhetetlen volt az autóértékesítés home office-ból a létező technikai háttér ellenére, most már azonban tudatosan keresik, mikor szükséges a személyes találkozás és mikor mellőzhető. „Ezek olyan falak, amiket tradícióból és megszokásból adódóan sohasem bontottunk volna le, ha nincs egy ilyen szituáció. Az elmúlt három hónap az autóiparban mindenkiből kihozta azokat a rejtett tartalékokat, amelyek a vállalatban szunnyadtak. Sok ötletet szeretnénk alaposabban kidolgozni a jövőben” – mutat rá az ügyvezető igazgató. A változások a papírmunkán is meglátszanak: az autóvétellel kapcsolatos adminisztrációs teendők 30, a szervizmunkákkal kapcsolatosak közel 50 százalékkal csökkentek.
Új irányok
A Pappas Auto-nál a tavaszi hónapok miatt éves szinten 10 százalékos visszaesésre számítanak. Fontos tanulság, hogy amíg nincs teljes megnyugvás a vírust illetően, addig viszonylag alacsony készletszinttel érdemes dolgozni, emellett nem engedik el a használtautó üzletágat, hiszen ügyfeleik 90 százaléka valamilyen járművet lead ahhoz, hogy újat tudjon vásárolni. Bár a járvány bizonyos változásokat felgyorsított és új utakat is kijelölt, a Pappas nem téveszti szem elől a korábbi terveit sem, így továbbra is hangsúlyosak maradnak az elektromobilitás vagy autómegosztás kérdései. Emellett a második félévtől dinamikusan fejlesztik a szervizszolgáltatás kapacitását és sebességét, valamint felkészülnek arra is, hogy a zöld autók javításának kihívásai elsősorban a márkaszervizekre fognak csapódni. Izgalmas téma az is, milyen lesz a jövő autószalonja, hiszen az autógyártásban zajló forradalom az értékesítés területén szintén megjelenik. „Míg 10-20 évvel ezelőtt könnyű volt eldönteni, hogy milyen típusú szalonra van szükség, ma korántsem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen fel kell készülni többek között az elektromos autók speciális szervizigényére vagy arra, hogy a közösségi autókat az utcán bérlik ki a felhasználók, nem egy esztétikus helyiségben. Mi azt várjuk, hogy a következő években a vásárlók javarésze még szeretne szalonba járni, ahol megtapinthatja az autót, megnézheti a színét és élő kapcsolata van az értékesítővel” – prognosztizálja Pais József.
Egy kis észak-magyarországi falu melletti dombokon gyógynövények illata keveredik a juhokéval. Itt, a Keleméri Farmon gazdálkodik Balogh-Nagy Erzsébet, akinek Île-de-France fajtájú bárányaiért sorban állnak a csúcséttermek és a külföldi vásárlók.
Az employer branding szárnyalásának lehettünk tanúi az elmúlt négy-öt évben, mintha az lenne mindenre a megoldás. Pedig tudjuk jól, hogy jól működő vállalatot létrehozni, fenntartani: csapatmunka. Egyik terület sem fontosabb a másiknál, mindenkire szükség van, a marketing hiába jó, ha a HR nem, vagy a középvezetők alatt magas a fluktuáció. Pár évig másról sem szóltak a hírek, mint hogy a HR és a hozzá […]
Szabó József három évtizeddel ezelőtt kezdte fölépíteni halgazdaságát, ami mára az ország egyik legkorszerűbbjévé vált. Az itteni tavakban úszkáló akasztói szikipontyok ott vannak a magyar top éttermek étlapján, és az Aranyszalag után hamarosan megkaphatják az európai eredetvédelmi megjelölést is.
Süle Kati elmúlt ötven, öltözködésében mégis annyi kísérletezőkedv és bátorság van, ami a fiatalabbakra is ritkán jellemző. Szerinte nem ő az, aki különösebben bátor lenne, inkább a többség bátortalan.
