Kutasi Tamás tizenkét éves kora óta saját mézét eszi. A Brunner Méhészet 48 éves alapítója a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezeti bioméhészetét. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani. A koronavírus-járvány miatt egyre többen keresik a hagyományos, immunerősítő, természetes élelmiszereket, ugyanakkor a kínálat a tavalyinál szűkebb lesz a kedvezőtlen időjárás miatt.
Salon étterem, Séf Asztala, Salt, Biarritz, illetve „én vagyok a Four Seasons egyik fő mézbeszállítója” – sorolja kifejezetten szerényen Kutasi Tamás azokat a budapesti éttermeket, ahol Brunner mézeket használnak. Pilisszántón, a méhek telelőhelyén, 250 méhcsalád társaságában készül az interjú – először még februárban beszélgettünk, a járvány előtt. A termosz gőzölgő teával és a szivargyújtós telefontöltő alap, látszik, hogy vérbeli méhész lévén sok időt tölt úton. „Akit egyszer megszúrnak a méhek, örök életében méhészkedni akar” – mondja arról, hogy már tizenévesen beszippantotta ez a világ. Tamás első generációs méhész, de a méhészet elnevezésével korábbra nyúlt vissza: eredeti családnevük Lehenstein von Brunner, atyai nagyapja a második világháború után magyarosított Kutasira.
Kutya helyett egy méhcsaládot kért Tamás Pesthidegkúton, természetközeli környezetben nőtt fel négy testvérével, és – nemcsak képletesen, hanem a valóságban is – már akkor ott zümmögtek körülötte a méhek. Tőlük pár utcányira lakott a család barátja, Nikovitz Antal, a több méhészeti szakkönyv szerzőjeként is ismert méhész. Gyakran jártak át hozzá, Tamás tőle kapta ajándékba első igazi kaptárát tizenegy éves korában. A nagy utazóláda méretű, több mint húsz kilogrammos monstrumot gyalog cipelték haza testvérével.
Amikor a gyerekek elkezdik háziállatért, mondjuk egy kutyáért győzködni a szüleiket, Tamás egy méhcsaládot kért, annyira megtetszett neki a méhek világa. 1984-ben, tizenkét évesen már saját mézet tudott pörgetni. Első méze tavaszi virágméz volt, és innen datálja a Brunner méhészet történetét is. Bátyja is máig hobbiméhészkedik. „Amikor beszélünk, nincs olyan, hogy a méhek ne kerülnének szóba. Ugyanazokról a dolgokról beszélgetünk sokszor, mint régen, olyan, mintha kitolódott volna a gyerekkor.”
Néha jólesik egy nyugalmas erdőbe menekülni, kicsit lefáradni és végül a túrát egy leves-sör menüvel zárni. Egy könnyen megközelíthető, de mégsem túl forgalmas távot jártam végig, ahol az út változatos, néha sűrű erdőben, máskor hegyi legelőkön át vezetett, és még az egyik legszebb kilátót is útba ejtettem a Dunakanyarban.
8:52 Lelakatolom a biciklim a budapesti Eiffel térnél. A vonatjegyet érdemes megvenni online, így egyből a vágányok felé vehetjük az irányt, és még tíz százalék kedvezményt is kapunk (így 1008 forintba kerül). 9:07 Kigördül a vonat a Nyugati pályaudvarról. A kocsiban wifi is van, de inkább azt figyelem az ablakból, ahogy a rozsdazónát földszintes házak, gyümölcsösök és zöldellő legelők váltják a Dunakanyarban. Bal kéz felől feltűnik a folyó, a visegrádi sípálya, majd a fellegvár is. 9:48 A vonat megérkezik Nagymaros-Visegrád állomásra. A peronról lelépcsőzve máris az Országos Kéktúra nyomvonalán találom magam, de mielőtt a hegyek felé venném az irányt, még teszek egy kis kitérőt (bal kéz felé indulva). 9:53 Először is beszerzem a kéktúrázók drogját (a pecsétet). Az állomás épülete szemben, a főváros felé tartó oldalon áll. A pecsételőhelyet alaposan sikerült elrejteni: „A női mosdó előtti oszlopon” – válaszolja a pénztáros hölgy. A legudvariasabb arcomat vettem elő, mégsem sikerült mosolyt csalnom az arcára, valószínűleg nem én vagyok az első, aki feltette ezt a kérdést. 9:58 Vizet szerzek a zöldség-gyümölcs bolt előtt, a kék nyomóskútból. 10:01 Nem mondhatnám, hogy a citrusos-juzus-mascarponés mousse (800 forint) tipikus eledel a túrázók körében, de nem tudok ellenállni, mielőtt nekivágok a túrának, még egy kis kitérőt teszek a Sakura Cukrászdába. A rózsaszínen virágzó fák alatt egy kávé (400 forint) és egy vajas croissant (300 forint) is maradásra csábít, de véget vetek a gourmet-reggelinek. 10:38 Nagymaros középkori eredetű település, de a 18. században elnéptelenedett, és német telepesek vették birtokba. Napjainkban is rendezett, macskaköves utcáin sok apró kis kincset lehet találni: szerencsére itt nem divat leverni az ereszek alatti fecskefészkeket, a Magyar utca végén pár percig nézegetem az általános iskola szecessziós kerámiadíszeit, a baglyokat, növényi díszeket. Az egyik háznál mézet is kapni (Rákóczi Ferenc utca 3.), a Fő téren pedig érdemes egy kört tenni a termelői piacon. Megnézem a középkori eredetű templomot, majd a kék jelzést követve tényleg nekivágok a vadonnak. 11:35 Elérem a Julianus barát tornyot. A bástyaszerű kilátótorony 1939 óta áll itt a két világháború közötti természetjáró egyesület, az Encián Turisták keze nyomán. A csigalépcsőn felkapaszkodva az egyik legszebb panorámában lehet részünk a Dunakanyarból. A Hegyes-tető 482 méter magas csúcsáról egészen különleges a perspektíva, egyszerre látszik a folyó kanyarulata, a Visegrádi-hegység, a Szentendrei-sziget csúcsa és a Börzsöny tömbje is. 11:59 A Köves-mezőn balra kanyarodik az út. Ez a túra egyik legszebb része, a környező erdők közötti széles, gyepes területen, az úgynevezett csapásréteken hajtották régen az állatokat – a Duna-parti utat némileg levágva – a német marhavásárokra. A tölgy- és vadkörtefák, a gyepes terület közepén álló úgynevezett hagyásfák védelmet nyújtottak, a gyümölcsök pedig táplálékul szolgáltak a csordások, gulyások számára. 12:07 A kék jelzést egyébként nehéz eltéveszteni, de a réteken figyelni kell, az egyik kanyart a magas fű miatt először sikerül is benéznem. Semmi vész, ha száz, kétszáz méter után nincs jelzés, érdemes visszasétálni az utolsóig és körülnézni, merre megy tovább az út. 12:38 A Törökmező Turistaház kalandparkját és miniállatkertjét kihagyom, de egy Borsodi–Nógrádi sör-ropi kombó (530 forint) idejére maradok. A TörökmeZoo egyébként ingyen látogatható, és olyan börzsönyi ritkaságokat is megtekinthetünk, mint a hullámos papagájok, zöld agutik, szurikáták és kacagójancsik (nem vicc, létezik ilyen ausztrál madár). 13:45 Hatalmas réten vezet az út. Kényelmes tempóban megyek, fotózgatok, majd az út egy balkanyar után ismét a bükkös-tölgyes erdő sűrűjébe visz. 15:02 A sportpálya mellett elérem Kóspallagot. A hegyekkel körülvett falu a 20. század elején még a dohánytermesztésről volt ismert, ma már inkább favágók, erdészek lakják. Templomát 1804-ben avatták fel. 15:12 A Mini Coop előtt megeszek egy almát néhány helybeli favágó társaságában, ők is gyümölcsnapot tartanak talán, a bolttal majdnem szemben vízhez is juthatunk a kék nyomóskútból. A Fő utcán elindulok a katolikus templom irányába, majd a kálváriadombon át a kisinóci turistaházhoz. Hétköznap csak a faluból van busz, így a túra akár itt, Kóspallagon is befejezhető. 15:17 Lefotózok egy hunyorgó macskát, egy kombi Trabant tetején nyújtózik. 16:08 Befutok a Kisinóci Turistaházhoz. A sörterasz mindig jó választás. 17:37 Elindul a busz a kismarosi vasútállomásra. A jegy 310 forint, az út 22 perc. Csak hétvégén közlekedik, és nem jó lekésni, mert ezután már csak a faluból van busz. (De ez sem tragédia, két kilométer gyalogtávolságra van.) 18:16 A vonat pontosan indul, és mindössze 38 perc elteltével be is gördül a Nyugati pályaudvarra. A vonatjegy az online kedvezménnyel 837 forint.
A koronavírus-járvány napról napra, óráról órára átalakítja a gazdaságot. Valami jobb, korrektebb, okosabb születik, méghozzá most azonnal – írja az amerikai forbes vezető szerkesztője.
Az UNIQA Biztosító Zrt. támogatásával létrejött innovatív online biztosítási platform, a magyar ötletből Magyarországon kifejlesztett CHERRISK május elejétől Németországban is nyitva áll az ügyfelek előtt. Az, hogy ez a jelen helyzetben megtörténhetett, pontosan azt a rugalmasságot, újításokra való nyitottságot mutatja, amely abban is kulcsszerepet játszott, hogy az egyik legnagyobb múltú nemzetközi biztosítótársaság hajlandó volt egy teljesen újragondolt modellt kipróbálni.
Amikor a videókazetta volt a menő, mindenki tőle vett, a DVD-forradalom elsöpörte, de a videójátékokra jókor érzett rá. Ma már drónokkal is üzletel. Nagy György üzleti karrierje az R-Go-tól Fenyő Jánoson át a Jóistenig.
Szakad az eső vasárnap Zebegény főterén, onnan egy lépésre szedett-vedett, de fedett kis betonplaccon minden hely foglalt: söröző emberek ülnek kinyalt táljaik felett, annak boldog tudatában, hogy bár még órák vannak hátra a Füstölgő Sarok BBQ zárásáig, nekik sikerült behúzniuk az utolsó adag marhaszegyet vagy oldalast.
