A koronavírus-járvány napról napra, óráról órára átalakítja a gazdaságot. Valami jobb, korrektebb, okosabb születik, méghozzá most azonnal – írja az amerikai forbes vezető szerkesztője.
Az eddig szürreálisnak bizonyuló 2020-as év sokunknak talán az Idétlen időkig című filmet juttathatja eszünkbe. Az óramutató negyedsebességen vánszorog, miközben figyelemelterelésre vagy múlt századi szükségletekre költünk: kirakós játékok és élesztő röppen virtuális kosarunkba az internetes polcokról. Közben a világ olyan szédítő sebességgel alakul át, amilyenre a második világháború óta nem volt példa. Szeizmikus, maradandó változások álltak be mindössze hetek alatt abban, hogyan dolgozunk, tanulunk, és miként intézzük dolgainkat. A legjelentősebb változás gazdasági rendszerünkben megy végbe.
A kapitalizmus – ami eddig a jólét és a fejlődés legjobb hajtóerejének bizonyult – már a koronavírus-járvány kitörése előtt is komoly nyomás alatt volt. Az elmúlt évtized elismerésre méltó gazdasági növekedése és munkahelyteremtései ellenére sok amerikai érezte úgy, hogy a rendszer hibás, és a kemény munka, no, meg a szabályok követése többé nem katalizálja a sikert. „Ijesztő, hogy miközben minden korábbinál alacsonyabb volt a munkanélküliség aránya az afroamerikaiak, a latinók és a nők körében is, az emberek mégis ezt érezték” – mondja Michael Milken pénzügyi szakértő, aki belülről élt meg megannyi hasonló ciklust.
Ezeket az érzelmeket csak felerősítette az idei tavasz, különösen a fiatalok körében. Február végén, a COVID-korszak előtti utolsó héten az amerikai Forbes ezer harmincév alatti fiatalt kérdezett kapitalizmusról és szocializmusról. A válaszadók fele az előbbit, 43 százalékuk utóbbit ítélte meg pozitívan. Tíz héttel, nyolcvanezer elhunyttal és húszmillió állását vesztett amerikaival később megismételtük a felmérést, és az arányok megfordultak: 47 százalékuk választaná a szocializmust és 46 százalékuk a kapitalizmust. A fordulat a közbeszédben is tetten érhető: az olyan gondolatok, mint az alapjövedelem, a bérlői amnesztia vagy az állásgarancia egyre gyorsabban törnek előre a fősodorban.
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Bereményi Géza:
Magyar Copperfield (2020, Magvető, 5499 forint)
Miről szól: A 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szinte szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel töltötte a Teleki téri piac környékén. „Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni” – írja nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének féltett titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen odáig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus közéleti figuráit. A boldog gyerekkor aztán hamar véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Aki az Eldorádó című filmben már megszerette a nagyszülők karakterét és a Teleki téri piac atmoszféráját. De a nem különösebben Bereményi-fan olvasóknak is érdekes történelmi háttér.
F. Várkonyi Zsuzsa:
Férfiidők lányregénye
(2020 – eredeti megjelenés 2004 –, Libri, 3699 forint)
Miről szól: „Először családban voltak, hidrogének meg klórok, ezek négyen voltak. Aztán jött az oxigén, elvitte a családokból az oxigéneket, víz lett belőlük, elfolyt velük. Csak a klórok maradtak meg, ők most párokban bújnak össze.” Szimbolikus elmélkedés a regényből a 16 éves Sünitől, azaz Klárától, aki a háborúban elveszítette szüleit és testvérét, és egy furcsa véletlen során összebarátkozik a 42 éves orvossal, Aladárral. A férfi is egyedül élte túl családjából a vészkorszakot, és 1948-ban együtt tanulnak újra élni és szeretni. A kamaszlány újra elkezd tanulni, rendesen enni, sőt előbb-utóbb – bár láthatóan tiltakozik ellene – a szerelem is megjelenik életében. Aldó Kláránál is tovább viaskodik a múlttal, meg persze a jelennel, amikor közeli barátai vallják be, hogy kényszerből besúgókká váltak. Kettejük barátsága próbál megmaradni ártatlannak, szépnek és emberinek, ami szinte értelmezhetetlen abban a korban és környezetben. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Akik látták a regényből készült, tavaly bemutatott Akik maradtak című filmet és kíváncsiak, mi történt Sztálin halála után Aladárral és Klárával. Illetve akik először elolvasnák. De utána nézzék is meg!
Péterfy Gergely:
A golyó, amely megölte Puskint
(2019, Kalligram, 3990 forint)
Miről szól: Középpontban a szépséges és titokzatos Olga és az őt kisgyerekkorától rajongó, majd saját magát megbetegítő szerelemmel szerető, 20–25 évvel fiatalabb Karl. A helyszín Herkulesvár, egy képzelt (talán Pilismarót?) település a Dunakanyarban, kellően közel a fővároshoz, hogy az elmúlt száz év politikai, társadalmi változásai nyomot hagyjanak rajta, és kellően távol, hogy Herkulesváron néha megálljon az idő. Megismerjük a Waldstein-ház lakóit és törzsvendégeit: Pétert (Olga apját), a mindenkori jelenből a görög mitológiába menekülő tudós professzort, a finom, franciás műveltségű és elegáns Ferencet (Olga első férjét), aki a nyári Duna-parton is zakóban üldögél, Áront, a látnoki képességekkel rendelkező ősmagyar élősködőt és zsarnokot (Olga második férjét), és Kristófot, Olga boldogtalan fiát, aki mit sem sejt legjobb barátja, Karl anyja iránt érzett szerelméről. A kapcsolatok kuszák, az érzelmek mélyek és elnyomottak, a szerelmek szürreálisak, és mégis minden olyan életszerű.(Fekete Emese)
Kinek ajánljuk: Aki valami mélyen ismerőset keres, és szereti felfedezni a 20–21. századi politikának a kelet-európai mindennapokban lecsapódó szépségeit és abszurditásait.
Tisza Kata:
Most. Túlélő leszel, nem áldozat
(2020, Scolar, 4990 forint)
Miről szól: Manipulatív technikákról, az énhatárok kijelöléséről mint elidegeníthetetlen emberi jogról, függetlenségről, poszttraumás növekedésről, a tudás erejéről, azokról, akik „elfőnökösködnek” a másik felett, és azokról, akik megküzdenek velük és magukkal is. Tisza Kata szabadságkönyve ötszáz oldalban mutat kiutat a bántalmazó kapcsolatokból, benne összegződik a coachingpraxisa, pszichológiai kutatásai által megismert számtalan életút és tapasztalatainak esszenciája.(Váradi Ibolya)
Kinek ajánljuk: Aki szeretné még jobban megérteni az emberi kapcsolatok komplexitását, azt, hogy hogyan kezelje a méltatlan helyzeteket, és hogyan ne rakjon másokat ilyenbe.
Steve Kornacki:
The Red and the Blue: The 1990s and the Birth of Political Tribalism
Miről szól: 1983-ban, egy szokatlanul hideg áprilisi délutánon Ronald Reagan, az USA republikánus elnöke és Tip O’Neill, a kongresszus demokrata vezetője baráti kézfogásokkal és vállveregetésekkel jelentett be egy óriási kétpárti törvénymódosítást. Ma már nehéz ugyanezt elképzelni Donald Trumppal és Nancy Pelosival, de ebben akkor nem volt semmi meglepő. A két politikus őszinte barátsága nosztalgikus tanmese a régi időkről, amikor jobb és bal oldal még csak külön nézeteket jelentett, de nem külön csapatot. Steve Kornacki, Amerika egyik legelismertebb politikai újságírója a Kártyavár-ba illő politikai drámákon keresztül, elképesztő részletességgel kalauzol minket végig a 90-es éveken, amikor egy maroknyi ambiciózus (és kissé figyelemhiányos) politikus elég volt ahhoz, hogy forduljon a Kongresszus negyvenéves demokrata uralma, amikor egyszer csak fair lett az elnökjelölt házasságon kívüli életét az ellenkampány részévé tenni, amikortól tízperces tévéinterjúkon állt vagy bukott a szavazók szimpátiája, és amikor Hillary Clinton elhatározta, hogy több akar lenni first ladynél. (Gólya Ági)
Kinek ajánljuk: Jó, ha megvan a politika iránti érdeklődés, de ez a könyv annak is érdekes lesz, aki éppen hihetetlen figurák elképesztő – egytől egyig megtörtént – történeteire vágyik.
Stephen King:
The Dark Tower 8 Book Set
(2016, Scribner, egyben kb. 30 ezer forint, de külön-külön, magyar fordításban is kapható)
Miről szól: Szakadt kalap, ósdi westerncsizma, hosszú kabát, jégkék szempár. Roland, a világok közti sivatagot átszelő fegyveres lovag már maga sem tudja, mióta keresi a mindenséget összefogó Setét tornyot, de abban biztos, hogy a fekete ruhás mágus kézre kerítése nélkül sosem érheti el a célját. Ezzel a kissé sablonos felütéssel indít Stephen King fantasy sorozata, ami harminc éven és nyolc köteten át, 1982 és 2012 között látta el szellemi munícióval a szórakoztató irodalmi műfajok rajongóit – bizony, többeket is. Szeretted a Bőrharisnyát? Roland története tetszeni fog. Élvezettel lapozod a Gyűrűk urát? Roland utazása majdnem olyan, csak orkok nélkül. Harry Potter társaságában szerettél bele a könyvekbe? Nos, a sorozat vége felé ér majd pár meglepetés. A Setét torony komplex, univerzumokon és valóságokon átívelő utazás, és King legfontosabb témáit is csatasorba állítja. Az emberi gyarlóság és a kirekesztés okozta fájdalom központi elemei a történetnek, ami itt-ott a kelleténél hosszabb talán, de ha valaki ráveszi magát, hogy elkísérje Rolandot erre a hosszú utazásra, garantáltan máshogy néz majd a szórakoztató irodalomra. (Smejkál Péter)
Kinek ajánljuk: Akik szeretik, de unják a sablonokba fulladó fantasztikus műfajokat, és nem ijednek meg a sorozat polcon elfoglalt, tekintélyes helyétől. Na, meg a szerző népes rajongóinak, akik közül valamiért sokan nem ismerik a szériát.
Ossza meg ismerőseivel:
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
2020 Június Támogatói tartalom Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia-programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz.
Igazi túlélőnek számít a Rothschild bankárdinasztia, amely több gazdasági krízis és háború átvészelése után ma is biztos helyet foglal el a pénzügyi világ elitjében. A több száz éves múltra visszatekintő francia Wendel család és a svéd Wallenbergek szintén megerősödve jöttek ki a történelem viharosabb éráiból, de a világ vagyonos famíliáin végigtekintve több hasonló példát találunk. „A családi cégbirodalmak válságállóbbak a tőzsdén jegyzett cégeknél, ugyanis hosszabb távra gondolkodnak és szorosabbak a kapcsolataik a vevőikkel, a szállítóikkal és a munkatársaikkal is, mindez pedig egy nehezebb időszakon is átlendíti őket. Az aktuális koronavírus-helyzet erősen tesztelni fogja ezt a teóriát” – mutat rá Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője.
Jakab Ferenc kicsit sem lepődött meg, hogy idén év elején világjárvány kerekedett egy denevérek által terjesztett vírusból. Akinek hosszú évek óta az állatokról emberre, majd emberről emberre továbbterjedő egzotikus és halálos vírusok vizsgálata a szakterülete, annak csak idő kérdése volt, mikor és éppen melyik vírusból lesz pandémia. Ennek ellenére a helyzet, amibe most került, és a tudományos feladat, ami megtalálta, kivételes és olyasmi, amire nem számított: ő lett a március közepén felállított tíz magyarországi akciócsoport egyikének, méghozzá a talán legnehezebb feladatot végző koronavírus-kutatócsoportnak a vezetője.
