Szepsy István, Gere Attila, Heimann Zoltán – csak néhányan a vezető borvidékeink vezető borászai közül, akiknek a pincéjében sétálva Kádár Hungary hordókat láthatunk. Ugyanez megtörténhetne velünk Ausztráliában, Kínában, Dél-Afrikában, Dél- vagy Észak-Amerikában, Új-Zélandon és Európa-szerte: a világ összesen 35 országában biztosan találnánk a Kádár-logóval billogozott hordókból a borospincékben. Magyarország legtekintélyesebb és legrégebben működő kádárüzemében valami különlegeset készítenek.
Az Északi-középhegység meredek, sziklás részein a kocsánytalan tölgy a szokásosnál lassabban, de sűrűbben nő, és nem vegyül más tölgytípusokkal, ami nagyon ritka. A sziklák tölgye (Quercus petraea) a hordókészítéshez használt tölgyfajok közül a legtömörebb. Sűrű szálú, hordóként használva aromás és alacsony tannintartalmú – ezt, és csakis ezt keresi a Kádár Hungary.
„Ami fát mi használunk, olyan fája senki másnak nincs a világon, máshol nem létezik ilyen mennyiségben ez a minőség. Nekünk a termőhely a lényeg, a terroir, mint a szőlőnél. A tölgy sem tudja, hogy ő éppen magyar vagy szlovák, csak a mikroklímát ismeri”
– mondja Kalydy András, miközben végighúzza kezét az irodája falára függesztett domborzati országtérkép északi részén. A Kádár Hungary ügyvezetője halványan elmosolyodik, amikor megkérdezem, saját erdőterületeik nincsenek-e. Tavaly 3500 köbmétert vettek a keze alatt lapuló erdőkből, faigényüket lényegében csak a teljes Északi-középhegység elégítené ki, és magonconként legalább 130 éves befektetésben gondolkodhatnának. Így is épp elég, hogy a vezetőnek három évre előre kell látnia.
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg. Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is. A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.
Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is. Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat. Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években. Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.
Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Néhány évig kitartott a hite, hogy egy jó iskola sokat tud segíteni egy gyereknek, de aztán belátta, hogy csak az oktatással nem lehet gyökeresen megváltoztatni az életesélyeiket. Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola megálmodóját és vezetőjét, L. Ritók Nórát az elmúlt húsz évben teljesen beszippantotta a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatása, aztán meg a szociális munka. Ma már kezdi belátni: túl nagy teher van rajta, nem tudja egyszemélyben továbbvinni az összes felelősséget, így hatvanévesen arra készül, hogy öt év múlva át tudja adni a stafétabotot. Mivel képzőművész is, ha van egy kis ideje, rajzolással tisztítja ki a lelkét. Mostanában gubancosak a képei.
Egy kis észak-magyarországi falu melletti dombokon gyógynövények illata keveredik a juhokéval. Itt, a Keleméri Farmon gazdálkodik Balogh-Nagy Erzsébet, akinek Île-de-France fajtájú bárányaiért sorban állnak a csúcséttermek és a külföldi vásárlók.
„Kültéri felhasználásra készült” – adja meg magához a használati utasítást Kozma Gergely, de ez a lenyugvónap-, szarvasbika-, tehén- és lótetoválások nélkül is átjön az első mondataiból. Szerinte nem lovasnemzet a magyar, sokkal inkább fesztiválnemzet, csinált is ő is egy dzsemborit, ahol „klímahorror” és „álspirituális ökohumbug” nélkül, nyersen és szabadon beszélgethetünk egymással. Indulás előtt ragadjon mindenki söröskorsót, ők nem fognak csak azért gyártani, hogy rákerüljön egy támogató logója.
