Aki járt valaha a Sziget-irodában, és rápillantott a falakra, tudja Gerendai Károlyról, hogy a hazai kortárs képzőművészet lelkes gyűjtője. Mégis nehezen fogható fel, hogy a Sziget-alapító, Costes-tulajdonos, Lupa-tengerpartosító vállalkozónak, aki bevallása szerint gyakran kerül időzavarba, hogyan jut energiája még műgyűjtéssel is foglalkozni. Pedig az ötvenet idén betöltő Károlynak a gyűjtés mindig ott volt az életében. „Gyerekkoromban bélyeget, pénzérméket, szalvétákat, gyufacímkét, alumínium sörös- és üdítősdobozokat gyűjtöttem, valamit mindig. Mára ebből a kortárs művészeti alkotások, a Dupont öngyújtók és a közelmúltig a borok maradtak meg.”
A kurrens listából talán az öngyújtó és a bor szorul némi magyarázatra. „A Dupont öngyújtókat több mint száz éve gyártják, én csak az elmúlt harminc évben készülteket gyűjtöm, de ez még szerintem is annyira sznob dolog, hogy nem nagyon reklámozom.” Úgy véli, sok ember zsebében jogosan nyílna ki a bicska, ha megtudnák, mekkora összegeket képes kiadni egy limitált szériás öngyújtóért, ezért árat inkább nem említ, de azt elárulja, hogy több mint ezer öngyújtója van már, amiket akkor sem használt, amikor még nem elektromos, hanem hagyományos cigarettát szívott.
Borgyűjtő szenvedélye meg azért furcsa kissé, mert közismerten antialkoholista. „A baráti körömben többen is érdeklődtek a borok iránt, jártam velük bortúrákra, borkóstolókra, de mivel én nem ittam, nagyon furán éreztem magam ilyenkor. Aztán elkezdtem olvasni a szakirodalmat, hogy legalább valamennyire értsek a témához, és ahol jártunk, emlékbe vettem borokat, így nekem is lett valami közöm a dologhoz.” Egy idő után rákapott a gyűjtésre, és már aukciókon is vásárolt, javarészt magyar borokat.
