Az étterembe járás két érintettje teszi jól, ha a kényszerű szünet vége felé átgondol dolgokat: az étterembe járók és az étteremcsinálók.
Nem gondolom, hogy a koronavírust spirituális üzenettel küldte ránk a Földanya, azt leszámítva, hogy a mostaniaknál is nagyobb városokat lehetőség szerint már ne építsünk, meg azokat az állatokat, amiket megeszünk, tartsuk távolabb a denevérektől. Annyi időre viszont mi is átvehetjük a hippi megközelítést, amíg átgondoljuk: minden létező vendéglátó-világok legjobbikát temette-e maga alá a karanténménkű.
Ami lesz: Budapest belvárosát átmenetileg visszacsatolják Magyarországhoz
Bár olvastam a hetekben olyat csillagos étterem tulajdonosától, hogy először az étteremkalauzok szavára adó, szofisztikált utazók térnek majd vissza a turisták közül, én erre a megérzésre alapozva még nem nagyon adnék bankhitelt. „Az élet visszatér, de csak helyiek számára. Most meglátjuk, ki az igazán fenntartható, mire van valós igény” – fogalmazott egy újraindulós posztban egy másik étteremcsoport feje. Ők például olyanok, akik játékban maradnak, ami egyáltalán nem magától értetődő. Az inkább a Tripadvisorra, mint alapanyagokra költve összerakott éttermeknek, ahol eddig nem számított, hogy a pincérek kicsit törik a magyart, cserébe Berlintől Belgrádig nyugodtan lehettek volna a világon bárhol, valószínűleg csengettek: az ő tulajdonosaik nem fognak nekiállni évekig malmozni, hanem átrakják a pénzüket másba.
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg. Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is. A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.
Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is. Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat. Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években. Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.
Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Nem elég az élőhelyek eltűnése, a Föld állatvilágát számtalan veszély fenyegeti. Sok fajt a babonákon alapuló „népi gyógyszeripar” pusztít, másoknak a bundáját használják fel, vagy véletlenül akadnak halászhálókba a tengereken. Mióta világ a világ, vadászat létezett, de az emberiség sok ritka állatot is elpusztít azért, hogy aztán megegye.
Ami másnak szemét, az neki alapanyag: Koralevics Rita papírhulladékból készíti lámpáit és lakáskiegészítőit. A Paper Up!-ot nemcsak itthon, hanem külföldön is imádják.
A legforróbb magyar startupok növekedési sztoriját nem állítja meg, legfeljebb csak lassítja a koronavírus. A tavaly összeállított lista élmezőnyéből többen is milliódolláros új befektetést húztak be az elmúlt tizenkét hónapban, az üzleti terveken nem kellett változtatniuk, csak óvatosságból finomhangoltak. Akinek van tartaléka, nagyot nyerhet a mostani válságos időszakban, amikor minden a feje tetejére áll, és pillanatok alatt átalakulnak a fogyasztói szokások. Persze egy bukó így is volt.
Nincs szombat, amikor ne állna hosszú sor a pultja előtt, és amikor a koronavírus-járvány miatt hirtelen a nyakán maradt 250 kiló mozzarella, egyetlen Facebook-poszt hatására pikpakk gazdára talált az egész készlet. Gódor András 31 éve dolgozik a Fény utcai piacon, és ma már mindenki – ha budai, biztosan – úgy ismeri, hogy A Sonkás vagy esetleg A Sajtos.
Az UNIQA Biztosító Zrt. támogatásával létrejött innovatív online biztosítási platform, a magyar ötletből Magyarországon kifejlesztett CHERRISK május elejétől Németországban is nyitva áll az ügyfelek előtt. Az, hogy ez a jelen helyzetben megtörténhetett, pontosan azt a rugalmasságot, újításokra való nyitottságot mutatja, amely abban is kulcsszerepet játszott, hogy az egyik legnagyobb múltú nemzetközi biztosítótársaság hajlandó volt egy teljesen újragondolt modellt kipróbálni.
