Az étterembe járás két érintettje teszi jól, ha a kényszerű szünet vége felé átgondol dolgokat: az étterembe járók és az étteremcsinálók.
Nem gondolom, hogy a koronavírust spirituális üzenettel küldte ránk a Földanya, azt leszámítva, hogy a mostaniaknál is nagyobb városokat lehetőség szerint már ne építsünk, meg azokat az állatokat, amiket megeszünk, tartsuk távolabb a denevérektől. Annyi időre viszont mi is átvehetjük a hippi megközelítést, amíg átgondoljuk: minden létező vendéglátó-világok legjobbikát temette-e maga alá a karanténménkű.
Ami lesz: Budapest belvárosát átmenetileg visszacsatolják Magyarországhoz
Bár olvastam a hetekben olyat csillagos étterem tulajdonosától, hogy először az étteremkalauzok szavára adó, szofisztikált utazók térnek majd vissza a turisták közül, én erre a megérzésre alapozva még nem nagyon adnék bankhitelt. „Az élet visszatér, de csak helyiek számára. Most meglátjuk, ki az igazán fenntartható, mire van valós igény” – fogalmazott egy újraindulós posztban egy másik étteremcsoport feje. Ők például olyanok, akik játékban maradnak, ami egyáltalán nem magától értetődő. Az inkább a Tripadvisorra, mint alapanyagokra költve összerakott éttermeknek, ahol eddig nem számított, hogy a pincérek kicsit törik a magyart, cserébe Berlintől Belgrádig nyugodtan lehettek volna a világon bárhol, valószínűleg csengettek: az ő tulajdonosaik nem fognak nekiállni évekig malmozni, hanem átrakják a pénzüket másba.
Több, szebb és jobb startupot Magyarországra! – ezzel a felütéssel indul a Startup Hungary, hogy felkarolja az ökoszisztémát, és hiteles képet adjon a hazai színtérről. Az elmúlt évtized meghatározó arcai már beálltak mögé. A Forbes ír először az indulásról.
Mi ez a szervezet? A szervezetet leginkább a magyar startupvilág érdekképviseleti közösségeként lehet megfogni. A fő cél, hogy több sikeres, jól működő, nagy hatású startup legyen Magyarországon, és olyan környezet jöjjön létre, ahol könnyebben tudnak skálázódni, nemzetközi piacra lépni, a lehető legkevesebb adminisztrációs akadállyal. Kik vannak benne? Az alapítványt Biás Csongor vezeti, és elég erős alapítói névsort csődített össze: Árvai Péter (Prezi), Balogh Péter (ex-NNG, Baconsult), Fehér Gyula (ex-Ustream, Oktogon Ventures), Györkő Zoltán (ex-Balabit), Halácsy Péter (ex-Prezi, BP School), Horváth Dorka (Bookr Kids), Lakatos Dávid (Formlabs), Orosz Bálint (ex-Distinction, Craft), Ozsvald Eszter (Yoganotch), Pistyur Veronika (Bridge, Oktogon Ventures), Prekopcsák Zoli (ex-Radoop, Prezi), Vinnai Balázs (ex-IND, Codecool, W.UP).
Mit fognak csinálni? A tevékenységük csapásirányai a közösségépítés, a szemléletformálás és a szakmai érdekképviselet. Mérni fogják a hazai startupvilág teljesítményét, hogy hiteles képet adjanak róla, a kutatások alapján készülő éves jelentést a nemzetközi szereplőknek szánják. Ha kell, az államnál vagy az EU-nál lobbiznak: első munkájukat például Margrethe Vestager uniós biztosnak címezték az EU-s források túlsúlyáról a hazai finanszírozásban, javaslatokkal, hogyan lehet hatékonyabbá tenni a rendszert.
Honnan lesz rá pénz? Az alapító partnerek háromévnyi alapműködésre elegendő forrást adtak: felét a Google Magyarország, egy-egy negyedet pedig az IVSZ és a Design Terminál áll, de a későbbiekben nyitottak szponzorok és további együttműködő partnerek bevonására is. Hogy ne a pályázatoktól és támogatásoktól függjenek, idővel szeretnének fenntartható üzleti modellt kiépíteni. Ennek egyik iránya egy olyan think tank, ami tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt az egyes ökoszisztéma-szereplőknek – például a startupok felé nyitó nagyvállalatoknak.
„A Startup Hungary legfőbb megkülönböztetője, hogy olyan alapítók vezetésével hoztuk létre és fogjuk működtetni, akik már bebizonyították, hogy lehet itthonról is nemzetközi, sikeres techcégeket létrehozni. Az ő támogatásuk nem csak hitelességet ad, de iránymutatásuk, a tőlük beáramló tapasztalat garancia, hogy jó irányba fogjuk terelni a szervezetet és valódi értéket tudunk létrehozni. Határozott meggyőződésem, hogy startup közösséget a startup alapítók vezetésével kell építeni. A nagyvállalatok, az egyetemek, az inkubátorok, befektetők és az állami szervezetek mind fontos szereplői egy startup közösségnek, de a közösség élén a vállalkozók kell álljanak mint vezetők, mert csak ők tudják a helyes irányba terelni annak fejlődését. Ezt a vállalkozói összefogást látjuk a leghatékonyabbnak más ökoszisztémákban is (mint például az EstonianMafia), és ez a központi eleme a kezdeményezésünknek.” Biás Csongor
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
A romantikus álmok és a hiányzó profit konfliktusával jellemezte nemrégen Kovács Károly előadóként a Tokaji borvidéket egy országos borkonferencán. És valóban, minél több a romantikus állom Tokajban a világ legjobb furmintjáról, amely megveri a nagy burgundi fehéreket, meg a milliókat érő aszúkról, amelyekért királyok és milliárdosok állnak sorba, annál több az elhagyott, elvadult szőlőterület és a veszteséges birtok.
Magyarországon ritkán hallható hírességekkel, irodalmi és filmes nagyágyúkkal készített interjúival már a rendszerváltás előtt nevet és ismertséget szerzett. Később milliókat ültetett a tévé elé lazán elmélyült beszélgetős műsoraival, közben világjáró dokumentumfilmjeivel nyitottságot és toleranciát tanított. Versenyszellem és törtetés nélkül lett az ország legkedveltebb televíziósa, de ha tükörbe néz, jó tíz éve már csak az írót látja, és ettől jobban érzi magát, mint leglátványosabb sikerei csúcsán. Egy ország ismeri a hangját és a gesztusait, ötven éve kérdez, felfedez és mesél, sikerkönyvek szerzőjeként sem fogy ki a történetekből. Új könyve ősszel jelenik meg, most beszél róla először.
Amikor a videókazetta volt a menő, mindenki tőle vett, a DVD-forradalom elsöpörte, de a videójátékokra jókor érzett rá. Ma már drónokkal is üzletel. Nagy György üzleti karrierje az R-Go-tól Fenyő Jánoson át a Jóistenig.
