Jakab Ferenc kicsit sem lepődött meg, hogy idén év elején világjárvány kerekedett egy denevérek által terjesztett vírusból. Akinek hosszú évek óta az állatokról emberre, majd emberről emberre továbbterjedő egzotikus és halálos vírusok vizsgálata a szakterülete, annak csak idő kérdése volt, mikor és éppen melyik vírusból lesz pandémia. Ennek ellenére a helyzet, amibe most került, és a tudományos feladat, ami megtalálta, kivételes és olyasmi, amire nem számított: ő lett a március közepén felállított tíz magyarországi akciócsoport egyikének, méghozzá a talán legnehezebb feladatot végző koronavírus-kutatócsoportnak a vezetője.
Egy négyes biológiai biztonságú labor különleges hely. Civil halandó nem teheti be oda a lábát, de még az a hat kutató is körülményesen, akinek engedélye van a belépésre. A körülbelül 90 négyzetméteres labort és a hozzá tartozó 200 négyzetméteres kiszolgáló egységet (fertőtlenítőtartályokkal, gépészettel) extrán védik és figyelik – az oda vezető 100 méteres úton két ponton éjjel-nappal őrködő biztonsági szolgálattal, 15 kamerával, négy kártyaolvasó belépési ponttal, két arcfelismerő kapuval, a legvégén egyéni biztonsági kóddal, biometrikus ellenőrző rendszerrel, egy nyolc centi vastag tűzgátló biztonsági ajtóval és további négy törhetetlen acélajtóval a zsiliprendszerben egymás után következő öltözők között.
A tudomány csapatmunka. Ha teljes a létszám, a pécsi kutatók tizenketten vannak, a képen tízen, saját területükön most mindannyian nélkülözhetetlenek.
A szigorú előírások az amúgy ablaktalan labor falain belül is a legapróbb részletekre kiterjednek. Az épület légmentesen van szigetelve, légtömör falkialakítással, speciális padló- és falburkolattal, ami egyrészt nem penészedik, másrészt bírja a vegyszereket, fertőtlenítést, a zsilipajtókon tripla falc (háromszoros gumitömítés) van, és az egész épületben speciális a légtechnika, hogy a labor – akár halálosan mérgező – levegőjével senki ne kerüljön kapcsolatba. Bent a légnyomás mindig kisebb, mint kívül, befelé duplán szűrt levegő áramlik, onnan sterilre szűrt levegő távozik,
belépni szigorúan dokumentált rendben, legalább párosával, csak az űrhajósokéra emlékeztető, oxigénnel felpumpált szkafanderben lehet, kijönni kizárólag fertőtlenítő zuhanyozás után.
Nincs szombat, amikor ne állna hosszú sor a pultja előtt, és amikor a koronavírus-járvány miatt hirtelen a nyakán maradt 250 kiló mozzarella, egyetlen Facebook-poszt hatására pikpakk gazdára talált az egész készlet. Gódor András 31 éve dolgozik a Fény utcai piacon, és ma már mindenki – ha budai, biztosan – úgy ismeri, hogy A Sonkás vagy esetleg A Sajtos.
„Azt láttam, hogy a nehéz kezű henteseknek nem megy a felvágott. A felvágott finom, vékony dolog” – mondja Gódor András, aki már 1989-ben is a különlegességeket vadászta, habár élelmiszerben ez még egészen mást jelentett Magyarországon akkor, mint manapság. Eredetileg két barátjával nyitott boltot a Fény utcában, a még meg nem újult piacon, és tőkehússal is dolgoztak, ami cége elindításával 1998-ban változott meg.
A késztermékekre specializálódott – bár nem mondja ki, neki finom-e a keze –, abból is a legtőkeigényesebb, legtöbb munkát és odafigyelést igénylő verziót választotta, az egyedi, prémium termékek értékesítését. „Mindig szerettem enni. Mindig olyat próbáltam adni, ami nem köszön vissza minden pultból. Mindig tetszett, hogy ha másfajta termékeket árulok, jó emberek találnak meg.” A megújult piac második emeletén a táblája azt hirdette: „minőségi felvágottak”. Tizenöt éve került ki mellé a lényegre törőbb A Sonkás név.
Három-négy beszállítóval indult, ma már a hazain kívül nyolc ország harminc márkájával dolgozik, és majdnem minddel személyes kapcsolatban áll, a közelebbiektől a beszállítást is maga intézi. „Sokat kóstolok. Az ízlésem visszaköszön a pultban, mert olyat nem fogok betenni, ami nekem nem ízlik.” Ha valahol megtetszik neki valami, utánanéz, kitől származik, hogyan készül, és persze számba veszi, hogy eladható-e Budán. Tudja, ha egy külföldi szalámispecialista otthon negyven euróért adja terméke darabját, abból ő itt nem fog megélni.
„Egy csomó ember eleve kizár engem azzal, hogy drága vagyok. De nem baj, én sem megyek be a Tescóba” – mondja a hentes-kereskedő vállát megvonva. Az országban sok esetben csak nála kapható áruk drágábbak az átlag hentesénél, nem beszélve a hiperek alacsonyabb minőségű termékeiről, de a gourmet boltok viszonylatában jó ár-érték arányú a kínálata. Legdrágább terméke most az Iberico belotta sonka, 56 ezer forint kilója, de a buja sertésből – amelyről azt tartják, hogy egész életében makkot eszik és gyógyfüvekben hempereg – negyven–ötven négy–öt kilós darab is elmegy évente. András utal rá, hogy az ilyesmi csak nálunk luxustermék, Spanyolországban magasabb presztízsű, szó szerint megközelíthetetlen márkák is léteznek. De ahol az embereknek olyan alapvetés mindennap sonkát enni, mint vizet inni, ez nem is meglepő. Talán spanyol barátaitól kölcsönözte üzlete mottóját: „Ne azért együnk sonkát, mert ünnep van, hanem azért legyen ünnep, mert jót eszünk!”
A forgalma felét viszont a magyar termékek teszik ki, és András igyekszik ezekkel sem kompromisszumot kötni, de úgy érzi, itthon még most is nagy hiányosságai vannak az élelmiszeriparnak. Pedig a minőségre szerinte van igény, sőt már húsz éve is volt, ő sohasem érezte a hiányát a keresletnek.
A forgalomnak is jót tesz, hogy a 95 százalékban visszajáró vendégeik tudják: egy családtól vásárolnak.
Minden megrendelőt szemügyre vett
„Amikor megnyitottam a boltot, elmentem egy partira. Gondoltam, viszek sonkát, spanyoloknál ez szokás, de nem tudtam, itt mit fognak szólni. Azóta tudom, hogy az emberek jobban örülnek neki, mint egy palack italnak, mert ilyet nem kapnak máskor.” Manapság már a Sonkás, na, meg a formás piros szeletelőgép esküvőkön, házbulikon, borkóstolókon is gyakran látott vendég, ahová pedig nem hívják, oda vegyes táljait rendelik. A szállodák, éttermek, borbárok megrendelései a cég forgalmának 15–20 százalékát teszik ki. Húsz százalékot hoz a gödöllői bolt is – András dányi, ahogy mondja, Gödöllő hazai pálya, és 2010 decemberében, amikor jött a lehetőség egy ottani üzlet megnyitására, lecsapott rá. Ott a húskészítmények mellett rögtön sajtot és más kiegészítőket – például olívabogyót, olajokat, eceteket, aszalványokat, befőtteket – is kínálni kezdett, és minthogy ezek is jól fogytak, innen már csak egy újabb jó lehetőség kellett, hogy 2013-ban a Fény utcain is kinyithasson A Sajtos. A cég forgalmának negyedét adó első emeleti sajtüzletet nem csak azok látogatják, akik az egy szinttel feljebb lévő Sonkást – a vevőkörben csak részben van átfedés.
A 2020-as járvány Gódorékat is rákényszerítette, hogy belevágjanak a házhoz szállításba. Így alakult, hogy életem eddigi legjobb húsvéti sonkáját maga a maszkos hentes nyújtotta át otthonom küszöbén, recept és egy doboz friss torma kíséretében. Természetesen nem voltam kivétel: a további 149 rendelői címen is így járt el. A rendeléseket az utolsó héten már le kellett állítaniuk, mert vállalhatatlanul soknak tűntek. A pozitív tapasztalatoknak köszönhetően András 25 éve dédelgetett álma, a webshop beindítása most célegyenesbe jutott, és júliusra be is fut.
A másik nagy álom, egy látványérlelővel kiegészített szentendrei bolt is megvalósulni látszik, év végén vagy 2021 elején talán már vásárolhatunk ott úgy, hogy közben egy üvegfal mögött 200–300 darab formás sonkát nézegetünk. Ezek a mester termékei lesznek, saját irányelvei szerint készíti majd vásárolt, hazai alapanyagból. (Mostanáig András saját késztermékeit csak a húsvétkor általam is kipróbált füstölt és főtt sonka, illetve a sült porchetta formájában kóstolhattuk meg.)
A Sonkás-kedvencek Legnépszerűbb termék: Serrano gran reserva Fehér sertésből készülő, tengeri sóval, legalább 17 hónapig érlelt spanyol sonka. 8500 Ft/kg Legdrágább termék: Iberico belotta Egész életében szabadon tartott, makkoltatott, ibériai fekete sertésből készülő sonka, tengeri sóval érlelik legalább 24 hónapig. 56 000 Ft/kg Legújabb termék: Crepinett paprikás és spenótos-parmezános Francia mintára készült sült májpástétom (magyar termék). 4980 Ft/kg A Gódor család kedvence: Saját, főtt mangalicasonka friss tormával 7800 Ft/kg
A Sajtos-kedvencek Legnépszerűbb termék: Bivalymozzarella Friss bazsalikommal és paradicsommal vagy pizzára sütve ajánlják. 1490 Ft/csomag (250 gr) Legdrágább termék: Szarvasgombás pecorino moliterno Olasz, juhtejből készült sajt sok szarvasgombával. 16 800 Ft/kg Legújabb termék: Bivaly burrata Friss tejszínnel (stracciatella) töltött bivalymozzarella. 1500 Ft/csomag (200 gr) A Gódor család kedvence: Krémes Gorgonzola dolce extra Óriás gorgonzola, friss, krémes állag és a kékpenész találkozása. Körtével, tésztára, rizottóba. Vagy csak úgy. 5500 Ft/kg
Mindenki beállt Gódor András minden reggel fél négykor kel dányi otthonában. Ötkor már a Fény utcai és a gödöllői üzleteiben is ég a lámpa, indul az előkészítés, hogy hétkor nyitni lehessen. Nehéz olyan munkaerőt találni, aki mindezek után mosolyogva, tévedés nélkül mesél a kínálatban található 600 húsáru vagy a 300 féle tejtermék bármelyikéről, és még megbízható is. Összesen huszonöten dolgoznak ma a cégben, ebben András felesége a jolly joker, két lánya a sajtokért, vejei a húsáruért felelnek.
A 29 éves Eszter turisztikát tanult, a 26 éves Evelin divattervezést, férjeik (akik szintén testvérek) pedig ács- és kőművesszakmákat, a munkaerőhiány és az összhang hatására mégis mind a Sonkás Kft.-ben kötöttek ki. „Ebben nőttünk fel, mindig is tudtunk együtt dolgozni” – mondja Eszter arra, hogy vannak-e családi konfliktusaik. Szerinte a forgalomnak is jót tesz, hogy a 95 százalékban visszajáró vendégeik tudják, egy családtól vásárolnak, a lányok a betérőkkel rendszeresen elbeszélgetnek. Bennük így csepegett le apjuk egy másik gyakran ismételgetett mottója, miszerint az élelmiszer bizalmi termék – és tudják, hogy ez egyre inkább így lesz.
A forgalomnak is jót tesz, hogy a 95 százalékban visszajáró vendégeik tudják: egy családtól vásárolnak.
A koronavírus-járvány napról napra, óráról órára átalakítja a gazdaságot. Valami jobb, korrektebb, okosabb születik, méghozzá most azonnal – írja az amerikai forbes vezető szerkesztője.
Igazi túlélőnek számít a Rothschild bankárdinasztia, amely több gazdasági krízis és háború átvészelése után ma is biztos helyet foglal el a pénzügyi világ elitjében. A több száz éves múltra visszatekintő francia Wendel család és a svéd Wallenbergek szintén megerősödve jöttek ki a történelem viharosabb éráiból, de a világ vagyonos famíliáin végigtekintve több hasonló példát találunk. „A családi cégbirodalmak válságállóbbak a tőzsdén jegyzett cégeknél, ugyanis hosszabb távra gondolkodnak és szorosabbak a kapcsolataik a vevőikkel, a szállítóikkal és a munkatársaikkal is, mindez pedig egy nehezebb időszakon is átlendíti őket. Az aktuális koronavírus-helyzet erősen tesztelni fogja ezt a teóriát” – mutat rá Varga Szabolcs, a Bank Gutmann magyar irodájának vezetője.
