Idén sem volt könnyű dolga az MVM Edison startupverseny győzteseiről döntő zsűrinek. Amegmérettetés azonban nemcsak az ötleteket mérte össze egymással, hanem képzési programja révén segített azok fejlesztésében is, az ezután kezdődő közös munka során pedig új lehetőségeket is megnyit a nyertesek számára.
Rekordszámú nevezőből választották ki az idén negyedik alkalommal megrendezett MVM Edison startupverseny nyerteseit. A zsűri dolgát azonban nem csak a pályázók száma nehezítette, ugyanis a korábbi évektől eltérően a jövő energetikáját meghatározó innovációk mellett a jövő otthonaira, városaira, a digitális infrastruktúrára vonatkozó ötletekkel, illetve fintech megoldásokkal is nevezhettek a kreatív fejlesztők. A váltás mögött ugyanaz a megfontolás húzódik, amely a versenyt lebonyolító, a hozzá tartozó képzési programot kidolgozó, de egyébként problémamegoldó- és ötletversenyeket is szervező, valamint a cégcsoporton belüli és azon kívüli innovációt is elősegítő Smart Future Lab Zrt., az első magyarországi, kifejezetten energetikai fókuszú inkubátorház 2016-os felállítása mögött is.
„Azt látjuk, hogy elmosódnak a határok az egyes iparágak között – mondja Márton István, a Smart Future Lab vezérigazgatója. – Új szereplők, új üzleti modellek jelennek meg az energetika világában is. Az ügyfelek egyszerűbb, kényelmesebb, az igényeiket messzemenőkig figyelembe vevő szolgáltatásokra vágynak. Mint MVM Csoport, mi is készek vagyunk végrehajtani ezeket a változtatásokat. Ehhez nyitottnak kell lennünk, és követni, bizonyos esetekben diktálni kell a trendet.”
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
Mindig is kísérletező típus voltam, világ életemben iskolából iskolába menekültem, nem igazán tudtam, mi legyek – kezdi messziről Szabolcs János, a nemzetközi szabadalmaztatás előtt álló LavosBall ötletgazdája, hogy miként jutott eszébe egy különleges, háromdimenziós logikai játék ötlete. János építészként végzett, majd ő volt az első diák, aki egyetemi tanrenddel egyszerre járt a Képzőművészeti és az akkori Iparművészeti Főiskolára: előbbin jelmez- és díszlettervezést, utóbbin belsőépítészetet és bútortervezést tanult. Később olyan világhírű produkciókban működött közre díszlettervezőként, mint például Az oroszlán télen című film, amelyért Emmy-díjra is jelölték, illetve ő volt Steven Spielberg art directora a Münchenben.
Az utóbbi tíz évben már inkább a digitális tervezés érdekelte. Cége, a Jurányi Közösségi Produkciós Inkubátorházban helyet kapott E8 Lab Kft. többek között interaktív installációkkal foglalkozik. János mindig szerette a logikai eszközöket, a Rubik-kocka 2 × 2-es változata számára maga a varázslat volt. „Filozofikus eszköz, az ember minden egyes mozdulattal elmozdítja a tárgy univerzumának felét.” Szerinte ma már csak azért is fontosak az efféle játékok, mert igencsak kézkényszeresek lettünk. Ő eredetileg egy, az origamiban is népszerű hexa-flexagonnal kezdett el bíbelődni, aztán továbbgondolta: hogyan tudna abból egy többféleképpen elforgatható, izgalmas játékot kreálni? Amikor 2017 nyarán az első prototípust megmutatta néhány ismerősének, leginkább egy bűvésztrükkhöz hasonlították azt, amit János művelt a fura labdával. „A részletek azóta sokat változtak, egyszer például egy kolléga leejtette a labdát, és eltört, ebből jöttem rá, hogy nem az a megfelelő anyag.”
A LavosBall különlegessége, hogy nem a Descartes-, hanem a Leonardo-féle koordinátarendszer alapjaira épül, ugyanis nem három, egymásra merőleges tengelyre felépített korong alkotja, hanem négy, egymással 120 fokos szöget bezáró tengelyre lettek felfűzve. Ezeket önmagukban is el lehet forgatni, de ha megnyomjuk az oldalak közepét, az egész kifordul, és a színek helyet cserélnek. „Segíti a térlátást, fejleszti a logikus gondolkodást és a finommotorikát, egyesek szerint pedig egyszerűen jó fogdosni a gömb forma miatt.”
És hogy miért lett éppen LavosBall a játék neve? „Hajdanvolt látványtervezői korszakom derekán, egy idegen kontinensen, a sivatag kellős közepén forgattunk, és a produkció transzportmenedzsere valamiféle furcsa logikával Jan Lavosra fordította a polgári nevemet repülőjegy-foglaláskor. Persze a járatra nem tudtam felszállni, ám azóta ezt a művésznevet használom.”
A prototípus 3D nyomtatóval készült, de nagyobb mennyiségben majd Kínában szeretnék gyártatni a játékot. A tervek szerint a nyár közepén indul közösségi finanszírozási kampány az Indiegogón, és a bevételből részben a tömeggyártáshoz szükséges öntőmintákat szeretnék elkészíttetni. „Úgy kalkulálunk, hogy körülbelül tízezer labda találhat gazdára. Az első támogatók kedvezményes áron szerezhetik meg, de az átlagár várhatóan ötven dollár körül lesz.” Vagyis nagyjából 500 ezer dollár a kitűzött cél, aminek nagyobb része persze el fog fogyni a „szponzorok” labdájának legyártására és postázására – mert karácsonyra mindenkihez szeretnék eljuttatni a játékot –, de a remények szerint a nemzetközi szabadalmaztatásra is marad némi forrás. A feliratkozás már elindult, és a közösségi gyűjtés startjával egy időben Jánosék nyílt napot is tartanak majd, amikor mindenki kipróbálhatja a LavosBallt. „Rubik tanár úr nem látta még, de nagyon kíváncsi leszek majd az arcára, amikor a kezébe fogja a játékunkat.”
A legforróbb magyar startupok növekedési sztoriját nem állítja meg, legfeljebb csak lassítja a koronavírus. A tavaly összeállított lista élmezőnyéből többen is milliódolláros új befektetést húztak be az elmúlt tizenkét hónapban, az üzleti terveken nem kellett változtatniuk, csak óvatosságból finomhangoltak. Akinek van tartaléka, nagyot nyerhet a mostani válságos időszakban, amikor minden a feje tetejére áll, és pillanatok alatt átalakulnak a fogyasztói szokások. Persze egy bukó így is volt.
A befektetések elmaradásában és a cégértékelésekben látszódik meg a válság a magyar startup-ökoszisztémában. A Forbes idei startupjelentésében hét pontban szedtük össze, hogy néz ki a piac 2020 tavaszán. A következő év a scale-upokról szólhat.
Nincs szombat, amikor ne állna hosszú sor a pultja előtt, és amikor a koronavírus-járvány miatt hirtelen a nyakán maradt 250 kiló mozzarella, egyetlen Facebook-poszt hatására pikpakk gazdára talált az egész készlet. Gódor András 31 éve dolgozik a Fény utcai piacon, és ma már mindenki – ha budai, biztosan – úgy ismeri, hogy A Sonkás vagy esetleg A Sajtos.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek” – mondja Karikó Katalin, akinek szabadalma alapján az egyik legígéretesebb, új típusú koronavírus elleni vakcinát már közel ezer emberen tesztelik Európában és az Egyesült Államokban. A 65 éves, most amerikai otthonában dolgozó, világszerte elismert biokémikus professzor szerint lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet.
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
2020 Június Támogatói tartalom Garantiqa Hitelgarancia Zrt.
500 milliárd forintos, rendkívüli hitelgarancia-programot indít az MFB Csoporthoz tartozó Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a koronavírus járvány hazai cégekre gyakorolt negatív hatásainak enyhítésére. A Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében a hazai kkv-k és nagyvállalatok 90 százalékos intézményi garanciavállalás mellett juthatnak a likviditásuk biztosítása érdekében forrásokhoz.