Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Bereményi Géza:
Magyar Copperfield (2020, Magvető, 5499 forint)
Miről szól: A 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szinte szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel töltötte a Teleki téri piac környékén. „Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni” – írja nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének féltett titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen odáig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus közéleti figuráit. A boldog gyerekkor aztán hamar véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban. (G. Tóth Ilda)
Minden porcikámmal kívánom, hogy legyen kritikus és függetlenségre törekvő közéleti sajtó.
Eddig 13-szor írtuk le Kádár János nevét a magyar Forbes 2013-as indulása óta. Az Imedia adatbázisa szerint 13 közül egyszer került szóba a kádári cenzúra mibenléte, de akkor sem mentünk bele részletesen. Így aztán sorsszerű (vagy vicces egybeesés – tetszés szerint az egyik kihúzható), hogy éppen most szól egy egész bekezdés arról, hogy Kádár idejében a kisebb újságokban nagyobb volt a szabadság, mint a szélesebb közönséghez eljutókban. Pont most, amikor újra reflektorfénybe került, hogy a legerősebb online híroldal, az Index függetlensége egy cérnaszálon függ, amire ugyan nagyon vigyáz a szerkesztőség, de attól az még csak egy cérnaszál marad.
Ez itt nem a Kádár-rendszer, és nincs is olyan cenzúra, mint akkor volt. De a hatalom szisztematikusan hallgattatja el a vele kritikus sajtót, ügyes húzásokkal, gyors vagy lassú taktikával végzi ki a független közéleti médiát. Minél nagyobb egy lap, egy rádió, egy tévé, annál inkább megpróbálja behálózni. Ez történik az Indexszel is, igaz nem most kezdődött, és könnyen lehet, hogy még jó sokáig tart. Így jött létre nagyobb szerkesztőségekből a Magyar Hang, a Válasz Online és a Direkt36 vagy az azóta már megszűnt Abcúg is. Aki ezeket a szerkesztőségeket vagy a még létező nagyobbakat előfizetéssel, adománnyal támogatja, a működésüket biztosítja. Én így teszek, mert borzalommal figyelem, hogy mi folyik az elfoglalt szerkesztőségekben, és minden porcikámmal kívánom, hogy legyen kritikus és függetlenségre törekvő közéleti sajtó. Egy gazdaságilag független, az olvasókra támaszkodó újságot sokkal nehezebb kivégezni.
Kepes András nem csak a kádári cenzúráról, a magyar újságírókról is elmondja a véleményét, de azért Fekete Emese portréja valójában róla szól, és nem a médiáról. Arról, hogy miért az elmúlt tíz évben érzi igazán jól magát a bőrében, és hogy miről szól ősszel megjelenő új könyve; hogy miként nőtt fel szerte a világban és itthon (szülei egy időre nevelőintézetbe adták, mert külföldi kiküldetést kaptak az 50-es években), és hogy milyen hozzáállással készítette legsikeresebb műsorait.
A Jó élet rovatban Bánlaki D. Stella, Bujdosó Bori és Bagi László a Dunakanyar legjobb helyeit mutatja be kilenc oldalon, sokan vannak úgy vele, hogy már mozdulnának, de külföldre még nem érzik időszerűnek menni, nekik is hozzuk a friss infókat.
A Dunakanyar és Kepes András között van itt bizalmi ember a Fény utcai piacról (A sonkás), itt van a legnagyobb online játékkereskedő, az ország kádára, a videókazettákkal kezdő, most drónokkal kereskedő vállalkozó, a huszonöt legértékesebb magyar sportoló, és itt vannak a környezetvédők, akik nem akarnak lelkiismeretfurdalást, csak eredményeket.
A nagy tanító, aki kötelességének tekintette, hogy segítsen annak, aki hozzá fordul. Az örökké aktív kertész, aki még József Attilával is találkozott. Az influenszer, aki a természet tiszteletét és szeretetét terjesztette. Bálint György júliusban töltötte volna be a 101. életévét, a vele készült portréból vett idézetekkel emlékezünk rá.
Az UNIQA Biztosító Zrt. támogatásával létrejött innovatív online biztosítási platform, a magyar ötletből Magyarországon kifejlesztett CHERRISK május elejétől Németországban is nyitva áll az ügyfelek előtt. Az, hogy ez a jelen helyzetben megtörténhetett, pontosan azt a rugalmasságot, újításokra való nyitottságot mutatja, amely abban is kulcsszerepet játszott, hogy az egyik legnagyobb múltú nemzetközi biztosítótársaság hajlandó volt egy teljesen újragondolt modellt kipróbálni.
Ha eddig sokan igyekeztek kimenekülni a magyar állami egészségügyből, akkor a koronajárvány alatti tapasztalatok miatt most tömegeknek juthat eszébe, hogy egy jól megválasztott egészségbiztosítással garantálják maguknak a magánellátást. Választék van: segítünk átgondolni, mire érdemes odafigyelni, és adunk pár konkrét tippet az alapfelszereltségtől a full extráig.
Azonnali leállás, pontos helymeghatározás, kármentés, pillanatok alatt új fejlesztések, versenyfutás az idővel, miközben mindenkinek irány haza távmunkára – nagyon kemény, egyben igen izgalmas két hónapon vannak túl a magyar vállalkozások. Négy olyan cég vezetője mesélt friss élményeiről, akinek a sztoriját az elmúlt években megírtuk a Forbesban.