Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg.
Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is.
A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.

Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is.
A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is.
Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat.
Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években.
Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.

Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.