Elindultak, hogy teszteljék az emberekbe vetett hitüket, és indítottak egy blogot, hogy a család és a barátok egy helyen olvashassák, mi történik velük. Kocsis Dóra és Németh Edvárd, a Talpalatnyi történetek blog mögötti házaspár muszlim és baptista családoknál, meleg házaspárnál, nepáli környezetvédőknél szállt meg. Egy év alatt az emberszeretetük csak erősebb lett, de nem tudták nem észrevenni, milyen groteszk elváltozást okozott a fogyasztás sürgetése a Rosario-szigeteken, Nepálban vagy épp La Pazban.
Több órája stoppoltak, hogy lejussanak a montenegrói tengerpartra, amikor elhúzott mellettük egy Porsche terepjáró, két gyorsasági motorral az utánfutóján. „Ilyen autóval sosem vesznek fel” – sóhajtott kimerülten Dóri, mire a sofőr mintha csak meghallotta volna, megállt, visszafordult, és egészen a tengerpartig vitte őket. A többórás úton Dóri és Edvárd mesélt a német sofőrnek az akkor már zero waste utazásukról, aki aztán a benzinkúti kávészünetben műanyag keverőpálca és egyadagos csomagolt cukor helyett kanalat és kimérős cukrot kért. „Mostantól figyelni fogok erre” – mondta nekik.
Friss házasként indultak el egyéves, világ körüli „nászútjukra” 2014-ben. A diploma megszerzése után úgy döntöttek, hogy egy időre Skóciába mennek dolgozni, és az ott megspórolt pénzből bejárják a világot. Egy hónapot töltöttek az USA-ban és Mexikóban, egy hónapot Új-Zélandon, a Cook-szigeteken, Ausztráliában, három hónapot Délkelet-Ázsiában, egy hónapot Kínában, Nepálban és két hónapot Indiában – általában a turistavízum szabta a határidőket.
A couchsurfing szállásoknál szinte kötelező figyelem és történetmesélés viszont nemcsak a sokszínűség jó oldalát mutatta meg nekik, hanem azt is, milyen hatása van a nyugati világ életmódjának, a felelőtlen tömegturizmusnak egy távoli ország ökoszisztémájára és az ottani családok életére.
Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány.
Mennyit ér egy építési telek? És mennyit ér ugyanaz a telek, amit csak pécsiek vehetnek meg, vagy ha valaki nem pécsi, akkor csak abban az esetben, ha kifizet minden tervezési, engedélyezési és szerződési költséget előre, majd valaki előre le nem fektetett szempontok alapján engedélyezi a vásárlást? Mivel ebben az elméleti esetben a potenciális vevők számát lecsökkentettük a pécsiekre és azokra, akik ilyen bizonytalan körülmények között belevágnak az előkészítés finanszírozásába, biztosra vehetjük, hogy jóval kevesebben érdeklődnek majd.
Bár a bevezető eszmefuttatás elméletinek hangzik, 2020. május 26-án reggel egy a fentihez nagyon hasonló szcenárióra ébredtek azok a hazai vállalkozók, akiknek a vállalkozása 350 millió forintnál többet ér. A Kormány 227/2020. (V.25.) rendelete ugyanis arról rendelkezik, hogy 2020. december 31-ig a 350 millió forint feletti és tíz százaléknál nagyobb részesedést érintő tranzakciókat külföldi (EU-s és EU-n kívüli) vásárlók esetén a belgazdaságért felelős miniszter engedélyéhez köti. Ugyan a rendelet a stratégiai iparágakról szól, de a két, sűrűn teleírt oldalt lefoglaló melléklet, ami részletesen felsorolja az érintett iparágakat, szinte minden tevékenységet lefed. Ráadásul ezek a stratégiai iparágakban működő cégek az összes magyar cég árbevételének 84 százalékát adja. Nagyon különös eleme a rendeletnek, hogy többségi tulajdonszerzés esetén minden tranzakciót érint, akár egy „stratégiailag fontos” balatoni sarki kisközért többségének osztrák kézbe adását is.
Míg a rendelet alapján az engedélyezési procedúra egyértelmű, a szempontrendszer sokkal kevésbé világos. A rendelet szerint a cél az államérdek, a közbiztonság megőrzése és a közrend megsértésének megakadályozása, a nem EU-s állami befolyás alatt álló vásárlók kiszűrése, az illegális tevékenység potenciális folytatásának megakadályozása. De míg a versenyhivatali eljárás elég objektíven, akár piaci részesedésekkel is alátámasztja, mi a célja a vizsgálódásnak, az államérdek egy kellően lazán értelmezhető fogalom. A tulajdonviszonyok elemzése már jobban számonkérhető, de hogy ki és hogyan tud kiszűrni illegális tevékenységre való hajlamot, az különösen nem érthető.
A rendelet megjelenése utáni nap a délelőttöm sűrű telefonálgatással telt. Hívtak külföldi befektetők tranzakció közben, hogy folytassák-e, mert ugyan könnyen megkaphatják az engedélyt, de nekik nem világos, hogy tényleg csak év végéig szól-e a rendelet, és nem lesz-e hosszabbítás. Azaz tudnak-e majd adott esetben rendesen kiszállni, vagy csak olcsón, magyar vevőnek adva tovább tulajdonukat. Hívtak olyan külföldi befektetők, akik most akartak elindítani egy legalább 6–9 hónapos folyamatot, elköteleződni a pénzköltés mellett, hogy csinálják-e, és mekkora az esélye, hogy nem kapják meg az engedélyt. És hívtak potenciális cégeladók, hogy akkor ez mit jelent számukra.
Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány. Ugyanis ezzel a rendelettel elijesztette, remélhetőleg nem egyszer és mindenkorra, a külföldi érdeklődőket. Azokat, akik tipikusan hajlamosak többet fizetni egy cégért. Egy olyan piacon, ahol eddig sem a túlkereslet volt a jellemző, hanem inkább a túlkínálat. Ahol ráadásul már 2019-ben is túlsúlyban voltak a hazai dealek: számításaink szerint 88 tranzakcióból 29 történt csak külföldi vásárlók részvételével. Egy ilyen piacra újabb keresleti sokkot bevezetve az egyensúlyi ár lesz alacsonyabb – becslésünk szerint legalább harminc százalékkal, átlagosan ennyivel fizetnek többet a külföldi vevők. A száz legnagyobb magyar tulajdonú vállalkozás értékét ismerve ennek az értékrombolásnak a mértéke eléri a 700 milliárd forintot. Ennek alapján a rendelet inkább támadásként, mint védelemként értelmezhető.
Irodalmárnak készült, fizikus lett belőle, édesanyjával egyszerre kapott doktori fokozatot. Annyi előadást tartott a Higgs-bozonról, hogy sokan az isteni részecskéről ismerik, amit egyébként maga is keresett. Horváth Dezső, bár hivatalosan nyugdíjas, valójában soha nem lassított.
Ha eddig sokan igyekeztek kimenekülni a magyar állami egészségügyből, akkor a koronajárvány alatti tapasztalatok miatt most tömegeknek juthat eszébe, hogy egy jól megválasztott egészségbiztosítással garantálják maguknak a magánellátást. Választék van: segítünk átgondolni, mire érdemes odafigyelni, és adunk pár konkrét tippet az alapfelszereltségtől a full extráig.
Az Arcanum a 90-es években a Bibliával robbant be, ma már több mint negyvenmillió digitalizált oldalnál tart. A családi kézben lévő cég az elmúlt harminc évben szinte mindent beszkennelt, amit csak érdekesnek talált az országhatáron belül. Adatbázisait nemcsak kutatók használják, az évek során komoly Arcanum-függő réteg alakult ki.
„Különleges képességekkel nem rendelkezem. Inkább kitartó és szorgalmas vagyok, olyan, aki a körülmények hatására jobban kapaszkodik, mint a többiek” – mondja Karikó Katalin, akinek szabadalma alapján az egyik legígéretesebb, új típusú koronavírus elleni vakcinát már közel ezer emberen tesztelik Európában és az Egyesült Államokban. A 65 éves, most amerikai otthonában dolgozó, világszerte elismert biokémikus professzor szerint lesz hatásos vakcina, az viszont nem biztos, hogy a leghatásosabból kezdik majd el gyártani a legtöbbet.
Néhány évig kitartott a hite, hogy egy jó iskola sokat tud segíteni egy gyereknek, de aztán belátta, hogy csak az oktatással nem lehet gyökeresen megváltoztatni az életesélyeiket. Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola megálmodóját és vezetőjét, L. Ritók Nórát az elmúlt húsz évben teljesen beszippantotta a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatása, aztán meg a szociális munka. Ma már kezdi belátni: túl nagy teher van rajta, nem tudja egyszemélyben továbbvinni az összes felelősséget, így hatvanévesen arra készül, hogy öt év múlva át tudja adni a stafétabotot. Mivel képzőművész is, ha van egy kis ideje, rajzolással tisztítja ki a lelkét. Mostanában gubancosak a képei.
