A legendás magyar producer története, aki ötvenéves kora után építette fel Amerika legnagyobb független, kizárólag tévéfilmeket készítő produkciós cégét, aki Hongkongból elutazott Sárospatakra az ötvenéves érettségi találkozójára, és aki teljes szívéből gyűlölte az elefántorvvadászokat. Robert Halmi nélkül szó szerint nem létezne a magyar filmgyártás úgy, ahogy ma ismerjük.
Jack Plumbsteadcirkuszi artista nyolc dinamitpatront helyezett el egy koporsó formájú acélkeretbe, majd egyetlen fejvédővel befeküdt a kátránypapír falak közé. A patronok felrobbantak, a detonáció felkavarta az akció helyszínéül szolgáló ipari park porát. 1967 októberét írtuk, egyetlen fotós futkosott a szerkezet körül, a robbanás fészkéhez esztelen közelségben, hogy megörökítse a pillanatot, ahogy Plumbstead sértetlenül feláll a koporsóból. Az artista a kísérletet többször megismételte, majd helyet is cserélt fotósával, aki maga is ép testtel, no, és egy értékes fotóriporttal gazdagabban állt fel a szerkezetből.
A kísérlet bejárta az amerikai artistavilágot, pszichológusok pedig elkezdték vizsgálni a különös játék mozgatórugóját, és a veszélyes élet vágyát fedezték fel benne. Plumbstead ezzel az egyetlen kísérlettel elérte, amit akart: cirkuszi artistából elit filmes dublőrré avanzsált. A fotós viszont, akit Robert Halminak hívtak, csak évtizedekkel később kapta meg az élettől, amire valójában vágyott.
Amikor a magyar származású Robert Halmi 2014-ben meghalt, a The New York Times hosszú búcsúcikkben emlékezett meg életművéről. „Ő volt Gulliver a többi tévés producer között” – írták róla, mert mindennek, ami ahhoz kellett, hogy ma évi több mint háromszáz produkció forogjon Magyarországon, Halmi tette le az alapjait a fotózás utáni, második karrierje során, amit ötvenévesen kezdett el.
Méltatlan helyzetek, kiszolgáltatottság, történelmi traumák, emberi gyarlóságok, politikai manőverek és nagy szerelmek – a karanténban mély témák kerültek elénk, és végre a fantasy irodalom egy nyolckötetes klasszikusára is jutott időnk.
Bereményi Géza:
Magyar Copperfield (2020, Magvető, 5499 forint)
Miről szól: A 50-es, 60-as évekről, a VIII. kerületről és annak jellegzetes alakjairól, egy szinte szülők nélküli, mégis apró örömökkel teli gyerekkorról és annak drasztikus végéről. Az önéletrajzi regény főhőse, született Vetró Géza élete első éveit nagyszüleivel töltötte a Teleki téri piac környékén. „Fölém hajolt a legelső másvalaki, attól tudok emlékezni” – írja nagyanyjáról, Rózáról, aki kiskorában nevelte, persze a szigorú nagyapa, a szomszédok és az óvodai apácák segítségével. Bereményi egész életének féltett titkait fedi fel a könyvben, olyan apró gyerekkori húzásoktól, mint hogy eltemeti kedvenc ólomkatonáját a belső udvar egyik virágágyásába, egészen odáig, mennyire gyűlölte már akkor a kor emblematikus közéleti figuráit. A boldog gyerekkor aztán hamar véget ért, amikor hatévesen nevelőapához került. Halálos betegség, kommunista felvonulások, füredi retró és békebeli szerelmek is felbukkannak a korrajzban. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Aki az Eldorádó című filmben már megszerette a nagyszülők karakterét és a Teleki téri piac atmoszféráját. De a nem különösebben Bereményi-fan olvasóknak is érdekes történelmi háttér.
F. Várkonyi Zsuzsa:
Férfiidők lányregénye
(2020 – eredeti megjelenés 2004 –, Libri, 3699 forint)
Miről szól: „Először családban voltak, hidrogének meg klórok, ezek négyen voltak. Aztán jött az oxigén, elvitte a családokból az oxigéneket, víz lett belőlük, elfolyt velük. Csak a klórok maradtak meg, ők most párokban bújnak össze.” Szimbolikus elmélkedés a regényből a 16 éves Sünitől, azaz Klárától, aki a háborúban elveszítette szüleit és testvérét, és egy furcsa véletlen során összebarátkozik a 42 éves orvossal, Aladárral. A férfi is egyedül élte túl családjából a vészkorszakot, és 1948-ban együtt tanulnak újra élni és szeretni. A kamaszlány újra elkezd tanulni, rendesen enni, sőt előbb-utóbb – bár láthatóan tiltakozik ellene – a szerelem is megjelenik életében. Aldó Kláránál is tovább viaskodik a múlttal, meg persze a jelennel, amikor közeli barátai vallják be, hogy kényszerből besúgókká váltak. Kettejük barátsága próbál megmaradni ártatlannak, szépnek és emberinek, ami szinte értelmezhetetlen abban a korban és környezetben. (G. Tóth Ilda)
Kinek ajánljuk: Akik látták a regényből készült, tavaly bemutatott Akik maradtak című filmet és kíváncsiak, mi történt Sztálin halála után Aladárral és Klárával. Illetve akik először elolvasnák. De utána nézzék is meg!
Péterfy Gergely:
A golyó, amely megölte Puskint
(2019, Kalligram, 3990 forint)
Miről szól: Középpontban a szépséges és titokzatos Olga és az őt kisgyerekkorától rajongó, majd saját magát megbetegítő szerelemmel szerető, 20–25 évvel fiatalabb Karl. A helyszín Herkulesvár, egy képzelt (talán Pilismarót?) település a Dunakanyarban, kellően közel a fővároshoz, hogy az elmúlt száz év politikai, társadalmi változásai nyomot hagyjanak rajta, és kellően távol, hogy Herkulesváron néha megálljon az idő. Megismerjük a Waldstein-ház lakóit és törzsvendégeit: Pétert (Olga apját), a mindenkori jelenből a görög mitológiába menekülő tudós professzort, a finom, franciás műveltségű és elegáns Ferencet (Olga első férjét), aki a nyári Duna-parton is zakóban üldögél, Áront, a látnoki képességekkel rendelkező ősmagyar élősködőt és zsarnokot (Olga második férjét), és Kristófot, Olga boldogtalan fiát, aki mit sem sejt legjobb barátja, Karl anyja iránt érzett szerelméről. A kapcsolatok kuszák, az érzelmek mélyek és elnyomottak, a szerelmek szürreálisak, és mégis minden olyan életszerű.(Fekete Emese)
Kinek ajánljuk: Aki valami mélyen ismerőset keres, és szereti felfedezni a 20–21. századi politikának a kelet-európai mindennapokban lecsapódó szépségeit és abszurditásait.
Tisza Kata:
Most. Túlélő leszel, nem áldozat
(2020, Scolar, 4990 forint)
Miről szól: Manipulatív technikákról, az énhatárok kijelöléséről mint elidegeníthetetlen emberi jogról, függetlenségről, poszttraumás növekedésről, a tudás erejéről, azokról, akik „elfőnökösködnek” a másik felett, és azokról, akik megküzdenek velük és magukkal is. Tisza Kata szabadságkönyve ötszáz oldalban mutat kiutat a bántalmazó kapcsolatokból, benne összegződik a coachingpraxisa, pszichológiai kutatásai által megismert számtalan életút és tapasztalatainak esszenciája.(Váradi Ibolya)
Kinek ajánljuk: Aki szeretné még jobban megérteni az emberi kapcsolatok komplexitását, azt, hogy hogyan kezelje a méltatlan helyzeteket, és hogyan ne rakjon másokat ilyenbe.
Steve Kornacki:
The Red and the Blue: The 1990s and the Birth of Political Tribalism
Miről szól: 1983-ban, egy szokatlanul hideg áprilisi délutánon Ronald Reagan, az USA republikánus elnöke és Tip O’Neill, a kongresszus demokrata vezetője baráti kézfogásokkal és vállveregetésekkel jelentett be egy óriási kétpárti törvénymódosítást. Ma már nehéz ugyanezt elképzelni Donald Trumppal és Nancy Pelosival, de ebben akkor nem volt semmi meglepő. A két politikus őszinte barátsága nosztalgikus tanmese a régi időkről, amikor jobb és bal oldal még csak külön nézeteket jelentett, de nem külön csapatot. Steve Kornacki, Amerika egyik legelismertebb politikai újságírója a Kártyavár-ba illő politikai drámákon keresztül, elképesztő részletességgel kalauzol minket végig a 90-es éveken, amikor egy maroknyi ambiciózus (és kissé figyelemhiányos) politikus elég volt ahhoz, hogy forduljon a Kongresszus negyvenéves demokrata uralma, amikor egyszer csak fair lett az elnökjelölt házasságon kívüli életét az ellenkampány részévé tenni, amikortól tízperces tévéinterjúkon állt vagy bukott a szavazók szimpátiája, és amikor Hillary Clinton elhatározta, hogy több akar lenni first ladynél. (Gólya Ági)
Kinek ajánljuk: Jó, ha megvan a politika iránti érdeklődés, de ez a könyv annak is érdekes lesz, aki éppen hihetetlen figurák elképesztő – egytől egyig megtörtént – történeteire vágyik.
Stephen King:
The Dark Tower 8 Book Set
(2016, Scribner, egyben kb. 30 ezer forint, de külön-külön, magyar fordításban is kapható)
Miről szól: Szakadt kalap, ósdi westerncsizma, hosszú kabát, jégkék szempár. Roland, a világok közti sivatagot átszelő fegyveres lovag már maga sem tudja, mióta keresi a mindenséget összefogó Setét tornyot, de abban biztos, hogy a fekete ruhás mágus kézre kerítése nélkül sosem érheti el a célját. Ezzel a kissé sablonos felütéssel indít Stephen King fantasy sorozata, ami harminc éven és nyolc köteten át, 1982 és 2012 között látta el szellemi munícióval a szórakoztató irodalmi műfajok rajongóit – bizony, többeket is. Szeretted a Bőrharisnyát? Roland története tetszeni fog. Élvezettel lapozod a Gyűrűk urát? Roland utazása majdnem olyan, csak orkok nélkül. Harry Potter társaságában szerettél bele a könyvekbe? Nos, a sorozat vége felé ér majd pár meglepetés. A Setét torony komplex, univerzumokon és valóságokon átívelő utazás, és King legfontosabb témáit is csatasorba állítja. Az emberi gyarlóság és a kirekesztés okozta fájdalom központi elemei a történetnek, ami itt-ott a kelleténél hosszabb talán, de ha valaki ráveszi magát, hogy elkísérje Rolandot erre a hosszú utazásra, garantáltan máshogy néz majd a szórakoztató irodalomra. (Smejkál Péter)
Kinek ajánljuk: Akik szeretik, de unják a sablonokba fulladó fantasztikus műfajokat, és nem ijednek meg a sorozat polcon elfoglalt, tekintélyes helyétől. Na, meg a szerző népes rajongóinak, akik közül valamiért sokan nem ismerik a szériát.
Néhány évig kitartott a hite, hogy egy jó iskola sokat tud segíteni egy gyereknek, de aztán belátta, hogy csak az oktatással nem lehet gyökeresen megváltoztatni az életesélyeiket. Az Igazgyöngy Alapítvány és Alapfokú Művészeti Iskola megálmodóját és vezetőjét, L. Ritók Nórát az elmúlt húsz évben teljesen beszippantotta a hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatása, aztán meg a szociális munka. Ma már kezdi belátni: túl nagy teher van rajta, nem tudja egyszemélyben továbbvinni az összes felelősséget, így hatvanévesen arra készül, hogy öt év múlva át tudja adni a stafétabotot. Mivel képzőművész is, ha van egy kis ideje, rajzolással tisztítja ki a lelkét. Mostanában gubancosak a képei.
Amikor vége lesz a járványnak, ott lesznek a legnagyobbak között, ígéri. Erdélyi Barna látta a vállalat fénykorát és mélypontját is, most ő teszi rendbe a magyar logisztika csúcscégét, miután egy iparági nagyágyúnak beletört a bicskája. A Waberer’s International új vezérigazgatója a Forbesnak beszél először terveiről.
A legforróbb magyar startupok növekedési sztoriját nem állítja meg, legfeljebb csak lassítja a koronavírus. A tavaly összeállított lista élmezőnyéből többen is milliódolláros új befektetést húztak be az elmúlt tizenkét hónapban, az üzleti terveken nem kellett változtatniuk, csak óvatosságból finomhangoltak. Akinek van tartaléka, nagyot nyerhet a mostani válságos időszakban, amikor minden a feje tetejére áll, és pillanatok alatt átalakulnak a fogyasztói szokások. Persze egy bukó így is volt.
