Amikor vége lesz a járványnak, ott lesznek a legnagyobbak között, ígéri. Erdélyi Barna látta a vállalat fénykorát és mélypontját is, most ő teszi rendbe a magyar logisztika csúcscégét, miután egy iparági nagyágyúnak beletört a bicskája. A Waberer’s International új vezérigazgatója a Forbesnak beszél először terveiről.
Nem a legkönnyebb körülmények között, egy világválság küszöbén vette át a szintén nem épp a fénykorát élő Waberer’s vezetését. Milyen érzésekkel ült a vezérigazgatói székbe?
Nagyon makacs hit van bennem, hogy ennek a cégnek helye és szerepe van a magyar és az európai piacon is. Egy év múlva, tíz év múlva is. De ez nem jelenti azt, hogy ne látnám a problémáinkat. Mindenki tudja, hogy a cégcsoport az elmúlt két évben kihívásokkal küzd, de ha nem hinném, hogy ezeket meg lehet oldani, nem vállaltam volna. Biztos van könnyebb körülmény a vezetőváltásra, mint a mostani helyzet, de senki sem kényszerített puskával.
Az elődje, Robert Ziegler személyében iparági nagyágyút igazoltak a cég élére a DHL-től, mégis alig egy év után bedobta a törölközőt. Kívülről nézve ez elég hirtelen váltás volt.
Olyan legkisebbkirályfi-történet, ami még a Forbesban is kitűnik.
Gyorsítósávon vagyunk, de akkora a száguldás, hogy azt sem látjuk, min megyünk keresztül, vagy hova jutunk el. Csak annyi biztos, hogy március közepén begyújtották a rakétákat. Mi pedig szokjuk, hogy a legfontosabb kérdésekre az igazán őszinte válaszunk az, hogy nem tudjuk. Így még inkább a megérzéseinkre hallgatunk, vagy kivetítjük belső világunkat jövőre. Az optimisták szerint mindjárt itt a felpattanás, a pesszimisták szerint a második hullám csak nagyobb lehet, mint az első, és egyébként is húszszázalékos munkanélküliség van Amerikában, jön a mindent elborító infláció.
Abban viszont mintha mindenki egyetértene, hogy az eddig is meglévő fejlődési irányoknak óriási lökést adott a vírusválság, különösen bárminek, ami digitális. A piac persze visszarendeződik, de azért nyomot a hagy a tapasztalat, hogy mindent el lehet intézni online. Csak egy példa: a drogériák piacán a házhoz szállítás aránya az addigi két százalékról a válság alatt tíz százalékra nőtt, és minden bizonnyal nem két, hanem inkább három–öt százalékra fog visszaesni.
Nemcsak írtunk a válságra adott válaszokról, de mi magunk is kerestük a fogást a helyzeten. Az évek óta megrendezett Legyél jobb! -Napot egy huszárvágással teljesen online szerveztük meg, és azt tapasztaltuk, hogy közönségünk és szponzoraink is velünk tartanak. Ezer résztvevő, tűzijátékszerű nemzetközi előadói névsor, köztük Edith Eva Eger, Steve Forbes vagy Péterffy Tamás. -Izgultam előtte? Még jó, hogy. Más egy kis szobában a kamerába nézve beszélgetni, mint egy ötszáz fős teremben. De azt már előtte is tudtam, hogy a válság első hónapjában jól teljesítettünk. A májusi számot 15 ezer példányban adtuk el nyomtatott formában, és 1,3 millióan kattintottak a forbes.hu-ra a hónap során. Ez nem jelentős csökkenés a magazinnál, aminek egy átlagos hónapja 16–17 ezer példányt hoz, viszont óriási növekedés a forbes.hu-nál.
A mostani, friss számban is arra törekedtünk, hogy a válságot is jobban érthetővé tegyük, miközben mi magunk sem szeretnénk elmerülni annak folyamatos figyelésében. Máté Bence pusztaszeri tanyáján például elég jól ki tudja kapcsolni a gyorsítósávra került világ híreit, különösen, hogy telefonján nincs internet. Bagi László cikkéből kiderül, hogy egyszeri és különleges életút az övé, olyan legkisebbkirályfi-történet, ami még a Forbesban is kitűnik. Sugározza magából az önazonosságot, hogy nincs szüksége semmilyen álarcra, pózra.
A válságnézős cikkek közül Ács Gábor interjúja Váradi Wizz Air Józseffel ad betekintést, hogyan tekint a légi ipar teljes leállására a legnagyobb nemzetközi sikersztorit véghezvivő magyar menedzser és cégalapító. Kérdés sok van a hatoldalas anyagban, de a legnagyobb mégis ez: bátor vagy vak Váradi, aki azt mondja, tíz éve erre a pillanatra várnak, és gőzerővel mennek előre.
A Forbes Nextben újra a vírus kerül előtérbe, Fekete Emese, Bánlaki D. Stella és Smejkál Péter azokat a magyar kutatókat mutatják be, akik Pécsett, Budapesten és Mainzban ma is a vírus -ellen küzdenek.
Kutasi Tamás tizenkét éves kora óta saját mézét eszi. A Brunner Méhészet 48 éves alapítója a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén vezeti bioméhészetét. Speciális technológiát fejlesztett ki, segítségével kis mennyiségben gyűjthető fajtamézeket is elő tud állítani. A koronavírus-járvány miatt egyre többen keresik a hagyományos, immunerősítő, természetes élelmiszereket, ugyanakkor a kínálat a tavalyinál szűkebb lesz a kedvezőtlen időjárás miatt.
Magyarországon ritkán hallható hírességekkel, irodalmi és filmes nagyágyúkkal készített interjúival már a rendszerváltás előtt nevet és ismertséget szerzett. Később milliókat ültetett a tévé elé lazán elmélyült beszélgetős műsoraival, közben világjáró dokumentumfilmjeivel nyitottságot és toleranciát tanított. Versenyszellem és törtetés nélkül lett az ország legkedveltebb televíziósa, de ha tükörbe néz, jó tíz éve már csak az írót látja, és ettől jobban érzi magát, mint leglátványosabb sikerei csúcsán. Egy ország ismeri a hangját és a gesztusait, ötven éve kérdez, felfedez és mesél, sikerkönyvek szerzőjeként sem fogy ki a történetekből. Új könyve ősszel jelenik meg, most beszél róla először.
A magyar cégek túl vannak az első sokkon, most készülhetnek az átmeneti időszakra, amíg nincs meg a védőoltás a koronavírus ellen. Minél tovább tart, annál kisebb eséllyel áll vissza a régi világ, mondja Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója, aki maga is gyűjtött pár új ősz hajszálat az elmúlt néhány hónapban.
