Barát Hella kezdeményezése egy gyerekszobából indult el. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalommal mi megválhatunk a feleslegessé vált játékoktól, a halmozottan hátrányos helyzetű óvodákban pedig örülnek nekik. Olyan gyerekek, akiknek a mindennapokban az óvoda jelenti az egyetlen biztos pontot.
„Az egyik kisfiúnak nem volt fogkeféje heteken keresztül. (…) Kapott tőlem ajándékba egy fogkefét. Annyira örült neki, hogy azzal akart aludni.” Ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok érik a halmozottan hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó óvodapedagógusokat. A mélyszegénységben élő gyerekek gyakran csak az óvodákban látnak folyóvizet, ott esznek aznap először és utoljára. Tisztasági csomagot vagy váltóruhát csak ritkán tudnak bevinni a szülők, játékra, olvasásra pedig csak az óvodában van lehetőségük. Pedig utóbbiak szociális és a felzárkózás szempontból is fontosak lennének.
Önös érdekből jó ügy „Alapvetően nem vagyok adományozós alkat” – mondja Barát Hella. Az Örökbe fogadok egy ovit mozgalom alapítója korábban szkeptikusan állt a különböző segélyszervezetekhez, mivel úgy érezte, az átmeneti segítségnyújtás nem mindig ér célba, vagy a segíteni kívánt család sokszor nehezebb helyzetbe kerül az adományok felhasználása után, mint előtte volt. „Az volt a célom, hogy kihagyjam a szülőket, és célirányosan a gyerekekhez juttassam el a segítséget, az óvodapedagógusokkal egyeztetve.”
A mozgalmat személyes motiváció, önös érdek keltette életre: Hella a szülők klasszikus problémájával szembesült. Kétgyermekes édesanyaként helyet akart csinálni a lakásában, és nem tudta, mit kezdjen gyerekei feleslegessé vált játékaival. Egy színházi előadás után beszélgetett gyermekei egykori bölcsis gondozójával, Tóth-Hencz Edittel, aki azóta hátrányos helyzetű gyermekek óvodai felzárkóztatásával foglalkozik. Ő mutatott utat Hellának abban, hogyan találja meg azokat a helyeket, ahol tényleg szükség van a felhalmozott játékokra.
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg. Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is. A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.
Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is. Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat. Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években. Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.
Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Az employer branding szárnyalásának lehettünk tanúi az elmúlt négy-öt évben, mintha az lenne mindenre a megoldás. Pedig tudjuk jól, hogy jól működő vállalatot létrehozni, fenntartani: csapatmunka. Egyik terület sem fontosabb a másiknál, mindenkire szükség van, a marketing hiába jó, ha a HR nem, vagy a középvezetők alatt magas a fluktuáció. Pár évig másról sem szóltak a hírek, mint hogy a HR és a hozzá […]
Az áprilisi nagy szakadás után lassú kilábalás kezdődött májusban a világgazdaságban, és júniusban sem állt le. De a folytatás teljesen bizonytalan. Magyarország a koronaválságot is unortodox módon kezeli, az eredmény hamarosan magáért beszél majd. A Forbes negyedéves makroösszefoglalója.
Az Arcanum a 90-es években a Bibliával robbant be, ma már több mint negyvenmillió digitalizált oldalnál tart. A családi kézben lévő cég az elmúlt harminc évben szinte mindent beszkennelt, amit csak érdekesnek talált az országhatáron belül. Adatbázisait nemcsak kutatók használják, az évek során komoly Arcanum-függő réteg alakult ki.
Nyolc, egymással összekapcsolt, diszkosz alakú korongot kell tekergetni, hogy a belőlük álló gömb minden oldala azonos színű legyen. Egy csavar is van a játékban: az oldalakat egyetlen gombnyomással meg lehet cserélni a fonákjukkal. Talán az új Rubik-kocka lesz Szabolcs János új mechanikus logikaijáték-találmánya.
