Magyarországon ritkán hallható hírességekkel, irodalmi és filmes nagyágyúkkal készített interjúival már a rendszerváltás előtt nevet és ismertséget szerzett. Később milliókat ültetett a tévé elé lazán elmélyült beszélgetős műsoraival, közben világjáró dokumentumfilmjeivel nyitottságot és toleranciát tanított. Versenyszellem és törtetés nélkül lett az ország legkedveltebb televíziósa, de ha tükörbe néz, jó tíz éve már csak az írót látja, és ettől jobban érzi magát, mint leglátványosabb sikerei csúcsán. Egy ország ismeri a hangját és a gesztusait, ötven éve kérdez, felfedez és mesél, sikerkönyvek szerzőjeként sem fogy ki a történetekből. Új könyve ősszel jelenik meg, most beszél róla először.
Kepes András valahogy úgy van vele, mint Lona néni, a néhai grófné. Egykori riportalanya a budai Várnegyed kopottas, régi tárgyakkal zsúfolt szobájában arról beszélt, hogy amikor az ember kilencven lesz, rájön, hogy a múlt nem a tárgyakban van. Kilencvenen túl Lona néni már nem tudta, mikor is volt pontosan az első bálja, hogy hívták a táncosát, de tisztán emlékezett a férfi illatára, az első csókra, és bőrén érezte férje simogatását. Nem tudta felidézni az ávós nevét, aki átadta családjának a kitelepítési határozatot, de a mozdulatát kísérő lenéző grimaszát igen. Törlődtek nevek, dátumok, helyszínek, megmaradt a lényeg.
Ahogy Lona néni memóriájának szitáján az illatok, a gesztusok és az érintések akadtak fenn, úgy Kepes András életét fiatalkora óta a fontos mondatok rendszerezik. „A világot anekdotákban, viccekben és szikrázó mondatokban látom. Ezeket szüleimtől vagy mástól hallottam, én mondtam a gyerekeimnek, olyat is, amit megbántam, vagy olvastam valahol, és mélyen bevésődtek. Mindenkinek az életében vannak ilyen mondatok, legfeljebb nem tudatosítja magában. Értékrendet szabnak, és irányítanak.”
Az egyik fontos mondatot anyjától raktározta el. A bölcs és szigorú erkölcsű asszony morális kérdésekben nem ismert tréfát – „olyan elvei voltak, hogy egy jezsuita kolostorban is dobtak voltak tőle egy hátast”. Intelme András kamasz agyába sült bele: „Kisfiam, amikor lányokkal kezdesz járni, mindig arra gondolj, hogy örülnél-e neki, ha mások úgy viselkednének a nővéreddel, mint ahogy épp te.” És ezzel bizony nem könnyítette meg az életét a lányok dolgában. „Egy időre teljesen szétcseszte a szexuális fejlődésemet – mondja, ma már inkább kuncogva. – Mire rájöttem, hogy minek örülne a nővérem, már két házasságon túlvoltam.”
Pisztrángot enni, biciklizni, fröccsöt inni, kéktúrázni, helyi termelők portékáiból piacozni és elszánt lokálpatrióták bisztróiban ücsörögni – a Dunakanyar sűrített élményt ad akár néhány óra alatt is. Kilenc oldalban bejárjuk.
Nagymarosi Termelői Piac Nagymaros főterén Csak pár lépést kell tenni a vasútállomástól, hogy a kistermelői piacra jussunk, amit az önkormányzat működtet, de eredetileg helyi civilek hoztak létre 2011-ben. Bár a piac teljesen fedetlen, egész évben, minden szombat délelőtt kinyit, ami részben az elkötelezett környékbelieknek köszönhető. Ők a turistaszezonon kívül is életben tartják azzal, hogy Verőcétől Szobig veszik a fáradságot, és ideutaznak beszerezni az élelmiszereiket. És persze az árusok is többnyire a környező települések kistermelőiből kerülnek ki, árulnak húst, tejterméket, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt, no, meg olyan spécibb termékeket, mint a GaBko csilik, György Ottó zöldségkrémjei, vagy a részben újrahasznosított anyagokból készített táskák, ékszerek és mostanában szájmaszkok. A piac csak délig van nyitva, úgyhogy érdemes korán jönni, különösen, ha a Malomkert Ökológiai Gazdaság bivaly-, szürkemarha- vagy mangalicatermékeiből akarunk vásárolni, amiket egyik portréalanyunk, Tóth Imre melegen ajánlott kipróbálni. Viszont utána bóklászhatunk még egyet a piac melletti, szimplán csak „zsibvásár” néven futó antikvitáspiacon, az kicsit tovább tart nyitva. Mellette ott a Bor-Piac nevű be- és kiülős hely, ahol ehetünk mondjuk egy házi buciban felszolgált pulled pork szendvicset ebédre, vagy akár estig is elüldögélhetünk egy jobb bor mellett.
Piknik Manufaktúra Nagymaros, Hunyadi sétány 2. A hangulatos, fehérre meszelt épület közvetlenül a bringaút mellett áll, nyári hétvégéken messziről ki lehet szúrni az előtte parkoló bicikliseregről. A 2017-ben megnyitott ételbárban kint és bent is fogyaszthatunk, többek közt pizzát, lepényt, hamburgert és salátákat, de van napi levesük és egytálételük is. A benti térben a sarokban dobszerkó és erősítők, rögtön látszik, hogy nem csak az evésről szól a hely, gyakran szerveznek koncerteket és más programokat, és tavaly óta szobákat is kiadnak a Manufaktúra mögötti fogadóban.
Mihályi Patisserie Vác, Köztársaság út 21. A Franciaországban edződött Mihályi László cukrászmester 2008-ban Vácon nyitott egy olyan progresszív cukrászdát, aminek a túlélésére nem biztos, hogy sokan fogadtak volna. Ehhez képest idén harmadszor nyerte el a Dining Guide-tól az év cukrászdája címet. Itthon újszerűnek számító, illetve hagyományos süteményeket (Dobos desszert) újragondoló desszertjei időnként egy miniatűr erdőre hasonlítanak (Barangoló), máskor egy kis követ (Dunakavics) mintáznak – egyformán látványosak és finomak, de olcsónak éppen nem nevezhetők. Tortákat, macaronokat és fantasztikusan jó fagylaltot is vásárolhatunk a sétálóutcában levő picike üzlethelyiségben, aztán kiülhetünk az előtte levő néhány asztal egyikéhez, de persze elvitelre is kérhetjük az édességeket.
Sakura Cukrászda Nagymaros, Magyar utca 11. A nevében a japán cseresznyevirágzást idéző hely egy hangulatos nagymarosi utcában van. Reggelizőhelynek is megjárja, a kávé átlagon felüli, a cukrászda országosan is az élmezőnyben szerepel. Francia jellegű süteményekben és fagyiban a legerősebbek. Bent, az utcán a fák alatt vagy a hangulatos belső udvarban is leülhetünk egy roppanós lapok közé zárt franciakrémesre. Az alapító, Balogh Nóra a legjobb mesterektől tanult, személyes kedvence a pisztáciás-málnás sütemény. Nem csoda, hogy a visegrádi várhoz tartó japán turisták is szívesen megállnak itt fotózni, és német, holland biciklisek is szívesen tesznek erre egy kitérőt.
Ördögmalom pisztrángos Visegrád, Apátkúti völgy Adja magát, hogy az ember halat egyen a Duna mellett, van is több pisztrángos, nekünk ez a kedvencünk. A gyönyörű környezet – patak, tó, vízesés, erdő – kirándulással kombinált pecázásra vagy pusztán egy jó ebédre is remek, és bár kicsit odébb van még, jó, ha tudjuk, hogy a karácsonyi halat is minden évben ki lehet itt fogni.
Renaissance Étterem Visegrád, Fő utca 11. Erősen Mátyás király és Beatrix által ihletett lovagi étterem, kosztümös pincérekkel, agyagedényekkel, hatalmas adagokkal, reneszánsz hangulattal. Külföldi vendégekkel vagy a lovagkorért rajongó gyerekekkel még nagyobb élmény, szombatonként össze lehet kötni a programot egy kis lovagitorna-nézéssel a visegrádi vár Salamon-tornyában.
Forgó étterem Dunabogdány, Strand utca 2. Ha autóval jövünk mondjuk Visegrádról Budapest felé (vagy fordítva), nagyon praktikus itt megállni enni, mert az étterem egy sarokra van csak a 11-es úttól, viszont a teraszáról rálátni a Dunára. Az 1988 óta üzemelő, kicsit oldszkúl berendezésű étterem belső tere és kiülős része is meglehetősen nagy, úgyhogy azon sem kell túlságosan izgulni, hogy kapunk-e helyet. Az étlap nagyobbrészt magyaros, olyan fogásokkal, mint a harcsapaprikás, a csülök pékné módra vagy az egészben sült pisztráng, de van rajta néhány olyan kilógó tétel is, mint például a vöröslencsecurry. De bármit rendelhetünk, korrektül főznek.
Cirpi borház Dunabogdány, Kossuth Lajos utca 110. Ahol majdnem kétezer évvel ezelőtt állt a Castrum Cirpi, ókori római erődítmény, nagyjából ott most remek borbár üzemel. A Dunától pár lépésre, autóval, busszal vagy biciklivel könnyen megközelíthető helyen lehet kulturáltan iszogatni. Mostanában péntekenként tapasozós borkóstolót tartanak, és visszatértek az itallapra az élő koncertek is.
Rácz fogadó Kisoroszi, Hősök tere 3. A Szentendrei-sziget északi csúcsán – ahol a helybeliek szerint még mindenki köszön mindenkinek – klasszikus konyhát visznek halászlétől cigánypecsenyén át marhaszegyig, de aki nemcsak egy borjúpaprikásért ugrana be, hanem innen derítené fel a Dunakanyart, az a fogadóban vagy a hozzá tartozó felújított parasztházak valamelyikében is kivehet egy szobát. A környéken lehet golfozni, kenuzni és lovagolni is.
Dömörkapu Rengeteg Szentendre, Dömörkapu út Szentendrét már egyszer jó alaposan feltérképeztük (Forbes, 2016/4), ezért a Dunakanyar déli kapuját most éppen csak érintve egyetlen helyet ajánlunk innen. Az is kiesik a belvárost sűrű csapatokban ostromló turisták fő útvonalából – ha valaki kicsit nomád módra szeretne lazulni, annak ez az erdei kultbüfé pont ideális hely. Sör, kávé, tea, koncertek és biciklis gyorssegélypont.
A vállalkozó-rendezvényszervező Gerendai Károly úgy gyűjtött össze több száz műtárgyat az elmúlt huszonöt évben, hogy mindig csak olyan képet vásárolt meg, amivel együtt is akart élni. Érzelmi alapon választ, kerüli a feszengős kiállításmegnyitókat, a Szigetre, az éttermeibe és a Lupára is kiviszi a művészetet, és sohasem ad el semmit. Ha valamiből kiszeret, legfeljebb a nappaliból a szuterén falára költözteti.
Ha a magyar vállalatok magyar tulajdonban tartása volt a cél, az tökéletesen sikerült. Olyannyira, hogy a nagy védelem mellett jól le is értékelte őket a kormány.
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
