A ZöldEb önkéntesei most sétáltatással és ideiglenes befogadással segítik azokat a gazdákat, akik a karantén vagy kórházi kezelés miatt nem tudnak a kutyáikkal eleget foglalkozni. Amikor négy éve megalakultak, még főleg a kutyások érdekképviselete volt a cél, valamint az, hogy népszerűsítsék a felelős kutyatartást.
„A családi kedvencként tartott városi kutyáknak sokkoló, ha hirtelen menhelyre kerülnek, teljesen más körülmények közé. Az én kutyám két hét után belepusztulna” – mondja Hirbek Edina, a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesület elnöke. Edináék a legelsők között reagáltak a koronavírus-járványra. Már március elején létrehozták a Segítség gazdiknak karantén idején nevű kezdeményezést, ami gyorssegélyt nyújt a vírus miatt bajba került kutyásoknak.
„Amikor az első hírek felreppentek a vírusról – mondja Edina –, elkezdtünk az egyesületen belül arról beszélgetni, hogy mi lesz akkor, ha egy gazdi karanténba kerül, és nem tudja levinni a kutyáját sétáltatni.” A segélyvonalat kezdetben kimondottan a budapesti kutyatartóknak szánták, de hamar kiderült, hogy országosan is lenne igény a segítségükre. Békés megyén kívül mindenhol vannak önkénteseik, több mint 450-en.
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt […]
Cristiano Ronaldo Instagramja sok szempontból nevezhető tipikus közösségimédia-fióknak. Azt leszámítva, hogy nem sokunknak van 225 millió követője, találunk rajta idilli családi fotókat, nyaralós képeket barátokkal, napszemüveges szelfiket, és természetesen a konditeremben pózolás sem hiányozhat a világ második legjobban kereső sportolójánál. Ez a követőszám viszont azt jelenti, hogy ő számít a világ egyik legértékesebb influenszerének, és személyes márkájának erősítése az őt foglalkoztató kluboknak és a vele szerződésben álló cégeknek is üzleti sikereket jelent. Leigazolása után a Juventus közösségimédia-követőinek száma több mint húszmillióval ugrott meg. Noha nem ilyen mértékben – a magyar sportolók közül Dzsudzsák Balázs majd egymillió Instagram-követője a legtöbb –, de Magyarországon is megfigyelhető már a személyes márka jelentősége. A sportolók egyre inkább keresik a sporton túlmutató üzleti lehetőségeket, odafigyelnek a folyamatos rajongói interakcióra, illetve igyekeznek megalapozni a sportolói pályafutást követő időszakot is. A top 20 leggazdagabb futballklub árbevételének negyven százaléka reklámbevételekből származik (44 százalék közvetítési jogokból, 16 százalék a mérkőzésekhez kapcsolódó közvetlen összegekből). Ma már mind csapat-, mind egyéni szinten sokkal többről szól a márkaérték, mint kizárólag a pályán elért eredmények.
Egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. A kluboknak termékértékesítéseik növeléséhez minél több, minél elkötelezettebb szurkolóra van szükségük. Ehhez kiváló eszköz a csapatok sztárjainak közösségi médiában felépített brandje, de az is megfigyelhető, hogy egyre több sportoló vállal aktív szerepet tartalom-előállítóként is. Jó példa erre a világ egyik legjobb kosárlabdázója, LeBron James. Az NBA-sztár SpringHill Entertainment nevű médiacége készített már filmet az HBO számára, televíziós show-t az NBC-nek, illetve Michael Jordan nyomdokain haladva ő lesz majd a főszereplője az 1996-os Zűr az űrben (Space Jam) című film 2021-es folytatásának is. Itthon is tapasztalunk hasonlót, hiszen gyakran találkozunk különböző tévéműsorokban, reklámokban a magyar sport ismert arcaival. Ezek a megjelenések is közelebb hozzák a sportolót a rajongóihoz, és segítik a személyes márkájának építését. A közösségi médiának köszönhetően pedig mi, akik követjük őket, úgy érezhetjük, hogy közeli kapcsolatban vagyunk velük, és együtt tudjuk átélni sikereiket és kudarcaikat. Az influenszerek mellett új technológiák is segítik a szurkolói elköteleződés növelését: az olyan megoldások, mint a virtuális és a kiterjesztett valóság (VR és AR) egészen elképesztő lehetőségeket kínálnak a sportklubok, sportolók számára. Ráadásul már most is vannak előremutató példák ezeknek a technológiáknak az alkalmazására. Az amerikai profi baseball-liga mobilapplikációjával lehetőség van arra, hogy a mobil kameráját egy játékosra irányítva plusz információkhoz jusson a néző, a VR-t pedig már foci- és kosárlabda-közvetítésekben is használták az előző években. Már jó pár éve jelen van, viszont idén minden eddiginél nagyobbat lépett előre a karantén ideje alatt az e-sport, aminek kiemelt szerepe van a fiatalabb, televíziót nem néző generáció elérésében. Nemcsak külföldön, hanem itthon is egyre több ismert klub indít e-sport-szakosztályt, növekszik a szervezett versenyek – és rajongók – száma is, egyre komolyabb bevételt generálva a profi játékosoknak. Eljött az idő, amikor már e-sportolókat is látni fogunk a hirdetők számára legértékesebb atléták között.
Pádár Péter (a szerző) a Deloitte sporttanácsadási üzletágának vezetője.
Nagy Réka igazi zöldveterán. Az országban az elsők között, a 2010-es évek elején kezdett zöld életmódról írni Ökoanyu fantázianéven. Azt gondolta, egykönyves szerző lesz – most négynél jár. Szerinte az életmódváltás nemcsak a tisztítószerünket, az ételünket és a bolygót menti meg, hanem az emberi kapcsolatainkat is.
Sportlistánk öt év után frissített módszertanába nemcsak a közösségi médiás követők számát vettük bele, hanem azt a mutatót is, ami azt jelzi, hogy egy-egy poszt a követőtábor mekkora részéből vált ki reakciót, ez az engagement rate. Sohasem látott eszköz van a több százezres, akár milliós rajongótáborral rendelkező sportolók kezében: minden korábbinál erősebb kontroll alatt tarthatják, milyen kép alakuljon ki […]
A legforróbb magyar startupok növekedési sztoriját nem állítja meg, legfeljebb csak lassítja a koronavírus. A tavaly összeállított lista élmezőnyéből többen is milliódolláros új befektetést húztak be az elmúlt tizenkét hónapban, az üzleti terveken nem kellett változtatniuk, csak óvatosságból finomhangoltak. Akinek van tartaléka, nagyot nyerhet a mostani válságos időszakban, amikor minden a feje tetejére áll, és pillanatok alatt átalakulnak a fogyasztói szokások. Persze egy bukó így is volt.
A befektetések elmaradásában és a cégértékelésekben látszódik meg a válság a magyar startup-ökoszisztémában. A Forbes idei startupjelentésében hét pontban szedtük össze, hogy néz ki a piac 2020 tavaszán. A következő év a scale-upokról szólhat.
