Évek óta karolja fel az európai lakosok egészségét fejlesztő megoldásokat az EIT Health az egészségügyi szférában működő vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek és egészségügyi intézmények összekötésével. A koronavírus-pandémia különösen aktuálissá teszi az összefogást: a szervezet folyamatosan keresi és támogatja az innovatív projekteket, startupokat és a gyártásban vagy terjesztésben részt vállaló cégeket.
Amikor tavasszal világszerte komoly törést okozott az innovációs folyamatokban a koronavírus-válság, az EIT Health évek óta bővülő hálózata azonnal tudott reagálni a nehézségekre. Több tízmillió eurót szabadítottak fel a nehéz helyzetben lévő start-upok megsegítésére, támogatták a járvány ellen gyorsan bevethető technológiával rendelkező szereplőket, és virtuális platformon hozták össze az egyetemeket, cégeket és egészségügyi intézményeket igényeik és felajánlásaik mentén, hogy közösen vegyék fel a harcot a betegséggel szemben.
A rendhagyó helyzet jól szemléltette az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) égiszén belül működő innovációs közösség erejét. A közel 150 partnert tömörítő EIT Health-et az európai polgárok életminőségének, valamint az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fenntarthatóságának javítására hívták életre, és ennek érdekében olyan egyetemi és vállalati együttműködéseket építenek, amelynek a tagjai közösen dolgoznak a különböző kihívásokra fókuszáló innovatív megoldásokon. „Az Európai Unió sokat költ kutatásra és fejlesztésre, az eredményeket viszont gyakran bent tartják az egyetemek falai között, és nem hasznosulnak a gyakorlatban. A mi feladatunk ezek megtalálása és felkarolása a megfelelő ökoszisztéma kiépítésével, hogy piacképes termékek és szolgáltatások szülessenek” – vázolja a szervezet fő célját Fürjes Balázs Zoltán, az EIT Health InnoStars ügyvezetője, aki 15 kelet- és dél-európai ország innovációs hálózatát vezeti Budapestről.
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és […]
M inél rosszabb, annál jobb? – kérdezem Váradi József Wizz Air-vezérigazgatót a hetedik Forbes Flow-n a budai Momkult reflektorral világított színpadán, ahogy az egymástól tisztes távolságra ülő maszkos közönség és az online követők figyelnek minket. Nem először beszélgetek Váradival, tudom, hogy a válaszai (szinte) mindig kendőzetlenül őszinték, és minden moderátort zavarba hozóan rövidek. Egy igen most is a válasza, és ahogy kell, a következő magas labdát is lecsapja, amikor felvetem, hogy nem lesz nagyon szerethető ezzel a kijelentéssel. Egy vezetőnek ez nem is feladata, mondja. A hét évvel ezelőtt az első Forbes címlapján is bemutatott Wizz Air elég jól van, egy vegetáló piac mellett is több mint egy évre elég tőkéje van, miközben versenytársainak egy része kihullhat mellőlük a válság alatt.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is.
Lehet másról beszélni most, mint a koronavírusról? Lehet, sőt kell is, mert a korona itt van, valóságos és veszélyes, de nem kell, hogy kitöltse az életünket reggeltől estig, ahogy nem forgatja fel az üzleti világot sem mindenestül. Minden üzletre hat (igen, van amire végzetesen), de jó tudatosítani magunkban, hogy mi az, ami továbbra is a megszokott, normális kerékvágásban halad. Ezzel együtt döntöttünk úgy, hogy két, szakmájában csúcsra ért véleményvezért ültetünk le egy asztalhoz beszélgetni a vírusválságról.
Szlávik doktor már a telefont is úgy veszi fel, hogy hallom, ezerrel pörög a nap 16 órájában. Ez akkor is így lehetett, amikor nem tévéstúdióban kezdte és fejezte be hosszú munkanapját, amit a magyar orvoslét túlságosan is jól ismert keretei között több állás munkájával is feltölt. Jaksity György nem az a kapkodós típus, de egy jól célzott poénhoz azért mindig megvan a ritmusérzéke, és ezt szerencsére a címlapinterjúban is megmutatja. A velük készült páros interjú keretet ad ahhoz, hogyan érdemes a vírus egészségügyi és gazdasági hatásairól gondolkozni, de abba is betekintést enged, hogy egy budapesti brókercégnél és az egyik kiemelt járványkórházban hogyan alakulnak a mindennapok a második hullám közepe felé haladva.
Aki nem gondolkodni szeretne a vírusválságról, sokkal inkább megoldani aktuális ügyeit, az Egészség mellékletben kaphat útbaigazítást, hogy az a bizonyos hinta, amit Kádár Gergely, a Forbes-címlapok művészeti vezetője az Ipadjén megfestett, ne írjon le akkora íveket. Illusztrációban amúgy is erős a mostani Forbes Egészség, ritka, hogy kortárs magyar művész készítsen nekünk illusztrációt, most viszont a 109. oldalon egy eredeti ef Zámbó kép van. Büszkeség.
Minden másra ott van a magazin fennmaradó nagy része. Benne Szoboszlai Dominik ügynökének, Esterházy Mátyásnak a portréjával, a magyar Forbes 2020-as filantróplistájával és egy brit céggel, amelyik a pécsi Zsolnay-negyedben építi miniatűr luxusautóit, olyan részletgazdagsággal, hogy egyik-másik ára magasabb, mint egy igazié.
Az amerikai Forbesból egy Netflix-sztorit hozunk, mert ez is olyan cég, ami az elmúlt években magától értetődően vált az életünk részévé, de történetét még kevesen ismerik. Pedig az alapító olyan vállalati kultúrát alakított ki, amiben sok korábbi erős szabályt felrúgtak, és a középpontba a folyamatos megújulást és a szabályok minimalizálását állították. Erről a magyar Forbes testvérével, a barecz & conrad könyvkiadóval decemberben az alapító könyvét is kiadjuk magyarul.
Tovább szélesítette finanszírozási eszköztárát, egyúttal villamosenergia-termelő portfólióját is bővítette a Növekedési Kötvényprogramra (NKP) támaszkodva az Alteo Nyrt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghirdetett programmal kapcsolatos tapasztalatairól Kovács Domonkost, a cég vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.
Egészséges munkavállaló, működő vállalat. Mi ez, ha nem win-win?
Újabb jelentős lépéshez ért a nemzetközi piacra készülő magyar startup, a Fitpuli: a cég integrálja digitális egészségprogramjával a hagyományos üzemorvosi ellátást. Az alapítók nem titkolt célja megújítani a hazai foglalkozás-egészségügyet, továbbá egyesíteni a digitális és a személyesen nyújtott orvosi szolgáltatások előnyeit a népbetegségek hatékonyabb prevenciója érdekében.
Először hangoskönyveket akartak digitalizálni, majd rájöttek, hogy a gyerekeknek szánt alkalmazásokban van az igazi potenciál. Horváth Dorka és párja, Karányi Dániel végül egy interaktív mesekönyveket tömörítő alkalmazással, a Bookr Kidsszel futott be. Öt év alatt több mint 700 digitális könyvet készítettek, méghozzá nem csak a magyar gyerekeknek. Közben nagyot buktak egy vacak kínai tablettel, de angolnyelv-tanulást segítő programjukat, a Bookr Classt tankönyvvé nyilvánították. Vagyis a mesekönyvstartupból edtech cég lett, és éppen az amerikai piac meghódítására készül.
