Az autómodellezés olyan, mint a luxusóra-készítés. A szakemberek finom mozdulatokkal, sok alkatrésszel, néhány..
A 60-as évek végén, a hippimozgalom és a flower power Londonjában, annak is egy álmos délkeleti külvárosában, Lewishamban, egy kamaszfiú bütykölt a családi ház kertjében. A ponyva alatti minimanufaktúrában sorra születtek a különös tárgyak: tükrös távcsövek, elektromos gitárok és átalakított kismotorok, amikkel aztán naphosszat rótta a köröket a kertben.
„A ház még ma is áll, időről időre megnézem a Google Street View-n” – meséli Sandy Copeman, az idén 67 éves egykori kamaszfiú, amikor arról kérdezem, mire emlékszik a kezdetekről. „Amikor visszarepülök az időben, érzem a kétüteműekbe való benzin illatát. Az is egy erős emlék, hogy az NSU-motorok fojtószelepei hajlamosak voltak túl gyorsan kinyílni, és az egyetlen módszer a leállításra a nagyfeszültségű vezeték kihúzása volt. Egyszer a kezemben maradt a gyertyapipa, és úgy megrázott az áram, hogy átrepültem a kerten. Felejthetetlen!”
Azt mondják, akkor végeztek jó munkát, ha még egy nagy felbontású fotóról sem lehet megmondani, hogy nem igazi autóról készült a kép, csak a nyolcadakkora másáról.
Lehet-e egy iskolai menzán egyszerre finom és egészséges is az ebéd? Avagy még mindig kötelező kellék a rántásízű főzelék, a zsíros rizses hús és a piskóta csokiöntettel? NOS, Nem mindenhol.
A hatályos közétkeztetési rendelet úgy született meg, hogy a szülők az ombudsmannál reklamáltak az iskolai menzák minősége miatt. Erre válaszul eleinte afféle ajánlások jelentek meg, például a só-, a cukor-, a szénhidrát- vagy a húsfogyasztásra vonatkozó korlátok az OÉTI honlapján, aztán az intézmények, a szülők és a szolgáltatók hozzászólásai alapján 2014-ben rendelet lett az ajánlásgyűjteményből.
A korcsoportokra lebontott nyersanyagnormák és a megengedett sóbevitel, a kalóriakorlátok és az adagolási előírások mellett a rendelet megszabja például azt, hogy tíz naponként legalább egyszer halat kell adni a gyerekeknek, tésztát maximum kétszer lehet, krumplit ötször, míg lekvárt, mogyorókrémet vagy csokikrémet legfeljebb kéthetente egyszer. Tilos margarint használni „kenőzsiradékként”, húst viszont két hét alatt legalább hat ebédnek tartalmaznia kell, állati eredetű fehérjét pedig mindennap. Ám a virsli minimális hústartalmára már nincs szabály.
Hiába az ő kérésükre született, a napi több ezer adagot főző közétkeztető cégek és a szülők jelentős része évekig berzenkedett a menzareform ellen: megeszik-e a gyerekek a kevésbé sós ebédet és cukor nélkül a zöldborsófőzeléket? Eközben aligha teljesül az az elvárás, hogy 2020 végéig az ökológiai termelésből származó alapanyagoknak 30 százalékot képviseljenek a menzaételekben.
Ha netán öt százalékra csökkenhetne ezeknek az alapanyagok az áfája, esetleg a közétkeztetésé is (az éttermi vendéglátáshoz hasonlóan), akkor finomabb és egészségesebb ebédet lehetne kihozni ugyanabból az összegből, mondják az elhivatott étkeztetőcégek. Ilyenekből azonban csak elszórtan létezik néhány. Most bemutatunk hármat: az AKG-n működő Meznát, a magániskolákat eredetileg bioalapanyagokkal megcélzó Biogastro Kft.-t, valamint a főként waldorfosoknak főző Sólyomfészek Szociális Szövetkezetet.
