Az autómodellezés olyan, mint a luxusóra-készítés. A szakemberek finom mozdulatokkal, sok alkatrésszel, néhány szerszámmal dolgoznak, munkájuk eredménye pedig drága és egyedi. Az élethű autómodellekre specializálódott, bristoli székhelyű Amalgam Models a pécsi Zsolnay-negyedből látja el a világot egyedi autómodelljeivel. Van köztük olyan, ami 4500 óra alatt készül el, és két igazi luxusautót is meg lehetne venni az árából.
A 60-as évek végén, a hippimozgalom és a flower power Londonjában, annak is egy álmos délkeleti külvárosában, Lewishamban, egy kamaszfiú bütykölt a családi ház kertjében. A ponyva alatti minimanufaktúrában sorra születtek a különös tárgyak: tükrös távcsövek, elektromos gitárok és átalakított kismotorok, amikkel aztán naphosszat rótta a köröket a kertben.
„A ház még ma is áll, időről időre megnézem a Google Street View-n” – meséli Sandy Copeman, az idén 67 éves egykori kamaszfiú, amikor arról kérdezem, mire emlékszik a kezdetekről. „Amikor visszarepülök az időben, érzem a kétüteműekbe való benzin illatát. Az is egy erős emlék, hogy az NSU-motorok fojtószelepei hajlamosak voltak túl gyorsan kinyílni, és az egyetlen módszer a leállításra a nagyfeszültségű vezeték kihúzása volt. Egyszer a kezemben maradt a gyertyapipa, és úgy megrázott az áram, hogy átrepültem a kerten. Felejthetetlen!”
Azt mondják, akkor végeztek jó munkát, ha még egy nagy felbontású fotóról sem lehet megmondani, hogy nem igazi autóról készült a kép, csak a nyolcadakkora másáról.
Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés. Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát […]
Félelem, aggodalom. A kontroll és a szabadság elvesztésének érzése. Magány, elszigetelődés vagy éppen az egyedül töltött idő hiánya. Stressz, bizonytalanság. Gyász. Kimerültség. Egzisztenciális szorongás. Szorongás, félelem, hogy kimaradunk valamiből, vagy a bizonytalan jövő miatt. Reményvesztés.
Ilyen szavak állnak kis pacákban a nagy zöld koronaszörny körül, amikor ébredés után rutinszerűen a telefonomra nézek, és megnyitom az Instagramot, az meg egy rajzocskát dob elém elsőként. A friss statisztikai eredményeken alapuló A járvány hatása a mentális egészségünkre című grafikának már dobom is a szívecskét. Nem mintha újat mondana: már tavasszal is sejtettük, mit jelent majd a Covid ránk nézve.
Meglepetéseket azért okozott: nem minden olyan mentális zavar gyakorisága nőtt, aminél erre számítani lehetett (ilyen az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás), ugyanakkor a már eleve addikcióval küzdők állapota rosszabbodhatott. A kényszeres zavaroknál sem következett be feltétlenül a várt romlás, de alapesetben azért ne legyenek kétségeink: a legtöbben küszködünk, és az eddig kordában tartott hangok hétről hétre hangosabbak bennünk.
A rágyújthatanéktól az alvászavarokon és szomatikus tünetzavaron át a depresszióig találok most olyan problémákat a közvetlen környezetemben, amiknek 2020 elején még nyomuk sem volt.
Hogy nonstop otthon ülünk, vagy épp kint vagyunk a napról napra változó módon háborgó világban, esetleg a megélhetésünkért küzdünk, valamiképpen hat az elménkre és a lelkünkre is, és megtalálja a gyenge pontjukat. És hogy így az elménk milyen hatással van a testünkre, az is fontos. Mert hogy hatással van, az biztos.
Az idei Forbes Egészség melléklet címlapösszeállításában coach, meditációoktató, pszichológus osztja meg a járványhoz kapcsolódó tapasztalatait és tanácsait Bujdosó Bori cikkein át: hogyan maradjunk mentálisan erősek, hogy fizikailag is azok maradhassunk.
Ami a megküzdési stratégiákban közösnek tűnik, az egy szóval: reziliencia.
Hosszabban: szükségünk van a rugalmasságra és az alkalmazkodóképességünkre úgy, hogy közben lehetőség szerint ragaszkodunk bizonyos dolgaink kontrolljához.
Utóbbi mindenkinek mást jelent. Lehet a napi étkezési-tisztálkodási rutin vagy épp a néha egészen viccesen kontrollálhatatlan kovászoskenyér-készítés. Az egészséges iskolai menzák üzemeltetőinek (nem, ez nem oximoron, be is mutatunk párat) mondjuk néhány új recept vagy házhoz szállítás, március óta karanténban lévő interjúalanyunknak, a GE Healthcare nőiegészség- és röntgendivízió globális elnök-vezérigazgatójának, Berzsenyi Ágnesnek sok mindennapos online megbeszélés – mondjuk arról, hogyan lehet a Covid miatt elmaradt rákszűrő vizsgálatok között megtalálni a potenciálisan legsürgősebb eseteket. De a kontrollérzést megadhatja a maszkhordás vagy az önkénteskedés is. Nekem? Hogy most (e sorok írásakor éppen Covid-fertőzöttként, itthon) megengedek magamnak olyan szokásokat, mint az ébredés utáni lassú közösségimédia-pörgetés.
Rámegyek a rajz készítőjének Instagram-oldalára: a brit klinikai pszichológus azóta még frissebb grafikáján kis pálcikaemberek egy nagy dombon futnak el a hatalmas autó, a házikó és a pénz irányába, míg mások több kisebb domb tetején örülnek apróbb sikereiknek. Azt írja, a kutatások és tapasztalatai alapján
valójában az alábbiak teszik boldoggá az embert: elegendő szabadidő; olyan dolgokkal való foglalatoskodás, aminek értelmét és célját látjuk; annyi pénz, amennyi a hétköznapi jólléthez kell; egymás segítése.
Hát nem pont ez vár rám ma is? – gondolom, már felülve az ágyban, mérsékelt lelkesedéssel egy újabb home office-os hétköznapba bámulva. A karantén az új me time, egy újabb esély, hogy jobbá, vagy bizonyos értelemben boldogabbá váljunk – ma úgy döntök, elhiszem, hogy minden csak megközelítés kérdése, és ezt az irányt választom.
Szerző: Weiszbart Zsolt 2010 nyarán kezdték meg első befektetéseiket publikálni az Új Magyarország kockázatitőke-program (Jeremie 1) pályázatok nyertes alapkezelői, akik a kiírás szerint 45 milliárd forintnyi tőkét szándékoztak korai vagy növekedési életszakaszban lévő, innovatív kis- és közepes méretű vállalkozásokba fektetni. Ezzel egyidőben a magyar nagyközönség számára addig ismeretlen Prezi is megnyitotta San Franciscó-i irodáját. Tíz év elteltével túlzás nélkül […]
A világon egyedülálló mammográfiai készülék révén a nők maguknak szabályozhatják a vizsgálat alatt a mellükre nehezedő nyomás erősségét, a mesterséges intelligenciával felszerelt röntgengép pedig felismeri a légmellet, így a felvétel a korábbi hat vagy több óra helyett 15 perc alatt szakember elé kerülhet. Két innováció, ami már Berzsenyi Ágnes vezetése alatt született annál a vállalatnál, amelynek legfőbb célja, hogy csökkentse a különböző vizsgálatokkal járó kellemetlenségeket – vagy adott esetben, hogy életeket mentsen. A General Electric (GE) Healthcare nettó egymilliárd dollárt érő nőiegészség- és röntgendivíziójának elnök-vezérigazgatója nemcsak a technológiai innovációiért, de a kereskedelmi növekedéséért, a befektetésekért és a cég fogyasztói együttműködéseiért is felel, miközben aktívan dolgozik a nők helyzetének javításán a tudományos és technológiai területeken. Mindezt Amerikából, globális szinten, kilenc régióban, úgy, hogy 17 évesen, mátészalkai lányként nem is igazán akart nekiindulni a nagyvilágnak.
Az egykor valóban így nevezett betegségnek nem csak egy fajtája van, kialakulásában pedig sokszor rossz tapasztalatok játszanak főszerepet. A megfelelő kommunikáció viszont sokat segít!
