Tényleg úgy néz ki, mint ami most indul el egy versenyen
 

A 60-as évek végén, a hippimozgalom és a flower power Londonjában, annak is egy álmos délkeleti külvárosában, Lewishamban, egy kamaszfiú bütykölt a családi ház kertjében. A ponyva alatti minimanufaktúrában sorra születtek a különös tárgyak: tükrös távcsövek, elektromos gitárok és átalakított kismotorok, amikkel aztán naphosszat rótta a köröket a kertben.

„A ház még ma is áll, időről időre megnézem a Google Street View-n” – meséli Sandy Copeman, az idén 67 éves egykori kamaszfiú, amikor arról kérdezem, mire emlékszik a kezdetekről. „Amikor visszarepülök az időben, érzem a kétüteműekbe való benzin illatát. Az is egy erős emlék, hogy az NSU-motorok fojtószelepei hajlamosak voltak túl gyorsan kinyílni, és az egyetlen módszer a leállításra a nagyfeszültségű vezeték kihúzása volt. Egyszer a kezemben maradt a gyertyapipa, és úgy megrázott az áram, hogy átrepültem a kerten. Felejthetetlen!”

Azt mondják, akkor végeztek jó munkát, ha még egy nagy felbontású fotóról sem lehet megmondani, hogy nem igazi autóról készült a kép, csak a nyolcadakkora másáról.