Tamás Lóránt mindig feltalálta magát. Aranyművesként sikeres vállalkozást épített föl, több ékszerüzlete és zálogháza volt az országban. Néhány éve elhatározta, hogy új életre kelti a családi örökség egy kis darabját: a dédapjától örökölt zsebórát. Azóta mesterműveket ment meg, amelyek elvesztették eredeti funkciójukat és ragyogásukat. Márkát építeni a luxusórák között nehéz, neki mégis sikerült: a magyar mester kezében százéves svájci szerkezetek születnek újjá, és kerülnek a szekrények mélyéről a csúcsgazdagok gyűjteményébe az egész világon.
A szingapúri mezőnyben is feltűnően futurisztikus formájú Ion Orchard bevásárlóközpont harmadik emeletén egy sor tehetős üzletember gyülekezett 2015. november 28-án. Náluk csak egy valaki volt izgatottabb, egy magyar aranyművesmester, aki arra készült, hogy bemutassa, mit tud. Elegáns, mályvaszínű lenvászon zakójában, fehér ingében, bézs nadrágjában – háta mögött egy Picasso-képpel és egy Dalí-szoborral – kiállt az Opera Gallery óraínyenc közönsége elé, és mesélni kezdett a családi örökségről, az óragyártás történetéről és arról, hogy mivel is foglalkozik. Kezén ott volt a dédapjától örökölt Longines is.
Tamás Lóránt szerint ezek a szerkezetek megközelítik a tökéleteset. Se elvenni, se
„Azt se tudtam, hol vagyok. De úgy jöttem haza, hogy másfél évre megvolt, mit csináljak” – meséli Tamás Lóránt. Az első prezentáció után rögtön három órát eladott, volt olyan gazdag kínai gyáros, akit az ár nem is érdekelt, egyenesen a titkárnőhöz irányította a mestert, és utalt. Pedig a nem létező árcédulán ötvenezer euró állt.
A Lashka elég jó válasz, ha Észak-Budán valakinek az a kérdése, hogy mivel lehet feldobni egy nyomi karanténhétköznap estéjét.
Nekem másmilyen elvi problémáim vannak a tésztakiszállítással, mint a Lashka alapítóinak. Ők novemberben a Forbes.hu-n beszéltek arról, hogy nem azért nyitották pont a vírus érkezte előtt a kizárólag saját készítésű tésztákkal dolgozó műhelyüket, hogy ne frissen kitálalva fogyasszák az ételeket a vendégeik. Én meg azt szoktam gondolni az étteremétlapokat böngészve, hogy a legtöbb alapszósz gyorsabban kész van, mint ahogy kiérne egy rendeléssel a futár, szóval miért rendelnék pont kifejezetten könnyen elkészíthető ételt? Az én kérdésemre a kellően érdekes kínálat tud lenni a válasz, a Lashkáéra meg az, hogy látványosan jobb tésztát kell csinálni, mint amit a legfelső áruházi polcról levehet az ember, és ha most muszáj dobozban zötyögtetni, zötyögjön hát dobozban. (Nem muszáj egyébként, a Lashka kitelepüléseit hétvégente el lehet kapni különböző piacokon.)
Nem csak olasz az étlap: van egy magyar és egy nemzetközi (ázsiai, szláv) blokk is, viszont tényleg minden tésztás – alap, hogy a húslevesben is az van. A tortellini al brodóval valamiért a nevesebb budapesti olasz vendéglők is nagyon szeretik elszomorítani a vendégeiket (ízetlen lében jellegtelen tésztapárnák). Indulhatnának tanulmányútra a Lashka dombja felé, ahol a lé kacsából készül, és nemcsak tartása van, de egy meglepően savas oldala is, talán a lébe bőkezűen adagolt hagymától. Mivel tele van az utazást vidáman áttelelő kacsahúsos párnákkal, lényegében egyfogásos vacsora kétezer alatt.
Hasonlóan tud krémes maradni a vajszósszal fényezett, pompásan fűszerezett lazacos ravioli (az alap raviolit előkészítve, betöltve is el lehet vinni az üzletből, ha van olyan mániákus olvasónk, aki csak az azonnali kifőzésben hisz, és kellően motivált egy végigzoomolt nap után saját beurre blanc-nal szórakozni, de egyik sem indokolható). A kolbászmorzsás, marinált kaliforniai paprikás nudlinak meg eleve nincsen hova kiszáradnia (remek a lepirított nudlitól és az összes falatra szétterülő füstös kolbászíztől). Ezen a ponton a „legyen elég érdekes, hogy kirendeljük” feltétel is ki van már pipálva.
Kacsaleves tortellinivel
Kolbászos nudli
Tagliatelle al ragu
Lazacos ravioli
A tagliatelle al ragu már a nevével hirdeti, hogy nem a paradicsomos irányba terelt nemzetközi gyerekváltozat lesz, hanem az ortodox zeller-répa alapú húsos ragu: a szósz kiváló, a tagliatelle már a színével megválaszolja a kérdést, hogy mitől lehet több a konfekciótésztánál, viszont ha magának hozza el az ember, ez az, amibe a tisztesség kedvéért bele kell enni még az étterem előtti parkolóban, amíg igazán friss.
A desszertétlap elég egyszerű, mondhatnám, bináris: kérsz tiramisut vagy nem kérsz tiramisut? Szerintem kérjél, gyorsabban fog elfogyni, mint ahogy kicsodálkozhatnád magadat, hogy mennyire légies a tésztája. A Kolosy tér fölötti üzlet öt kilométeres körzetbe szállít saját futárokkal, aki beleesik a szórásba, valóban kiugró minőségű tésztavacsorát kérhet házhoz. A bónusz meg az, hogy bár eredetileg nyilván nem ez motoszkált az alapítók fejében, de mivel tésztát szerintem teljesen legális akár dobozból enni, akár egy mozdulattal tányérba csúsztatni, ez az egész tökéletes tv dinner.
Lashka Tésztaműhely Budapest III., Folyondár utca 22-24. A rendelés időpontja: március 17.
Ezt ettük: Kacsaleves tortellinivel: 1850 Ft Lazacos ravioli: 3750 Ft Kolbászos nudli: 2750 Ft Tagliatelle al ragu: 2850 Ft Tiramisu: 1450 Ft Összesen: 12 650 Ft
Élre tört a mesterséges intelligencia és a biotechnológia is a Forbes másodszor összeállított startuplistáján. Ez nem a pandémiának köszönhető elsősorban, hanem annak, hogy ezen a téren komoly tudástőkét halmoztak fel a magyar startupok, és a nemzetközi, élvonalbeli befektetők fantáziáját is megmozgatták.
Darwin óta tudjuk, hogy a túlélés feltétele az alkalmazkodás. Nincs ez másként a gazdasági életben sem. 2020. március 11-én hirdették ki az országos veszélyhelyzetet. Az intézkedéssorozat, amely e bejelentést követte, komolyan hatott a hazai vállalkozásokra. A tavasszal sokkot kapott gazdaságnak a koronavírus újabb hullámai miatt további megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie. A nehéz helyzetben azonban a túlélésért küzdő vállalkozások folyamatosan új lehetőségeket is keresnek.
Balogh Sándor és felesége három évtized alatt felépítette az ország egyik legnagyobb erdőgazdálkodási és fakereskedő magánvállalkozását. Egy használt teherautóval kezdték, a ladánybenei telephelyről indulva ma már tucatnyinál is több autójuk járja az ország útjait. A legmodernebb technológiákra sosem sajnálták a pénzt, és ez a gondolkozás megtérülni látszik.
A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
Alan Vincent, a budapesti irodapiac Kenyában felnőtt brit bennfentese és Zeley Csaba, a színészből lett ingatlanos összeszokott, erős párost alkotnak. Nem a legnagyobbak, a legjobbak akarnak lenni.
