Tamás Lóránt mindig feltalálta magát. Aranyművesként sikeres vállalkozást épített föl, több ékszerüzlete és zálogháza volt az országban. Néhány éve elhatározta, hogy új életre kelti a családi örökség egy kis darabját: a dédapjától örökölt zsebórát. Azóta mesterműveket ment meg, amelyek elvesztették eredeti funkciójukat és ragyogásukat. Márkát építeni a luxusórák között nehéz, neki mégis sikerült: a magyar mester kezében százéves svájci szerkezetek születnek újjá, és kerülnek a szekrények mélyéről a csúcsgazdagok gyűjteményébe az egész világon.
A szingapúri mezőnyben is feltűnően futurisztikus formájú Ion Orchard bevásárlóközpont harmadik emeletén egy sor tehetős üzletember gyülekezett 2015. november 28-án. Náluk csak egy valaki volt izgatottabb, egy magyar aranyművesmester, aki arra készült, hogy bemutassa, mit tud. Elegáns, mályvaszínű lenvászon zakójában, fehér ingében, bézs nadrágjában – háta mögött egy Picasso-képpel és egy Dalí-szoborral – kiállt az Opera Gallery óraínyenc közönsége elé, és mesélni kezdett a családi örökségről, az óragyártás történetéről és arról, hogy mivel is foglalkozik. Kezén ott volt a dédapjától örökölt Longines is.
Tamás Lóránt szerint ezek a szerkezetek megközelítik a tökéleteset. Se elvenni, se
„Azt se tudtam, hol vagyok. De úgy jöttem haza, hogy másfél évre megvolt, mit csináljak” – meséli Tamás Lóránt. Az első prezentáció után rögtön három órát eladott, volt olyan gazdag kínai gyáros, akit az ár nem is érdekelt, egyenesen a titkárnőhöz irányította a mestert, és utalt. Pedig a nem létező árcédulán ötvenezer euró állt.
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
„Nem éreztem magam sosem elkésve azért, mert azt a hat éticsigát félretettem az útból” – mondja Kocsis Bertold. Eső után általában tele van csigákkal a kapubejárója, de sohasem hajtana rájuk. A biogazdálkodás szerinte életmód, amire valakinek vagy van hajlama, vagy nincs, de az ő háza táján vegyszert nem találni.
Bertold mezőgazdasági technikusként végzett, a családi biogazdálkodást 2008-ban vette át szüleitől. Szélesebb körben a mákjáról ismerik, de közvetlenül a családi ház mellett tizenkét hektárnyi földjén epret, tönkölybúzát, céklát és olajtököt is termeszt.
A hajdúböszörményi biomákot szeptembertől decemberig szombatonként a MOM Biopiacon, és tavaly óta a Babka Deli delikátboltban is beszerezhetjük. „A tavalyelőtti karácsonyi sütésnél a piacon vásárolt, ismeretlen származású mák annyira silány minőségű volt, hogy eldöntöttem, a következő karácsonyra felkutatok egy olyat, ami igazán jó” – mondja Mautner Zsófi, a Babka társtulajdonosa. Szerinte azoknak éri meg hazai biomákot venni, akik értékelik a minőségi alapanyagokat, megbecsülik a termelésükbe fektetett munkát, és ezért készek is többet fizetni, mint egy ipari élelmiszerért. A Babkában például fél kilogrammos kiszerelésekben juthatunk hozzá 2500 forintért. Bertold szerint még mindig kevesen mernek belevágni a biogazdálkodásba a plusz papírmunka miatt. A máktermesztéssel azontúl, hogy a növény extra figyelmet igényel, ugyanez a helyzet, de éppen ezért is lehet rajta többet keresni. A családi gazdálkodás tavaly 25 millió forintos árbevétellel zárt, idén hasonlóra számítanak.
Bertold a vegyszermentességet és a természetközeli életmódot komolyan veszi, de önmagát nem. Ahogy a vetésről, aratásról beszél, mondatai végét rendszeresen szóviccekkel turbózza fel. Például azzal az örök igazsággal, hogy ahhoz, hogy valakiből sikeres gazda legyen, a tanuláson túl „fontos az is, hogy az embernek mákja legyen”.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
Rangos díjjal ismerték el idén is a JTI Hungary kiemelkedően jó, munkavállalókkal kapcsolatos gyakorlatait, amelynek hatásai a cég eredményeiben is megmutatkoznak. A cégnél azonban nem ülnek a babérjaikon, hanem idén is további jelentős lépéseket terveznek egy még befogadóbb, sokszínűbb és nyíltabb munkahelyi környezet kialakítására.
