Tamás Lóránt mindig feltalálta magát. Aranyművesként sikeres vállalkozást épített föl, több ékszerüzlete és zálogháza volt az országban. Néhány éve elhatározta, hogy új életre kelti a családi örökség egy kis darabját: a dédapjától örökölt zsebórát. Azóta mesterműveket ment meg, amelyek elvesztették eredeti funkciójukat és ragyogásukat. Márkát építeni a luxusórák között nehéz, neki mégis sikerült: a magyar mester kezében százéves svájci szerkezetek születnek újjá, és kerülnek a szekrények mélyéről a csúcsgazdagok gyűjteményébe az egész világon.
A szingapúri mezőnyben is feltűnően futurisztikus formájú Ion Orchard bevásárlóközpont harmadik emeletén egy sor tehetős üzletember gyülekezett 2015. november 28-án. Náluk csak egy valaki volt izgatottabb, egy magyar aranyművesmester, aki arra készült, hogy bemutassa, mit tud. Elegáns, mályvaszínű lenvászon zakójában, fehér ingében, bézs nadrágjában – háta mögött egy Picasso-képpel és egy Dalí-szoborral – kiállt az Opera Gallery óraínyenc közönsége elé, és mesélni kezdett a családi örökségről, az óragyártás történetéről és arról, hogy mivel is foglalkozik. Kezén ott volt a dédapjától örökölt Longines is.
Tamás Lóránt szerint ezek a szerkezetek megközelítik a tökéleteset. Se elvenni, se
„Azt se tudtam, hol vagyok. De úgy jöttem haza, hogy másfél évre megvolt, mit csináljak” – meséli Tamás Lóránt. Az első prezentáció után rögtön három órát eladott, volt olyan gazdag kínai gyáros, akit az ár nem is érdekelt, egyenesen a titkárnőhöz irányította a mestert, és utalt. Pedig a nem létező árcédulán ötvenezer euró állt.
Amilyen egyszerű, olyan szép is: az Eperfa kézzel faragott és festett fajátékai a magyar tájak állat- és növényvilágát hozzák el a gyerekszobákba.
Az, hogy egy kisgyerek mit lát, milyen anyagokat érint meg élete első éveiben, kis túlzással meghatározza a felnőttkorát is. Márpedig műanyagokkal ismerkedni bőven lesz még ideje a következő évtizedekben. Az Eperfa fajátékai esztétikusak, jó őket megérinteni, és nem utolsósorban etikus vállalkozás gyártja őket.
„Az volt az alapkoncepció, hogy azt meséljem el, ami az én gyerekkorom meséje volt. Amit már félig elfelejtettem, de a gyerekek mellett megtanulhattam újra. Csak én nem mesekönyvet írok belőle, mert azt nem tudnék, hanem tárgyakká alakítom” – mondja Nagy Anna Nóra, a márka kitalálója. A Momén végzett, de építészként nem sokáig dolgozott. Miután kislányai megszülettek, megfogalmazódott benne, hogy gyerekjátékokat szeretne tervezni, de a vezérfonalra várni kellett.
Aztán egy téli napon, amikor a másfél éves Hangával madarakat etetett és már harmadszorra válaszolta a „mami, ez milyen madár?” kérdésre, hogy cinke, rájött, hogy a budai hegyvidéken felnőtt és a fél gyerekkorát a Balatonon töltő lány létére mennyire nem ismeri már a természetet. „Elszégyelltem magam, hogy egy másfél éves gyerek tudja, mi az oroszlán és a zsiráf, de én nem tudom megmondani, hogy egy madár vagy bogár pontosan micsoda. A cinkét ismerjük, a katicabogarat, meg jó esetben a tölgyfát.”
„Számtalan lányos bizniszben megjelennek a sorsszerű véletlenek” – meséli Anna, és talán így jutott el ő is Mányba, első igazi partneréhez. Az egyházi fenntartású műhely egy kétszáz éves iskolaépületben működik a templom mellett. „Együtt ebédelünk, a kertben egy hatalmas eperfa áll, igazi mesevilág” – mondja, és még a Zoomon is csillog a szeme. Az Eperfa hét-nyolc kis családi vállalkozással és műhellyel dolgozik rendszeresen, többségük hátrányos helyzetűeket foglalkoztat. Eleinte többféle faanyaggal kísérleteztek, aztán átálltak a legkiszámíthatóbbnak tartott bükkfára és a gyertyánra (az esztergált játékokhoz ez az igazi). A faanyagot nemzeti parkok segítségével, helyi fatelepekről vásárolják, így összesen 30–40 embert segítenek munkához.
A motívumvilágot a Budai-hegység és a Balaton-felvidéki tájak élővilága határozza meg, ennek ellenére – vagy talán pont ezért – a világ legtávolabbi pontjain is akadnak viszonteladóik. Az eladásokban kezdettől a külföldi piac dominál, tízből kilenc termék távoli gyerekszobákba kerül. A termékek kétharmada fajáték, de kapható náluk babajáték és bőrből készült gyerekövtáska is. A táskák Hanga rajzai alapján készültek. A csapat izgatott, mert napokon belül kezdődik az új kollekció tervezése: szintén játék lesz, de már kicsit nagyobb, hat–nyolc éves gyerekeknek.
„Én nem játékgyáros akarok lenni. Amikor új játékot tervezünk, az a kihívás, hogy mindig más legyen. Nem ugyanazon a portfólión belül építkezünk, ahogy a legtöbb cég csinálná.”
Eperfa Kids Kft.
Alapítás: 2020* Tulajdonos: Nagy Anna Nóra Befektetett összeg: 3 millió forint Árbevétel (millió forint): 2020 24 Adózott eredmény (millió forint): 2020 1,6 *2014-től 2020-ig egyéni vállalkozó volt
Alan Vincent, a budapesti irodapiac Kenyában felnőtt brit bennfentese és Zeley Csaba, a színészből lett ingatlanos összeszokott, erős párost alkotnak. Nem a legnagyobbak, a legjobbak akarnak lenni.
Napjainkban a jövőnket meghatározó technológiák egyre fontosabb szerepet töltenek be életünkben: az 5G, a mesterséges intelligencia, az IoT és az okostelefonok. A világ legnagyobb, kereskedelmi AIoT (AI+IoT) platformja ma a Xiaomié, amelyhez közel 290 millió okos eszköz kapcsolódik világszerte. A céget csak 2018 óta jegyzik a hongkongi tőzsdén, mégis ma már a világ harmadik legnagyobb okostelefon brandje, Közép-Kelet-Európában pedig 2020 óta piacvezető. Az elmúlt évben szédítő növekedést produkálva, a Xiaomi a harmadik legnagyobb szereplővé nőtte ki magát az okostelefonok piacán.
Személyes ügyüknek tekintik a szállítmányozást, az ügyfeleikkel való kapcsolattartást és mindig jó időben lépnek jó irányba – ebben látja a sikerei titkát az 1983-ban alakult, és 1993 óta magyar irodával is működő cargo-partner szállítmányozó vállalat. A magyar cargo-partner 2020-as éve mozgalmas volt, de a legjobb értelemben: elismerést kapott mint kiváló munkahely és mint kiemelt pénzügyi stabilitású cég, új logisztikai központot és irodát avatott a repülőtéren, kétszámjegyű növekedést produkált, és újabb lehetőségeket hozó kihívásként tudja kezelni a koronavírus gazdasági következményeit.
