Tamás Lóránt mindig feltalálta magát. Aranyművesként sikeres vállalkozást épített föl, több ékszerüzlete és zálogháza volt az országban. Néhány éve elhatározta, hogy új életre kelti a családi örökség egy kis darabját: a dédapjától örökölt zsebórát. Azóta mesterműveket ment meg, amelyek elvesztették eredeti funkciójukat és ragyogásukat. Márkát építeni a luxusórák között nehéz, neki mégis sikerült: a magyar mester kezében százéves svájci szerkezetek születnek újjá, és kerülnek a szekrények mélyéről a csúcsgazdagok gyűjteményébe az egész világon.
A szingapúri mezőnyben is feltűnően futurisztikus formájú Ion Orchard bevásárlóközpont harmadik emeletén egy sor tehetős üzletember gyülekezett 2015. november 28-án. Náluk csak egy valaki volt izgatottabb, egy magyar aranyművesmester, aki arra készült, hogy bemutassa, mit tud. Elegáns, mályvaszínű lenvászon zakójában, fehér ingében, bézs nadrágjában – háta mögött egy Picasso-képpel és egy Dalí-szoborral – kiállt az Opera Gallery óraínyenc közönsége elé, és mesélni kezdett a családi örökségről, az óragyártás történetéről és arról, hogy mivel is foglalkozik. Kezén ott volt a dédapjától örökölt Longines is.
Tamás Lóránt szerint ezek a szerkezetek megközelítik a tökéleteset. Se elvenni, se
„Azt se tudtam, hol vagyok. De úgy jöttem haza, hogy másfél évre megvolt, mit csináljak” – meséli Tamás Lóránt. Az első prezentáció után rögtön három órát eladott, volt olyan gazdag kínai gyáros, akit az ár nem is érdekelt, egyenesen a titkárnőhöz irányította a mestert, és utalt. Pedig a nem létező árcédulán ötvenezer euró állt.
Míg az Európai Unióban dolgozó mezőgazdasági termelőknek tilos génmódosított növényeket termeszteniük, addig számos nagy piaci szereplőnél, különösen a tengerentúlon, ez bevett gyakorlat. Így van ez a szójával is, és bár Kína után az Európai Unió a világ második legnagyobb szójababimportőre, a behozott termény gyakran génmódosított fajta. Hogy termeszteni itthon is megéri, arra egyre többen jönnek rá: ott, ahol a kukoricát, annyiért, amennyiért a kukoricát, egyre több szóját vehetünk. GMO-mentesen.
Miért olyan fontos a szója? A szója az egyik legjelentősebb olajnövény. 2020-ban a világon több mint 120 millió hektáron több mint 350 millió tonna szója termett. Nagy olaj- és fehérjetartalmának köszönhetően nemcsak étolajat készítenek belőle, de a visszamaradt szárazanyag annyira fontos szerepet játszik az állatok takarmányozásában, hogy az évente megtermelt szójababnak alig két százaléka jut emberi fogyasztásra.
Megéri nekünk szóját termelni? A jelenlegi információk szerint a szójatermesztés, ha a szakmai tudás nem hiányzik, komoly jövedelemmel kecsegtet, ráadásul a kereslet is megvan. A 2020-ban kifizetett termeléshez kötött támogatás 69 ezer forint volt hektáronként, ami a számítások szerint a szójánál 2021-ben hetvenezer forint fölé is emelkedhet. A szója termelési költségének negyedét kitevő támogatásra minden olyan gazdálkodó számíthat, aki fémzárolt szójavetőmagot vet, gazdálkodási naplót vezet, és igazolni tudja, hogy legalább egy tonna/hektár termésátlagot elért.
Az elmúlt szezonban eleve jó ára volt a szójának, a betakarítás kezdetén nagyjából 120 ezer forinttal lehetett számolni tonnáját, ami később 170 ezer forint fölé is felkúszott. A magasabb bel-, úgynevezett „profat”-tartalommal rendelkező prémium fajták értékesítésekor további felárral is kalkulálhatnak a gazdálkodók.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a szója termelői ára 2020-ban 16,2 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ha az ország 2,7–2,8 tonna/hektáros termésátlagát és 135 ezer forintos értékesítési árat veszünk alapul, a bevétel a 360 ezer forintot is meghaladja hektáronként, amihez hozzávehetjük a hetvenezer forintos szójatámogatást, így a vége 430 ezer forint.
Ebből vonódik le a növény – természetesen gazdasági egységenként jelentősen eltérő – átlagosan 240 ezer forintos bekerülési költsége, azaz a profit majdnem kétszázezer forint lehet hektáronként, amivel a szója méltó kihívója a kukoricának. Természetesen az itt leírt adatokat sok tényező befolyásolja gazdaságonként, elérhető ennél nagyobb és kisebb haszon is – és még az időjárás is beleszólhat.
Honnan jön ide? A világon a legtöbb szóját az Amerikai Egyesület Államokban, Brazíliában, illetve Argentínában termesztik. Ez a három ország együttvéve a világ szójatermésének nyolcvan százalékát adja, és ennek jelentős része génmódosított fajta. A top tíz szójatermelő ország közé mindössze egyetlen európai, de nem EU-tagállam kerülhet be: Ukrajna.
Ugyanakkor az Európai Unió termelése is évről évre növekszik. 2020-ban, rekordot elérve, nagyjából 2,8 millió tonna szójababot takarítottak be a gazdák, ez azonban a világ össztermésének csak hét–nyolc ezreléke. Hazánk szójadara-felhasználása évente nagyjából 600–700 ezer tonna, aminek csak kis hányada a hazánkban megtermelt alapanyag. Az importált szójadara főleg a koperi kikötőből érkezik hozzánk, és jellemzően tengerentúli, génmódosított szójából állították elő.
Mennyi szója terem Magyarországon? Az egy évben Magyarországon előállított szója mennyisége nagyjából 150–170 ezer tonna. Ez az igényekhez képest nagyon kevés, ugyanakkor kiváló minőségű, garantáltan GMO-mentes, így rendkívül versenyképes – jelentős részét exportáljuk.
Az elmúlt években a támogatások segítségével és a piaci szereplők aktivitásának köszönhetően javult a magyar szójatermesztés helyzete, de még mindig nagyon távol vagyunk az önellátástól. Míg 2015-ig stabilan csak negyvenezer hektáron foglalkoztak a gazdálkodók ezzel a növénnyel, addig 2020-ban már nagyjából hatvanezer hektáron. Szakemberek szerint a szója vetésterülete 2021-ben több mint tíz százalékkal növekedhet ehhez képest, elérheti a hetvenezer hektárt. Tavaly 2,7–2,8 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett nagyjából 162 ezer tonna szója termett Magyarországon.
Hol láthatunk szóját Magyarországon? Egyfelől szinte bárhol, ahol kukoricát is eredményesen lehet termeszteni, de vannak kiemelkedő szójatermelő vidékek. Ilyen például Baranya megye, ahol 16 ezer hektáron rendszeresen a legjobb terméseredmények születnek. Egyre népszerűbb a szója Vasban és a szomszédos megyékben, de természetesen az Alföld egyes vidékein is jelentős mennyiségben termesztik, ami mellett a Sajó–Hernád völgyét lehet kiemelni mint jelentős termőterületet.
Pataki Zita és férje több sikertelen lombikeljárást csinált végig, amikor a dühön, gyászon és elkeseredésen túljutva úgy döntöttek, hogy orvosokkal és szakemberekkel összefogva segítenek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő pároknak. Az RTL Klub időjósa a tizedik és egyben utolsó, 2019-ben zárult lombik után, meg nem született kislányukról elnevezve hozta létre a Réka Alapítványt.
Állandóan változó jogi környezetben kell az ügyfelek egyedi szükségleteinek megfelelő, a szerződéskötést egyszerűsítő megoldásokat nyújtania napjaink jogászainak. A CMS előremutató, innovatív válaszokat mutat a terület kihívásaira.
Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
