Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
Írta: Gribek Dániel
A Rába traktorok gyártása az 1970-es évektől egészen 2001-ig tartott, a Dutrák különböző típusai 1958-tól 1975-ig készültek – sok még ma is működik közülük. Kérdés persze, miért akar valaki több mint tízmillió forintért felújítani egy harminc–negyven éves mezőgazdasági gépet? „Az ár csak egy kérdés a sok közül” – mondja Kerti Péter, a KITE Zrt. alkatrész-kereskedelmi üzletágának kereskedelmi vezetője. A KITE kereskedik terményekkel, vetőmaggal, műtrágyával, tanácsot ad, és gépeket szervizel, de tevékenységei közül talán a legismertebb a John Deere mezőgazdasági gépek kizárólagos hazai forgalmazása. Kerti később hozzá is teszi: egy, a régiekhez hasonló teljesítményű traktor újonnan nagyjából százmillió forint.
Fontosnak tartottuk, hogy a gyári futóművek megmaradjanak, mert most is úgy gondoljuk, hogy a Rába gyártotta a világ egyik legjobb futóművét.
Nem sok olyan növény létezik a világon, amiről Magyarországon a nagymamánk karácsonyi bejglijére, külföldön az ópiumfüggőségre asszociálnak. A mák ilyen. Kocsis Bertold biogazda Hajdúböszörményből látja el vele a fővárost.
„Nem éreztem magam sosem elkésve azért, mert azt a hat éticsigát félretettem az útból” – mondja Kocsis Bertold. Eső után általában tele van csigákkal a kapubejárója, de sohasem hajtana rájuk. A biogazdálkodás szerinte életmód, amire valakinek vagy van hajlama, vagy nincs, de az ő háza táján vegyszert nem találni.
Bertold mezőgazdasági technikusként végzett, a családi biogazdálkodást 2008-ban vette át szüleitől. Szélesebb körben a mákjáról ismerik, de közvetlenül a családi ház mellett tizenkét hektárnyi földjén epret, tönkölybúzát, céklát és olajtököt is termeszt.
A hajdúböszörményi biomákot szeptembertől decemberig szombatonként a MOM Biopiacon, és tavaly óta a Babka Deli delikátboltban is beszerezhetjük. „A tavalyelőtti karácsonyi sütésnél a piacon vásárolt, ismeretlen származású mák annyira silány minőségű volt, hogy eldöntöttem, a következő karácsonyra felkutatok egy olyat, ami igazán jó” – mondja Mautner Zsófi, a Babka társtulajdonosa. Szerinte azoknak éri meg hazai biomákot venni, akik értékelik a minőségi alapanyagokat, megbecsülik a termelésükbe fektetett munkát, és ezért készek is többet fizetni, mint egy ipari élelmiszerért. A Babkában például fél kilogrammos kiszerelésekben juthatunk hozzá 2500 forintért. Bertold szerint még mindig kevesen mernek belevágni a biogazdálkodásba a plusz papírmunka miatt. A máktermesztéssel azontúl, hogy a növény extra figyelmet igényel, ugyanez a helyzet, de éppen ezért is lehet rajta többet keresni. A családi gazdálkodás tavaly 25 millió forintos árbevétellel zárt, idén hasonlóra számítanak.
Bertold a vegyszermentességet és a természetközeli életmódot komolyan veszi, de önmagát nem. Ahogy a vetésről, aratásról beszél, mondatai végét rendszeresen szóviccekkel turbózza fel. Például azzal az örök igazsággal, hogy ahhoz, hogy valakiből sikeres gazda legyen, a tanuláson túl „fontos az is, hogy az embernek mákja legyen”.
Rangos díjjal ismerték el idén is a JTI Hungary kiemelkedően jó, munkavállalókkal kapcsolatos gyakorlatait, amelynek hatásai a cég eredményeiben is megmutatkoznak. A cégnél azonban nem ülnek a babérjaikon, hanem idén is további jelentős lépéseket terveznek egy még befogadóbb, sokszínűbb és nyíltabb munkahelyi környezet kialakítására.
2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
„Nemcsak a ruha nem teszi az embert, hanem az iroda sem” – mondja Lakatos István. A Bravogroup Holding ügyvezetője, a Cápák között tévéműsor új cápája puritán irodából irányítja a 11,9 milliárd forint értékűre becsült cégcsoportot. 2001 óta dolgozik a zuglói székházban, a berendezés sem igen változott. „Széles Gábor titkárnője döntötte el az új irodába költözéskor, milyen bútorom legyen. Azóta ez van.”