Rába, Dutra, csettegő. Nem is olyan rég még nehéz lett volna elképzelni nélkülük a hazai agráriumot. Mára ezek a traktorok és járművek eltűnőben vannak, egyre kevesebb működik belőlük országszerte, de megmentésükön jó néhányan dolgoznak.
Írta: Gribek Dániel
A Rába traktorok gyártása az 1970-es évektől egészen 2001-ig tartott, a Dutrák különböző típusai 1958-tól 1975-ig készültek – sok még ma is működik közülük. Kérdés persze, miért akar valaki több mint tízmillió forintért felújítani egy harminc–negyven éves mezőgazdasági gépet? „Az ár csak egy kérdés a sok közül” – mondja Kerti Péter, a KITE Zrt. alkatrész-kereskedelmi üzletágának kereskedelmi vezetője. A KITE kereskedik terményekkel, vetőmaggal, műtrágyával, tanácsot ad, és gépeket szervizel, de tevékenységei közül talán a legismertebb a John Deere mezőgazdasági gépek kizárólagos hazai forgalmazása. Kerti később hozzá is teszi: egy, a régiekhez hasonló teljesítményű traktor újonnan nagyjából százmillió forint.
Fontosnak tartottuk, hogy a gyári futóművek megmaradjanak, mert most is úgy gondoljuk, hogy a Rába gyártotta a világ egyik legjobb futóművét.
Darwin óta tudjuk, hogy a túlélés feltétele az alkalmazkodás. Nincs ez másként a gazdasági életben sem. 2020. március 11-én hirdették ki az országos veszélyhelyzetet. Az intézkedéssorozat, amely e bejelentést követte, komolyan hatott a hazai vállalkozásokra. A tavasszal sokkot kapott gazdaságnak a koronavírus újabb hullámai miatt további megpróbáltatásokkal kellett megküzdenie. A nehéz helyzetben azonban a túlélésért küzdő vállalkozások folyamatosan új lehetőségeket is keresnek.
Nemzetgazdasági szinten nézve Magyarország teljesítményét, kevés bíztató adatot találhatunk az elmúlt egy évre vetítve. A GDP 5,1 százalékkal esett 2020-ban, a külkereskedelmi mérlegünk pedig több mint 10 éves mélypontra került, de teljesítményben természetesen komoly szórások vannak szektoronként, vagy éppen vállalkozásonként is.
A sokkhatás – szektoroktól függetlenül – újfajta piaci versenyt generált, amelyből azok a vállalkozások tudtak sikeresen kikerülni, amelyek a legjobban alkalmazkodtak lehetőségeikhez és legjobban használták ki a rendelkezésre álló eszközöket.
Bár a cégmegszűnési adatokon még nem igazán látszik, a felszámolások számának növekedése várható a közeljövőben, ugyanis a cégek egyre többet késnek számláik kifizetésével. A növekedés ugrásszerű lehet azt követően, hogy a hitelmoratórium és a gazdaságvédelmi akcióterv egyes egyéb intézkedései kifutnak. Ez az év második felére és jövő év első felére okozhatja a legnagyobb csődhullámot.
Jónéhány szektorban kínálkozott megoldásként a kiesett beszállítók pótlására a határon túli – régiós – partnerek felkutatása. Ugyanez a lehetőség máshol az elveszett ügyfelek kompenzálását is lehetővé tette. A határok áruforgalom előtti nyitvatartása és a gazdasági kommunikáció online térbe költözése gyors és kézenfekvő lehetőséget adott az export/import stratégiák átgondolására. A forint gyengülése és ennek az inflációra gyakorolt hatása is szerepet játszott az újratervezésben.
A koronavírus árnyékában azonban egy új vállalkozói réteg is bontogatni kezdte szárnyait. „Z” generációs (1995 és 2009 között született) fiatalok tömegei alapítottak új vállalkozásokat a koronavírus járvány különböző hullámai alatt. Az új vállalkozások 8 százaléka már a Z generációsokhoz köthető. Ez a generáció információ-fogyasztási szempontból igen nagy étvágyú és otthonosan mozog az informatikai megoldások között is.
Már a 2008/2009-es világválság is megmutatta, hogy a felkészült vállalkozók virágozni tudnak nehéz körülmények között is. Jelenleg több mint 700 olyan vállalkozás működik az országban egymilliárd forint feletti árbevétellel, amelyet az előző válságidőszakban alapítottak.
A partnerek felkutatása és minősítése (akár válságállósági vonatkozásban) olyan működési alapfolyamat, amit sokan még nem használnak megfelelően. Az OPTEN abban bízik, hogy a hazai és nemzetközi céginformációs szolgáltatások egyre jobban beépülnek a vállalkozások mindennapi döntési mechanizmusába.
A dzsungelt kávéültetvények és vulkánok tarkítják, a buja esőerdőt a Csendes-óceán és a Karib-tenger fogja közre. Az élővilág hol Észak-Amerikát, hol Dél-Amerikát idézi, és egy fél magyarországnyi apró kis ország, Costa Rica gondosan vigyáz a két kontinens között felgyűrődött természeti csodákra.
A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
