„Nemcsak a ruha nem teszi az embert, hanem az iroda sem” – mondja Lakatos István. A Bravogroup Holding ügyvezetője, a Cápák között tévéműsor új cápája puritán irodából irányítja a 11,9 milliárd forint értékűre becsült cégcsoportot. 2001 óta dolgozik a zuglói székházban, a berendezés sem igen változott. „Széles Gábor titkárnője döntötte el az új irodába költözéskor, milyen bútorom legyen. Azóta ez van.”
Becenév Az RTL Klub Cápák között műsorának új évadában ő lesz Fehér Gyula helyett az ötödik cápa. Miután szereplése publikus lett, ismerőse ajánlotta neki a Becoming Warren Buffett című dokumentumfilmet. István több hasonlóságot is felfedezett magában és az amerikai üzletemberben, például mindketten szeretik a csendet, a bezárkózást és az összpontosítást. Mikor Bill Gates édesapja találkozott Buffett-tel, megkérte őt és fiát, hogy írjanak le egyetlen szót, ami szerintük mindkettőjüket jellemzi. „Kitalálod, mi volt az? Nekem is van hozzá közöm – kérdezi tőlem István. – Focus.” Cégtársa, Lakatos Péter már a gimnáziumi időkben is ismerte, ott ragadt rá a Focus becenév, azóta szinte mindenki így szólítja.
Nosztalgia „Önmagamat adom, nem szoktam szerepet játszani” – mondja Lakatos István. Teljes természetességgel kapja fel élete első rádiótelefonját is, és könnyedén pózol a kamerának a súlyos készülékkel. „316-266, még a száma is megvan. Nagyon menő dolognak számított akkoriban, mindig vittem magammal, és mindenki jól megnézte.” István régi laptopja is a relikviák között van, a vaskos darab a maga korában a legvékonyabb típusnak számított. (Egyébként még működik.)
2018-ban indult a Mészáros Csoport mezőgazdasági cégeit holdingba szervező Talentis Agro, élén a kipróbált agrárszakember Makai Szabolccsal. Az agrárholding vezérigazgatójával a Talentis Agro innovációs terveiről, robottűrő tehenekről, a nagyüzemi mezőgazdaság fenntarthatóságáról beszélgettünk, és arról is, hogy mit várnak az új magyar agráregyetemtől, miért nem szeretnének exportra termelni, és hogyan szerezhetnék vissza az agráriumnak a kereskedelem által elszívott munkaerőt.
MAKAI SZABOLCS
KARCAG, MINNEAPOLIS, HERCEGHALOM
A Talentis Agro vezérigazgatója egész karrierjét a mezőgazdaságban töltötte. Agrárközgazdászként és marketingesként diplomázott, pályája a Cargill mezőgazdasági világcég hazai vezető pozíciójáig, majd minneapolisi stratégiai boardjáig ívelt. 2019 óta a Talentis Agro vezérigazgatója.
Milyen innovációs stratégiával készül a Talentis Agro a következő évekre?
A Talentis Agro komoly hagyományokkal rendelkezik, de mégis csak kétéves, hiszen a holding 2018-ban indult, nagymúltú agrárcégek integrálásával. Addig minden cég a saját tervei, stratégiái és innovációi szerint dolgozott. A Talentis Agro ezt a tudást gyúrja egybe és képviseli a tagvállalatok között. A központi cég tud beszállítóktól csomagban vásárolni szolgáltatást, egyetemekkel kialakítani együttműködést. Az országos céghálónknak köszönhetően egy új technológiát egyszerre sok helyen tudunk tesztelni, amivel gyorsíthatjuk az innovációk bevezetését. Vetéstervvel, gépberuházási tervvel hét évre előre tudunk tervezni. A stratégiai döntések a herceghalmi központban dőlnek el, a főagronómus – ma úgy mondjuk: növénytermesztési divízió vezető – döntése alapján, de az egyes cégeknél meglévő helyi tudásra, tapasztalatokra támaszkodva.
Mik ma a mezőgazdasági innováció fő területei?
A legfontosabb a digitalizáció és az azon alapuló precíziós állat- és növénytermesztés. Ez jelenti a jövőt. A digitalizációval a termelés minden adata láthatóvá válik, hogy mikor, hova, mennyi vetőmag lett elvetve, műtrágya elszórva, mikor melyik állatnak mennyi takarmányt kell adni. A lényeg ennek a hatalmas mennyiségű adatnak a feldolgozásában rejlik, mert ez tudja minden eddiginél precízebbé és gazdaságosabbá tenni a mezőgazdasági munkát.
A másik jelentős innováció a robotizáció. Ez kényszerpálya is, hiszen itt a technológia tudja kompenzálni a munkaerőhiányt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben is. A szarvasmarháknál például már robottűrő egyedeket tenyésztünk, hogy középtávon a fejésben be tudjuk vezetni ezt a technológiát. A precíziós gépek használata más polcra helyezi magát a mezőgazdaságot is. Más igényű szakmunkákra kellenek szerelők, mérnökök, IT-szakemberek, mint ma, amikor a mezőgazdasági munkaerő jellemzően aluliskolázott, és a fizikai munkások inkább mennek egy hipermarketbe dolgozni, ahol télen-nyáron kellemes a klíma. A hiperekkel szemben a mi előnyünk, hogy helyben, falvakban vagyunk, így nem kell onnan a munkásoknak messzire ingázniuk. Ennek az előnynek a kihasználásához viszont vonzóbbá, értékesebbé kell tenni a mezőgazdasági munkát.
A hazai agrárágazat fejlettségi, tudásbeli lemaradásáról sokat hallani. Ennek a megváltoztatásában hogyan tud részt vállalni a Talentis Agro?
A mezőgazdaság területén minden fejlődik, a genetika, a tudás, a gépek, de ha nincs megfelelő szakember, az egész semmit sem ér. Az agráregyetemi oktatás sajnos nem korszerű és túlságosan elméleti. Azt szeretnénk, hogy olyan szakemberek jöjjenek ki az egyetemről, akik ismerik a friss technológiákat. Az agrárszektorból hiányoznak a fiatal vezetők, de ha együttműködnek a nagy cégek, akkor fel tudjuk gyorsítani a fejlődésüket. Mi az ország egész területén tudunk nekik mutatni innovatív cégeket, ahol az üzletszerű működtetést megtanulhatják. Ezért hoztuk létre a Talentis JUMP! szakmai gyakorlati programot. Keressük az együttműködést az egyetemekkel, és üdvözöljük az új agráregyetemet. Ezért sincs saját k+f tevékenységünk, mert ebben a felsőoktatással szeretnénk együttműködni.
2021 februárjában megalakult a vidékfejlesztési kormánybizottság a tízéves vidékfejlesztési stratégia végigvitelére, amelynek egyik célkitűzése a fenntartható fejlődés maradéktalan érvényesítése. A Talentis Agro hogyan tud fenntarthatóvá válni?
A fenntarthatóság az egész mezőgazdaság jövője szempontjából létkérdés. A saját bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait. A 2027-ig tartó jelenlegi uniós finanszírozási ciklus is jelentős keretet szán a fenntarthatósági programokra, zajlik a szakmai háttérmunka. A Talentis Agróval is elindultunk ebbe az irányba. A Lajta-Hanság Zrt. területén már az apróvadak élőhely-védelmével alakítjuk ki az öntözőrendszereket, biztonságosabbá tesszük a trágyakezelést, részt veszünk az öntözési közösségek kialakításában.
A hazai feldolgozóipar elmaradottsága egyben egy komoly fenntarthatósági kérdés is. A magyar agrárcégek jellemzően exportra termelnek, kiszállítják az országból az alapanyagot, amit máshol dolgoznak fel, majd késztermékként visszahozzák a hazai boltok polcaira. Ez rendkívül költséges és környezetszennyező is. A Talentis Agro által termelt tej és gabona fele is exportra megy, de valójában annak örülnénk, ha belföldre termelnénk az alapanyagot és legfeljebb a késztermék menne exportra. A Mészáros Csoporton belül jelenleg is vannak feldolgozó cégek, mint a Kall Ingredients Kft., vagy a Gallicoop Zrt. Van sajtgyár és két borászat is. A jövő lehetősége, hogy a cégcsoporton belül is erősítsük a szinergiákat, ezzel is erősítve a hazai feldolgozóipart és a fenntarthatóságot. Azt szeretnénk, ha a Talentis Agro középtávon a fenntartható nagyüzemi mezőgazdaság védjegyévé válna.
Ha már szóba kerültek a cégcsoporton belüli szinergiák, milyen bővüléseket, fejlesztéseket tervez a Talentis Agro?
Három nagy stratégiai ágazatunk van, a növénytermesztés, a tejelő szarvasmarha és az árutojás termelés, ezeknek a fejlesztése elsődleges célunk. A cégcsoporton belüli integráción túl újabb akvizíciókra is lehetőségünk van. A rendszerváltáskor indult agrárcégeknél most zajlik generációváltás. A fiatalokat ma már jellemzően nem érdekli az agrárium, ezért eladják a családi vállalatokat. Velük együtt pedig kiszáll a know-how és a felső vezetés is, akiket rögtön pótolni kell. Az elkövetkező 5–10 évben sok ilyen eladó cég lesz, közülük már van is pár a csőben. Ezekhez a cégekhez új vezetők kellenek, és ahogy említettem, nagyon nehezen találunk ilyen embereket. Ezért is szeretnénk az egyetemekkel együtt dolgozni, hogy ki tudjuk nevelni a saját vezetőinket.
Báró Gelsey Vilmos, vagy ahogy a világban sok helyen ismerték, William de Gelsey az utolsó napokig dolgozott londoni otthonában, az elmúlt hónapokban az emlékiratait rendszerezte. Nem volt olyan ajtó a nemzetközi pénzvilágban, ami ne nyílt volna meg előtte, a huszadik század már rég tankönyvekbe került nagy alakjait pedig csak úgy emlegette, „persze, hogy ismertem, édes pofa volt”. Február 26-án, életének századik évében meghalt – páratlanul gazdag és színes életére néhány rövid epizóddal emlékezünk.
Agrárcsaládba született, nem meglepő, hogy marketingkarrierje után a gazdálkodáshoz tért vissza. Biró Mátyás őstermelő, az Ízes Udvar kosárközösség és a Parasztkamra webshop létrehozója amerikai mesterkurzuson mélyítette el tudását, és a bió mellett tette le a voksát.
A Brick Visual fiatal csapatának egy évtized sem kellett, hogy felépítsék a világ egyik legkeresettebb építészeti látványtervező cégét. Klasszikus startupsztori: egy budapesti bérház előszobájából indultak, árbevételük ma már milliárdos, filmeket készítenek, szoftvert fejlesztenek, és olyan világsztárokkal dolgoznak, mint a Zaha Hadid Architects vagy a japán Kengo Kuma. Ha kell, egy jó képért akár pincérnek is beöltöznek.
