A túrázók, kirándulók gyakran szembesülnek azzal, hogy kedvelt útvonalaikon egyik évről a másikra eltűnik az erdő, már csak letarolt területeket látnak. Valójában ilyenkor a csemeték már ott vannak a földben, és ha kell is hozzá néhány évtized, de újra nagy tölgyesek, bükkösök lesznek. A magyar erdőgazdálkodásban a közjóléti és természetvédelmi funkciók egyre fontosabbá válnak. Ugyanakkor továbbra sem hanyagolható el a gazdasági szempont sem – és egy erdészeti léptékben viszonylag új, az elmúlt évtizedben gyorsan terjedő módszerrel ezek az érdekek összhangba hozhatók. Az örökerdő-gazdálkodásban ugyanis sosem „tűnik el” az erdő.
Írta: Gribek Dániel // Illusztráció: Kiss Annamária
„Fontos, hogy az örökerdő-gazdálkodás során nincsen véghasználat. A fákat különböző időpontokban, egyesével veszik ki a területről. Mivel ezáltal minden fának egyedi vágáskora van, az erdőkép gyakorlatilag nem változik” – magyarázza az ország egyre több térségében alkalmazott módszer lényegét Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. termelési és természetvédelmi főmérnöke.
Az 1920-as évekből származó koncepció alapján az erdészeknek az örökerdő-gazdálkodásban öt fő szabályt kell szem előtt tartaniuk.
Agrárcsaládba született, nem meglepő, hogy marketingkarrierje után a gazdálkodáshoz tért vissza. Biró Mátyás őstermelő, az Ízes Udvar kosárközösség és a Parasztkamra webshop létrehozója amerikai mesterkurzuson mélyítette el tudását, és a bió mellett tette le a voksát.
Csaknem negyven féle zöldséget termel ráckevei biointenzív gazdaságában Biró Mátyás, és Ráckevétől Szigetszentmiklósig látja el vásárlóit vegyszermentes terményekkel. Azt mondja, ami fellelhető és megtermelhető biomódszerekkel, azt megtermelik. Fontosnak tartják a lokalitást is, mert bár Spanyolországból télen is lehet hozni paradicsomot, „az a cél, hogy ezeket a trendeket felrúgjuk, ne utaztassuk a termékeket, és vegyszermentes zöldségeket szállítsunk”.
„Mindig van egy kis elégedetlenség magammal szemben, egyszer majd biztos elmúlik” – mondja Mátyás azzal kapcsolatban, hogy bár többgenerációs agrárcsaládból származik, állandóan tanul a biogazdálkodásról. A marketingtudás adott volt a vállalkozáshoz, a Budapesti Kommunikációs Főiskola (ma Metropolitan Egyetem) marketing-kommunikáció szakán végzett, az Ízes Udvar előtt hat évig a Nebuló termékeket gyártó Nebu Trade Kft. marketingvezetője volt.
Látták, hogyan megy a palántanevelés, vagy édesapjuk hogyan szereli a szivattyút. „Ezért sok minden zsigerből jön.”
2017-ben valami szabadabb dologba szeretett volna kezdeni, de nem a semmibe ugrott, gyerekkora óta a „termeljük meg, amit lehet”-szellemiségben nevelkedett. Édesanyja, Krumpach Erzsébet A bőség kertje című könyv szerzője, biokertészeti szakértő, édesapja állattenyésztő mérnök, jelenleg dísznövénykertészettel foglalkozik. Mindig tartottak állatot és konyhakertjük is volt, testvéreivel kisgyermekkoruktól bevonták őket a munkába – látták, hogyan megy a palántanevelés, vagy édesapjuk hogyan szereli a szivattyút. „Ezért sok minden zsigerből jön.”
Mátyás az Erste Bank Higgy Magadban! pályázatán elnyert 3,5 millió forint kezdőtőkével indította az Ízes Udvart, munkahelyén pedig felmondott. Egy év tanulás és felkészülés után 2018-ban indult el. Sokat tanulmányozta a külföldi szakirodalmat, az első év után pedig elvégezte az egyik legprofitábilisabb amerikai biointenzív gazdaság, a Neversink Farm tulajdonosa, Conor Crickmore mesterkurzusát, ahol sokat tanult növényvédelemről, gondolkodásmódról is.
Három csatornán értékesít. Kosárközösségében idén már száz családot szolgál ki Budapest agglomerációjában. Emellett van egy online piactere, a parasztkamra.hu, továbbá éttermeknek is beszállít. Már negyedik szezonját kezdi, és most használja ki először teljesen a rendelkezésre álló ötezer négyzetméteres földterületet. Az Ízes Udvar árbevétele tavaly 13 millió forint volt, négymillióval több, mint 2019-ben, idénre pedig további növekedést, 25 milliós forgalmat vár Mátyás.
Hamarosan elkészül csomagoló és zöldségszárító helyisége, tervei között szerepel fóliaterületük bővítése, és az is, hogy mintagazdaság legyenek, másoknak is segítsenek az indulásban.
Tamás Lóránt mindig feltalálta magát. Aranyművesként sikeres vállalkozást épített föl, több ékszerüzlete és zálogháza volt az országban. Néhány éve elhatározta, hogy új életre kelti a családi örökség egy kis darabját: a dédapjától örökölt zsebórát. Azóta mesterműveket ment meg, amelyek elvesztették eredeti funkciójukat és ragyogásukat. Márkát építeni a luxusórák között nehéz, neki mégis sikerült: a magyar mester kezében százéves svájci szerkezetek születnek újjá, és kerülnek a szekrények mélyéről a csúcsgazdagok gyűjteményébe az egész világon.
A magyar informatikatörténet és Örkény groteszkje gyakran mutat párhuzamokat. Mintha nem is a valóságban, mérnökök munkája nyomán születtek volna gépek, hanem Örkény találta volna ki az egész sztorit egy kávé mellett ülve. Az első hazai elektroncsöves számítógép ötlete például a börtönben pattant ki a kutatók fejéből.
Állandóan változó jogi környezetben kell az ügyfelek egyedi szükségleteinek megfelelő, a szerződéskötést egyszerűsítő megoldásokat nyújtania napjaink jogászainak. A CMS előremutató, innovatív válaszokat mutat a terület kihívásaira.
„Nemcsak a ruha nem teszi az embert, hanem az iroda sem” – mondja Lakatos István. A Bravogroup Holding ügyvezetője, a Cápák között tévéműsor új cápája puritán irodából irányítja a 11,9 milliárd forint értékűre becsült cégcsoportot. 2001 óta dolgozik a zuglói székházban, a berendezés sem igen változott. „Széles Gábor titkárnője döntötte el az új irodába költözéskor, milyen bútorom legyen. Azóta ez van.”
Pataki Zita és férje több sikertelen lombikeljárást csinált végig, amikor a dühön, gyászon és elkeseredésen túljutva úgy döntöttek, hogy orvosokkal és szakemberekkel összefogva segítenek a hozzájuk hasonló helyzetben lévő pároknak. Az RTL Klub időjósa a tizedik és egyben utolsó, 2019-ben zárult lombik után, meg nem született kislányukról elnevezve hozta létre a Réka Alapítványt.
