Átlagon felüli körülmények között élhetnek majd azok a 65 év feletti bérlők, akik az élményekkel és társasági eseményekkel teli mindennapokat választják a hamarosan nyitó Golden Palace Göd premium senior apartmanházban.
Mi lett volna, ha Morgan Freeman nem próbálja ki a tandemugrást a Bakancslista című filmben? Mi egy jó mozival szegényebbek lennénk, az ő filmbéli karaktere pedig számos élménytől fosztotta volna meg magát. Jó, hogy nem így tett és megragadta a lehetőséget, manapság pedig egyre inkább látjuk, hogy az aktív és tevékeny időskor a filmeken túl is létezik.
Olyannyira, hogy az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is megszaporodtak az idősebb korosztály részére nyíló presztízs apartmanok, ahol közösen maratoni biciklitúrákra indulnak együtt, hihetetlen távokat úsznak le vagy díjnyertes kertet gondoznak.
A budaörsi Icon legtöbb ázsiai ihletésű fogása magától is megszólal, de ettől még lehetne sztorit pakolni melléjük.
gazából Icon Budaörs lenne az Icon Buda, de 250 méterre van Nagy-Budapest jelenlegi határától. Lehet, hogy ők már tudnak valamit a budapesti városvezetés expanziós terveiről, amit mi még nem, úgyhogy a név ezen felén kár volna lovagolni, a másik fele meg már ki van próbálva: viseli egy nívós debreceni állócsillag is, igaz, hajdúsági nyelvjárásban K-val írják.
A Buda-széli Icon másfél éve nyílt meg, bele a tutiba: a korlátozásokat a budaörsi Wolt-kínálatot feldobó szusikiszállítással és terasszal is igyekeztek átvészelni. Ketten viszik, Botos Tamás séf és a szervizért is felelős tulajdonos, Szigeti Kristóf. A parányi, nyolcszékes, látványkonyhás vendégtérben meghatározó a jelenlétük.
Hiába koptatták meg rendesen ezt a szót a 2010-es évek, az Icon fúziós konyhát visz, olyannyira, hogy sokkal inkább Magyarországon megvalósított ázsiait főzés ez, mintsem ázsiai csavarok egy magyar menüben. Az előételben marinált körte, szójaalapú tare szósz és japáncitrom találkoznak egy bébipolip-tempura alatt a lassan, füstön krémesre készült zeller kivájt belsejével. Az utóbbi gazdag íze képes szalonnás asszociációkat ébreszteni, de mire eszünkbe juthatna, hogy egy íz-ellentétpárokkal ilyen biztos kézzel dolgozó konyha vega alapokon is megállna, érkezik egy vagjúrámen. A magyar ihletésűnek mondott lé a mizó miatt fanyarabb annál, a marhahússzeletek a frissen kitöltött levesben készülnek el. Ötfogásos, fix vacsoramenük vannak, így ez a rámen is egy tálkányi, nem pedig egy tál, de stratégiai szerepe van abban, hogy a végére jóllakjon az ember.
Krémesre thermomixelt paradicsomos káposztaalapon következik egy darált mangalicával töltött gjóza (batyu). Ropogós malacfül kerül a kelkáposzta és kimcsi, azaz fermentált káposzta tetejére. Minden működik, és szerintem utóbbi, a kétféle káposzta keveréke a legnagyobb vívmány, amit abból az elfogult pozícióból mondok, hogy egy öt évvel ezelőtti koreai túrán úgy tűnt, egy életre túladagoltam a kimcsit. A friss növénnyel szelídítve és ésszel fermentálva most visszajött az életembe, másoknak is jó belépő lehet.
Csicsókatextúrákra épül a másik főétel: krém, sült szelet és csipsz formájában is megjelenik; gravlaxként hűtőben pácolt, majd bőrére pirított, tömör és tömény ízű sügérfilé ül rajta. Elég intenzív, és itt ragyog a borpárosítás, egy testesebb-hordós-krémes bükki fehér (lehet végig borsorral is menni, vagy hozzánk hasonlóan csak egy-egy pohárral beszállni az elején vagy főfogásoknál).
A desszert egy szusirizsalapú, kókusztejes krém, citromnád és kaffir lime frissítik, kakaómorzsa mélyíti és liofilizált (fagyasztva szárított) málna díszíti. Azért írom csak azt, hogy díszít, mert valami kevésbé gegszerű, de a málna ízét markánsabban érvényesítő kiadásnak (júliusban például a friss gyümölcsnek) több íze és haszna lenne, transzformációból már van elég ebben a komoly arccal elviccelt tejberizsben.
Öndefiníciója szerint az Icon se nem étterem, se nem lakásétterem (hiszen nincsen ilyen kicsi lakás), hanem vacsoraklub, ami jól hangzik, de a gyakorlat a buktatóit is kihozza. Közös kapocs híján egy miniétterem annyira klub, amennyire egy random IC-kocsifülke vasúti utazóklub: nem nagyon. A közelség miatt az Iconban óhatatlanul mások estéjének is része lesz az ember (például a pezsgőkkel mulató, lármásabb baráti négyesé meg egy komótosan hömpölygő randié – fiktív példák, persze!), amit úgy lehetne ellensúlyozni, ha az este, az étkezés, az ételek sztorija ezt nem csak az ízekkel írná felül.
Mondjuk, egy bevezető háttértörténettel, a fogások közös és nem asztalonkénti bemutatásával, vagy éppen azzal, hogy koreografált módon gyülekeztetik megfelelő pontokon a vacsoraközönséget a tálalópult köré (jelen formájában a látványkonyha az árnyékként munkálkodó séffel és az őt az asztalok felől takaró pulttal komolyabb kihagyott ziccer, most túl sok múlik a vendégek proaktivitásán – ami a legtöbbüknek nem is lesz). Az a jó, hogy az Iconban bőven volna mit mesélni, szóval a nehezebbik része van készen.
Icon Buda
Budaörs, Budapesti út 106. A teszt időpontja: 2021. július 17.
Ezt ettük: Két degusztációs menü: 30 000 Két ásványvíz: 1580 Négy pohár bor: 7400 Két főre borravalóval: 42 500
Egyszerű ruhákban jár, nincs autója, az ember könyvtárosnak nézné, de amióta tizenhét évvel ezelőtt egymilliárd forintot keresett a budapesti tőzsderészvények eladásán, már magát is vagyonosnak tartja. Korányi G. Tamás neve legendás tőzsdesztorikkal forrt össze, és bár volt időszak, amikor vagyona nyílegyenesen tartott a nulla felé, a történésznek induló tőzsdei újságíró, majd laptulajdonos az ország elmúlt harminc évének egyik legismertebb és legsikeresebb kisbefektetője. Sziporkázó társasági ember, akinek a kötvények és részvények iránti gazdaságtörténeti lelkesedésénél talán csak térképgyűjtő szenvedélye nagyobb. És akinek a tőzsdézés mindig egy nagy társasjáték marad, amire nem lehet ráunni.
Legalább százhúsz, de lehet, hogy inkább száznegyven. Ennyiszer vesznek kézbe egy lábbelit egy-egy műveletre Csengeren, a Szamos Cipő manufaktúrájában, onnan, hogy az alapanyag megérkezik a gyártósorra, addig, míg a cipő a készáruraktárba kerül. A Szamos sokáig a német Josef Seibel fő beszállítója volt, aztán válságos szakítás következett – szerencse, hogy közben épp átálltak a sajátmárkás gyerekcipőkre. Juhász János tulajdonos most három évet adott magának, hogy a járvány után sínre tegye a cégét, aztán békésen, nyugodtan átadhassa a következő generációnak.
Sokféle sikeres csapat létezik, az Erste Vállalati üzletágánál mindenesetre az őszinteségben, az önállóságban és a személyes példamutatásban hisznek. És az sem baj, ha az egyébként hajtós, harapós játékosok azért tudnak magukon és egymáson is nevetni, és jól érzik magukat a bőrükben. Ide eljutni persze nem volt könnyű, ahogy a formát tartani sem az, de a biztos alapok eddig minden nehézségen átsegítették a csapatot.
