A járvány miatt? A jó idő miatt? A dugók miatt? Mindhárom okból egyszerre? Akárhogy is, egyre több fővárosi jár kerékpárral. Sokan távol akarták magukat tartani a tömegközlekedéstől és a lezárások okozta egyre súlyosabb közlekedési dugóktól, és úgy tűnik, nem is akarnak ezen változtatni. Az érthető, hogy télen közlekednek a legkevesebben bicajjal, de azt gondolná az ember, hogy a legnagyobb kánikula közepén a legtöbben szívesebben választják a légkondit. Nos, nem: általában júliusban tetőzik a budapesti bringásforgalom, így volt ez idén, a legnagyobb hőhullámok idején is.
Forrás: A budapesti kerékpárszámlálók adatai, BKK Megjegyzés: Az eredményeket befolyásolhatják az időjárás, a számlálók meghibásodása és az útfelbontások, karbantartások okozta lezárások is.
Kívül pamut, belül vízhatlan, tépőzárral rögzíthető, és ami a legfontosabb: többször használatos. A Cibi újraszalvéta Czibolya Katalin hulladékmentesítő ötletéből született, de a termékből Szemenyei Rella épített márkát.
Rella tíz évig volt vezetői pozícióban egy cégnél, de elfáradt a taposómalomban. Gondolt egy nagyot, és kisfiával fél évre a Távol-Keletre költözött. Ázsiának ezen a részén még mindig hatalmas probléma a műanyaghulladék kezelése, és Rellát elborzasztotta az ott látott szemétmennyiség. Kezdte máshogy látni a világot és a környezetet. Még korábban, a nagykovácsi családi napköziben találkozott Czibolya Katával. Az újraszalvéta Kata találmánya volt, a mosható szendvicscsomagolást eredetileg a gyermekének szánta, de aztán árulni kezdte a környezetében élőknek, így a helyi családoknak is.
Kata szeretett volna üzletet építeni a szalvéták köré, mert látta, hogy lenne rá kereslet. Ekkor csatlakozott hozzá Rella, aki először maga is vásárló volt. „Sok mindenre képes vagyok, feltűrtem az ingujjam, és csináltam” – mondja Rella. Egy hónap alatt összedobta a honlapot, lefotózta a szalvétákat. Az alapkészlet fejlesztésére pár százezer forintjuk ment el, de a bevételt visszaforgatták. Kezdetben Rella bt.-jével indultak, majd 2018-ban, hogy ne kelljen a cégalapításhoz szükséges hárommillió forintos törzstőkét előteremteni, egy ismerős alvó vállalkozására húztak fel egy kft.-t, aminek Rella édesanyja a tulajdonosa.
A Cibi 2016 novemberében indult, ekkor lőtt ki a weblap is. Az első termékek az újraszalvéták és az újratasakok voltak, amiket a gyerekek is könnyen tudnak használni. Tanúsítvány bizonyítja, hogy ezek a mosható termékek érintkezhetnek az élelmiszerekkel, káros összetevők nincsenek bennük. A belső anyagnál ez volt a legfontosabb szempont, míg a külsőnél a szépség és a minőség.
A pamutszöveteket EU-s országokból rendelik, a végterméket helyi varrónők készítik. „Elküldhetnénk távolra, és akkor olcsóbb, de az itteni varrónők gyönyörűen dolgoznak, rugalmasak, és ez nekünk többet ér. Minőséget akarunk eladni, annak pedig ára van” – mondja Rella. Egy újraszalvéta vagy egy újratasak ára mérettől függően 2850–3500 forint.
Jól jött nekik a csomagolásmentes boltok betörése a hazai piacra, elsőként a Zöld Bolt és a Ligeti Bolt lett forgalmazójuk, és ma már több vidéki üzletben is ott vannak. Dolgoztak fenntarthatóságot népszerűsítő bloggerekkel, például a Talpalatnyi történetek csapatával és a Vászonzsákos lánnyal. A legnépszerűbb termékük ma is az újraszalvéta, de a kínálatban van már asztali újraszalvéta, méhviaszos ételcsomagoló és egy karanténtermék is, ami a bezárkózás alatt született: a kenyérzsák.
„Nagyon szép fejlődési úton mentünk 2019-ig, rajta voltunk egy tök jó pályán, de 2020-ban megnyeklettünk” – mondja Rella. A karantén alatt ráadásul nem volt hova menni, így csomagolni sem kellett az uzsonnát. Rella mégis lelkes, bővítené viszonteladói hálózatát, megcélozná a külföldi piacot, és arra is lát esélyt, hogy a Cibi kiskereskedelmi bolthálózatba is bekerüljön. Ezt már egyedül kell véghez vinnie, mert Kata 2019-ben kiszállt a cégből.
A Blue Colibri egy olyan problémára fejlesztett megoldást, amire korábban nem igazán volt megfelelő platform: azonnal elérni egy cég olyan munkavállalóit is, akiknek nincs céges laptopjuk vagy telefonjuk. Már hat külföldi országban vannak jelen, platformjukat ötvenezer munkavállaló használja.
Tavaly márciusban a járvány agyoncsapta az európai turizmust, így a légi forgalmat is. Idén márciustól viszont a legtöbb európai országban már éledezik az ágazat, visszatérnek a turisták, bár országonként eltérő, milyen szabályokkal lehet beutazni. A Budapest Airport friss adatai érdekes átrendezőségeket mutatnak Európában: néhány korábbi slágerország (például az Egyesült Királyság) a járvány miatt hátrébb sodródott, más országok, mint Törökország, Olaszország vagy Németország viszont népszerűbbé váltak a Budapestről indulók körében. Térképen az egyes országokba induló repülőjáratok kapacitásai, és elég jól jelzik, hova készült (vagy tudott utazni) a legtöbb ember 2020 áprilisa és júniusa között, és hova akart repülni idén ugyanekkor.
Egy céllal ment neki a nagybetűs életnek: ne mások kárán érje el a sikert, sőt inkább segítsen általa másokat. Az irodalom- és zenerajongó Jentetics Kinga nevéhez ma a világ egyetlen olyan kiadóplatformja kötődik, ahol a szerzőik e-könyveket, on-demand nyomtatott könyveket és hangoskönyveket is árulhatnak. Az egyik legsikeresebb magyar startup, a PublishDrive sikeréig viszont nem volt kikövezve az út.
Legalább százhúsz, de lehet, hogy inkább száznegyven. Ennyiszer vesznek kézbe egy lábbelit egy-egy műveletre Csengeren, a Szamos Cipő manufaktúrájában, onnan, hogy az alapanyag megérkezik a gyártósorra, addig, míg a cipő a készáruraktárba kerül. A Szamos sokáig a német Josef Seibel fő beszállítója volt, aztán válságos szakítás következett – szerencse, hogy közben épp átálltak a sajátmárkás gyerekcipőkre. Juhász János tulajdonos most három évet adott magának, hogy a járvány után sínre tegye a cégét, aztán békésen, nyugodtan átadhassa a következő generációnak.
