Egy professzor mindig bekopogtatott

A budai Várnegyed aljában egy régi gangos társasház több emeletének több lakása Babai László diszkréten, ám következetesen terjeszkedő cégbirodalmát rejti. Ránézésre egymás szoros szomszédságában nyitott régimódi lakásrendelők küszöbén állunk, valójában egy mára milliárdos forgalmú, szisztematikusan építkező magánegészségügyi hálózat bölcsőjében és központjában.

A szektor több meghatározó szereplőjénél megszokott látványosabb kellékek itt hiányoznak: nincs modern kórházszerű székház, messziről világító óriás céglogó a bejáratnál, nincs központi fogadótér olasz dizájn­nal, selymes textiltapétával és céges egyenruhában mosolygó recepciósokkal. A külső egyrészt azt sejteti, hogy itt már a 2000-es évek eleje óta zajlik a privát gyógyítás, másrészt azt, hogy a koncepció inkább a konzervatív szakmaiság, semmint az arany vécécsésze felől formálódik.

A külső egyrészt azt sejteti, hogy itt már a 2000-es évek eleje óta zajlik a privát gyógyítás, másrészt azt, hogy a koncepció inkább a konzervatív szakmaiság, semmint az arany vécécsésze felől formálódik.