Tornaházi Party, túlélőtúra és Matula bácsi jól bevált pedagógiai módszere – friss magángimnáziumos gyűjtésünkből kiderül, hogy vannak iskolák, ahol bevallottan az atipikus tehetségeket karolják fel, máshol nemzetközi érettségit adnak, és persze rajta van a listán az AKG, meg pár Waldorf is. Angol, amerikai mintára nálunk is terjed a gap year intézménye: nem minden végzős akar azonnal egyetemre menni, inkább előbb egy picit ismerkedik a világgal.
Harmadik éve készítünk összeállítást magániskolákról – idén azonban annyit változtattunk, hogy ezúttal nem általános iskolákat, hanem budapesti magángimnáziumokat mutatunk be (nem rangsorban). Olyanokat, ahol a havi néhány tízezertől nagyjából kétszázezer forintig terjedő tandíjért az ígéretek szerint szabadabbak a gyerekek, kötetlenebb a tanár-diák viszony, és nagyobb a személyes figyelem.
Akad néhány gimi, ahol alternatív tanterv (mai nevén egyedi engedély) alapján szervezik az oktatást, félredobva a tantárgyfelosztást, mondván, a világ sem bomlik tantárgyakra. A legtöbb magániskolában azonban a nemzeti alaptanterv szerint tanítanak, de még abba is belefér, hogy projekteket szervezzenek, kooperációs technikákat vessenek be, netán önismereti és pályaorientációs foglalkozásokat szervezzenek, hogy a tizenévesek megtalálják önmagukat. „Fontosabbnak tartjuk, hogy a gyerekek a megfelelő keretek között jól érezzék magukat, megtanulják felvállalni a véleményüket, nyíltak legyenek, merjenek kérdezni” – mondja például a Budenz József Alapítványi Gimnázium igazgatója. Ők nagy hangsúlyt fektetnek olyan soft skillek fejlesztésére, mint a kreativitás, az együttműködési készség, a szabálytudat, a feladatorientáltság.
Amíg a Netflix szinte felfoghatatlan mennyiségű tartalmat kínál, Böszörményi Gábor, a Mozinet filmforgalmazó cég alapítója mindig inkább olyan streamingszolgáltatóról álmodott, amivel egyfajta kurátori tevékenységet végezhet. Jól meg is válogatja, mi kerül fel a Cinegóra.
A budai Kútvölgyi úti irodákba gyakran behallatszik a cinegék éneke. Ezt hallgatta épp Böszörményi Gábor és Gyenis Ajándok, amikor 2020 elején azon törték a fejüket, mi legyen az első magyar művészfilm-streamingszolgáltató neve. Egyetlen betűt kellett hozzá változtatni a kismadár nevén – a cine ugyanis mozit jelent spanyolul, a go meg az elviteles szolgáltatásra utal. Amerikában azt kérdezik a gyorsétteremben a vevőtől: to stay or to go? Itteni fogyasztásra vagy elvitelre? A Cinegóban mindent elvitelre adnak.
Böszörményi Gábor világéletében a mozi szerelmese volt, egyetemista éveit Tarkovszkij és más művészfilmesek vásznai előtt, a Közgáz és Perlaki Tamás filmesztéta filmklubjaiban töltötte. Talán itt fejlődött ki az a híres hatodik érzéke, amellyel egy pár perces jelenet alapján, még a film bemutatása előtt képes megjósolni a várható fogadtatást. Így látta meg Nemes Jeles László Saul fia című alkotásában a leendő világsikert, még mielőtt a film egyáltalán elkészült volna, és főképp jóval azelőtt, hogy bezsebelt minden rangos filmdíjat, köztük a legjobb külföldi filmért járó Oscart is. Gábor a Saul fia forgalmazási jogáról már 2015 januárjában tárgyalt az alkotókkal, noha csak áprilisban derült ki, hogy a filmet egyáltalán bemutatják Cannes-ban. „Miután a Saul fia díjat nyert Cannes-ban, már nem tudtam volna megszerezni a magyarországi forgalmazási jogait, akkor már minden forgalmazó akarta volna. Éreztem valamit a történetben, és persze láttam Nemes Jeles László rövidfilmjeit, és nagyon mély nyomot hagytak bennem.”
A streamingpiacon mindenki a Netflixhez hasonlítja magát.
Gábor ekkor már a Mozinet filmforgalmazó cég vezetőjeként és résztulajdonosaként nemcsak az esztétikai értéket kellett, hogy meglássa a filmekben, de a leendő anyagi sikert is. Hiszen pénzügyileg kiugró filmek nélkül cégük sem tudna talpon maradni és kevésbé kapós művészfilmeket finanszírozni.
Gyenis Ajándok és Böszörményi Gábor – mindketten filmmániások, de teljesen különböző személyiségek
A később Arany Medve-díjas Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-filmet is akkor szerezték meg, amikor még nem volt kész. „És amikor Pong Dzsunho Élősködőkjét megvettük, csak egy ötperces részt láthattunk belőle, de már abból is azt éreztem, hogy eszméletlenül jó. Bár arra, hogy megnyeri az Oscart és a cannes-i filmfesztivál fődíját, talán ha egy százalék esélyt adtam volna” – vallja be Gábor. Mindenesetre ezúttal is ráérzett valamire, hiszen az Élősködők később négy Oscar-díjat nyert, köztük a történelemben először nem angol nyelvű alkotás létére a legjobb filmért járó elismerést.
Az Élősködőkből viszont a Mozinet sajnos nem tudta kihozni a maximumot: 60 ezer nézőnél jártak, amikor márciusban bezárták a mozikat a koronavírus-járvány miatt. „Még 20–30 ezer néző valószínűleg jegyet váltott volna rá, ami további több mint tízmillió forint bevételt hozott volna” – magyarázza Gábor, akinek intuíciói a magyar és nemzetközi művészfilmek egyik legfőbb hazai forgalmazójává tették a Mozinetet.
Buñuel, Herczog, Cassavetes A Mozinet online filmes lapnak indult 1998-ban, 2004-től adták ki nyomtatott formában. Évente pár millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól és a Mozgókép Közalapítványtól is, majd amikor az alapítvány a 2010-es évek elején megszűnt, a lapnak is vége lett. Ekkor már néhány éve forgalmaztak filmeket is, és 2011-től egyre inkább ez a tevékenység került a fókuszba. Gábor 2019 elején alapította a Mérőmókus Kft.-t, ez a cég működteti ma a Cinegót.
Gyenis Ajándokkal már a filmklubos időkben ismerték egymást, és amikor Gábor először a Mozinethez hívta dolgozni, Ajándok egy pillanatig sem habozott. Aztán ő lett a Mérőmókus ügyvezetője. A két fiatalemberben szinte – legalábbis első látásra – csak az a közös, hogy mindketten imádják a filmeket, amúgy nagyon másmilyenek. Kettejük közül Gáborról jut az ember eszébe a filmsztárság – bár lehet, hogy csak a Zoom-chatben is mesterien használt természetes világítás teszi. Ajándok csendes, bölcsész típus.
„Már néhány éve terveztük, hogy indítunk egy művészfilmes Netflixet. A streamingpiacon mindenki a Netflixhez hasonlítja magát. De amíg a Netflix felfoghatatlan mennyiségű tartalommal áraszt el, mi mindig inkább olyan platformot szerettünk volna létrehozni, amivel egyfajta kurátori tevékenységet végzünk. Azt szeretnénk, hogy presztízst adjon egy filmnek, ha felkerül a Cinegóra. Épp ezért sokszor visszautasítunk filmeket. A Cinego legtöbb filmje pedig nem érhető el a Netflixen és az HBO Gón” – mondja Gábor. Szerinte platformjuk éppen azért lehet nyereséges, mert réspiacon működik, szinte konkurensek nélkül. Bár újabban azért felbukkant egy új versenytárs a hazai streamingpiacon: a Nemzeti Filmintézet által frissen indított Filmio.
Gábor a Mozinet filmjeit is eladja a Cinegónak, sőt azt mondja, több bevétele van a filmforgalmazónak innen, mint a Vodafone-tól és a Telekomtól. „Ezeknek a szolgáltatóknak a videótáraiban olyan széles kínálat van fent, hogy az emberek nem nagyon találják meg a mi filmjeinket, a Cinegón viszont nem vesznek el a művészfilmek. A nagy szolgáltatóknál általában csak az első néhány hónapban van jelentős bevétel, aztán a filmeket már nehezebben találják meg a felhasználók.” Úgy érzik: öngólt lőnének, ha közönségfilmeket, például könnyedebb vígjátékokat is feltennének a Cinegóra, mert az előfizetők nem ezt várják tőlük.
A Cinegón azért friss Oscarral és más rangos filmművészeti díjakkal kitüntetett filmek mellett nagy klasszikusok alkotásai is fellelhetők. Megnézhetjük Luis Buñuel mexikói, Werner Herzog német filmrendező filmjeit, de válogathatunk John Cassavetes görög–amerikai színész-rendező műveiből is.
A legjobb dolog a magyar filmvilágban A Cinego hibrid szolgáltató, ami azt jelenti, hogy előfizetni is lehet náluk a filmekre, meg alkalmanként kölcsönözni is egyet-egyet. Az előfizetés havi 1500 forint, a kölcsönzés és a letöltés díja 650, illetve 1300 forint. A piacon mindenféle más modell is játszik: a Vodafone-é például csak kölcsönzői rendszer, a Telekomé a Cinegóhoz hasonló hibrid, a Netflix és az HBO Go kizárólag előfizetői bázison működik.
Az eddigi legnézettebb filmek a Cinegón (zárójelben a film megjelenésének éve):
Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020)
Élősködők (2019)
A nagy szépség (2013)
Magam ura (2014)
Sztálin halála (2018)
Öngólt lőnének, ha közönségfilmeket, például könnyedebb vígjátékokat is feltennének a Cinegóra, mert az előfizetők nem ezt várják tőlük.
A koronavírus természetesen borította az eddigi struktúrát, ami úgy nézett ki, hogy először a moziban mennek le a filmek, általában négy hónapig, aztán lehetett kölcsönözni őket, tranzakciónkénti vásárlással. A VoD (videó rendelésre) premierje nagyjából egy időben volt mindig a DVD-premierrel, de a DVD-piac gyakorlatilag a megszűnés előtt áll itthon, így már nem érdemes bevétellel számolni vele. „Ha az HBO-val meg tudunk állapodni, a mozipremier után nagyjából egy évvel kerül fel a film az ő kínálatukba, ezzel egy időben elérhető lesz az HBO Gón, és ilyenkor egy darabig más előfizetéses streamingrendszerben nem lehet fent a film.”
A vírus miatt azonban például Horváth Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmjénél nem várták meg a négy hónapot, hanem két és fél hónappal a mozipremier után, amikor újra bezártak a mozik, feltették a filmet a Távmoziba. (Ez a Budapest Film fejlesztése, ami tulajdonképpen szimulálja a moziélményt, hiszen egyszerre nézed a filmet több száz emberrel.)December elejétől elérhető a Cinegón, majd a Telekomhoz és a Vodafone rendszerébe is felkerült.
Gábor nem látja valami fényesen a mozik és a művészfilmek közeljövőjét. „A hollywoodi stúdiók elkezdtek kísérletezni a mozival egyszerre indított digitális forgalmazással, meglátjuk, hogy ez csak a vírusra adott válasz, vagy átalakul az üzleti modelljük, ami minket is érintene – mondja. – És vannak olyan neves alkotók, akik például a Netflixnek rendeznek sorozatot, közben nyilván nincs idejük mozifilmet is forgatni. De ne higgyük, hogy a szerzői filmesek nagy részét felszívják majd a streamingszolgáltatók! És annak is van egy határa, hogy mennyi filmre van szükségük, ezért sem vásárolják meg például azokat a filmeket, amik a Cinegón vannak fent.”
A Cinegót nem a járványra reagálva hozták létre, hiszen a fejlesztést a koronavírus felbukkanása előtt elkezdték. „2020 januárjában foglaltuk le a domént, és februárban kezdtük fejleszteni a platformot, és májusban indultunk el. A Mozinet már 2017-ben megnyitotta a Vimeo-oldalát, ahol egyenként be lehetett fizetni egy-egy filmre. De nekem a Vimeóval az volt a problémám, hogy egyesével lehetett csak megtalálni a filmeket” – mondja Gyenis Ajándok. Eddig a fejlesztés jó pár millió forintjukba került, de a munka nagy része, a mobilapplikációk létrehozása még hátra van. „Ennek a költségét egyelőre nem tudjuk kitermelni a Cinegóval” – magyarázza Ajándok. A művészfilmes streamingszolgáltatónak jelenleg körülbelül ezer havi előfizetője van, és több mint ötezer regisztrált felhasználója.
Egyik nagy ellenfelük az illegális tartalomfogyasztás. Magyarországon a torrentezés sokkal erősebb, mint Nyugat-Európában, Németországban például keményen büntetik a filmek illegális letöltését. Nálunk hiába vetetnek le egy felületről egy-egy illegális tartalmat, másnap újra felkerül. „Míg a Youtube letiltja a felhasználót, akiről kiderül, hogy illegális tartalmat töltött fel, más nem.”
Pinczés-Pressing Ádám, az HBO magyarországi píárosa nem tartja az HBO Go konkurenciájának a Cinegót az eltérő üzleti modell miatt, és úgy látja, hogy a művészfilm-szolgáltató kifejezetten edukáló szerepet tölt be a piacon. „Nagyon jó, hogy van egy újabb legális alternatívája a torrentnek, és egyre többen fizetnek a tartalomért, ha megtehetik. Mert egy mozijegy áráért kap a felhasználó több ezer órányi tartalmat legálisan és biztonságosan, nem kell aggódnia a számítógépes vírusok miatt. És az HBO Gón például minden tartalmat jó minőségben, magyar felirattal vagy magyar szinkronnal tudnak megnézni.” Ádám azonban bízik benne, hogy a Covid utáni időkben az emberek újra elkezdenek majd moziba járni.
Ezt reméli Balassa Péter, a Cirko Film tulajdonosa és ügyvezetője is. „A mozit nem kell temetni, arra mint közösségi élményre szükségük lesz az embereknek, hiszen mégiscsak társas lények vagyunk” – mondja. Szerinte, ha nem lenne mozi, a hazai filmipar nem működhetne tovább, hiszen a filmbevételek jelentős hányada a mozijegyekből származik. Vagyis a kölcsönzés és streaming nem tudnák eltartani a hazai filmgyártást. Ezzel együtt úgy gondolja, hogy a Cinego létrejötte „a legjobb dolog volt”, ami a magyar filmvilágban 2020-ban történt. „Szuper, hogy van egy oldal, ahol nincs az a zavaró filmes zaj. És a legszuperebb az, hogy ajándékba is tudsz küldeni filmet.”
Sikeresen zajlott a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság „Felzárkózási Együttműködések Támogatása” elnevezésű kiemelt projektje által szervezett „Közös társadalmi felelősség: esélyteremtő utak” című online nemzetközi konferencia
Mikor lesz újra minden normális? Ezt a kérdést hallottam a legtöbbször 2020 márciusa óta. Kezdettől azt válaszolom rá, hogy soha, mert szerintem eddig se volt olyan, hogy normális. Megszokott, az volt. Megszoktuk az életünket valahogy, éltünk egy bolygó hátán a magunk kis önző szabályai szerint, aztán jött egy világjárvány, és kihúzta a lábunk alól a talajt. Nem véletlenül tette Maslow […]
Az elmúlt évben a tőzsdéken egyes szektorok magukhoz sem tudtak térni a hatalmas visszaesésekből, míg más szektorok elképesztő növekedést könyvelhettek el, bizonyos papírok értéke pedig akár a tízszeresére is emelkedhetett. Mivel a hazai tőzsde ilyen lehetőségeket nem kínál, a befektetők figyelme is a külföld felé fordult. A Concorde Értékpapír Zrt. abban segít ügyfeleinek, hogy ezeket a kecsegtető lehetőségeket egyszerűen, szakértő befektetési tanácsadás mellett, a valós kockázatok felmérésével igyekezhessenek kihasználni.
