Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást. Üzleti portré egy bő negyvenéves, prosperáló vállalatról az alkatrészszagú gumijavítótól a 24 milliárdos árbevételig.
„Megvettünk egy lakóautóvá átszerelt, mozgó katonai járművet, azt telepítettük a Dráva utcai telephelyünkre. Volt benne egy gyerekíróasztal, a magasság miatt csak az fért be. Ez volt a használtautó-értékesítési pontunk, itt fogadtuk az első opeles delegációt is 1991-ben.” Schiller Gábor és Márk, a családi cég második és harmadik generációjának arca ezt a történetet harminc évvel később, a Schiller Autó Család márkanéven futó cégcsoport Váci úti központjának kellemes hangulatú irodájában, kényelmes fotelben üldögélve meséli el. A meleg színekkel berendezett, vitorlásfestményekkel és egy két háború közötti Opel-reklámmal díszített iroda nyomokban sem emlékeztet a Váci úton kicsit feljebb lévő, 1980-ban megnyitott, olaj- és alkatrészszagú gumisműhely hangulatára.
Ugyan az új és használt autók értékesítése is jól futott a 90-es években, Schillerék hírneve a szervizre alapult
Amit megkeresel, az nem a tiéd. Egy vállalkozó sikerének fokmérője nem az, hogy mennyi osztalékot vesz fel, hanem hogy milyen beruházásai vannak.
A Schillert egy kisiparoscsaládból származó, vállalkozó kedvű autószerelő, Péter alapította. „Igazi kisiparoscsalád voltunk, a szüleimnek jól menő cipészműhelyük volt a Rákóczi úton” – kezdi a 73 éves alapító a történetet. Vele a járvány miatt nem személyesen találkoztam, webkamerán beszélgettünk. „Kiskoromtól láttam, hogyan kell az ügyfelekkel bánni, eladni valamit, láttam, miként bánnak a szüleim az alkalmazottakkal.” Péter jármű-gyártástechnológiai üzemmérnökként végzett a főiskolán, a nagybátyja vitte el az első autószerelő műhelybe még a 70-es években. „Imádtam a nagybátyámat, miatta lettem autós. Ő is autószerelő volt, közkedvelt figura, saját autóval – és mindez akkor nagyon imponált.”
Összefogás az építőipari ügyeskedés ellen, youtuber hidegburkolók és családi kripta mint pozitív társadalmi példa – Illy Gáborral, a 30 éves Baumit Magyarország ügyvezetőjével beszélgettünk a cég sikerének titkáról, a piacon betöltött meghatározó szereppel járó különleges kötelezettségeiről, és arról, miért fogjuk oktatóvideók segítségével magunknak kifesteni a lakást a jövőben.
A siker titka az egyéniség „Nincs magyar Baumit úgy, ahogy ma ismerjük, ha nem Friedrich Schmid az alapító, akinek a karizmatikus, teremtő vezetői egyénisége átvezette a céget a rendszerváltás káoszán” – kezdi Illy Gábor ügyvezető. „Schmid úr abban hitt, hogy az embereket az motiválja igazán, ha lehetőséget kapnak, hogy megvalósítsák önmagukat. A Baumit legsikeresebb cégeinél ez a hozzáállás minden területen tetten érthető. Dolgoztam elég sok multicégnél. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom a multinacionális vállalati kultúrát, akkor ott a szervezet és a tőke dolgozik, és nincs nagyon szükség egyéniségekre. Tizennegyedik éve vagyok a Baumitnál, és számomra ez a legélvezetesebb munkahely, mert itt szabadabban hozhatok meg szakmai döntéseket, mint eddig bárhol.” Illy Gábor mindig hangsúlyozza, hogy a versenytársakra nem ellenfélként tekintenek. „Hálásak vagyunk a versenytársak jelenlétéért, mert egy olyan tükröt tartanak nekünk, amiből sokkal nyilvánvalóbbá válik, hogy mit csinálnak ők jobban, mint mi, és ez motivációt ad.” Ez azonban nem szimpla altruizmus, amit a legjobban a MÉVSZ, a Magyar Építőkémiai és Vakolat Szövetség működése jelez.
2020.10.01.
Illy Gábor, a Baumit ügyvezető igazgatója
„Mi félkész termékeket állítunk elő, ami értő szakemberek szakszerű munkájával válik késztermékké. Ha hagyjuk, hogy eluralkodjon a káosz, a lehúzós-kispórolós ügyeskedés, akkor a legjobb félkész termékből is gyenge végeredmény fog születni. A 2008-as válság okozta pánik felerősítette az ilyen piaci magatartásokat. Ezért javasoltam, hogy aktiváljuk a Vakolat Szövetséget, amivel olyan minőségi irányelveket fogadtathatunk el, amikhez mindenki tartja magát” – fogalmaz Illy Gábor. „Ha egy vállalat egy piacon a vezető szereplők egyike, akkor az felelősséggel is jár. Ez azt jelenti, hogy ha anomáliákat lát, akkor kötelessége a szakmai szervezeteken keresztül felhívni ezekre a figyelmet, és megpróbálni a piacot műszakilag, jogilag korrekten és etikusan is a helyes útra terelni. Ezek nagyon lassú folyamatok, de ha kitartóak vagyunk, akkor láthatóak lesznek, és állíthatom – mondja az ügyvezető –, hogy már láthatóak az eredményeik.”
A hidegburkolók már a Youtube-on vannak A minőségi munka követelményeit és ismereteit ma már nem csak a szakmán belül kell terjeszteni. „Az internet beépülése a mindennapi életbe magával hozta a tájékozott vásárló szimptómát. Ezek a vásárlók azok, akik összeszednek minden információt, de nem biztos, hogy értik is, vagy éppenséggel elhisznek mindent, amit találtak. A Baumitnak erre reagálnia kell. Ezért vagyunk jelen az összes felületen, ezért készítünk online előadásokat, és ezért működünk együtt olyan mesteremberekkel, mint a saját Youtube-csatornát működtető Csempedoki, aki releváns és érthető információkat ad át a nézőknek.” Ez azért is egyre fontosabb, mert Illy Gábor úgy véli, a hazai építőipar legnagyobb gátja, a munkaerőhiány a csináld magad újbóli megerősödését is el fogja hozni. „A most bejelentett felújítási támogatási program nagyon fontos lépés, de nem lett tőle több szobafestő. Viszont lehet, hogy egyszerre százezer otthonban fogják úgy gondolni, hogy akkor itt az ideje lakást felújítani. Szóval jönnek újra pfuscherek, akik nem csak meg tudják maguknak csinálni a festést, de jól el is tudják fuserálni. Ezeket az embereket kommunikációval kell segítenünk, hogy a termékeinkkel jól tudjanak dolgozni. Nagyon hiszünk a gépesítésben is, ami ki tudja váltani a hiányzó élőerőt.”
A környezettudatosság kihívásaira a Baumit big datával keresi a választ. Az osztrák anyacég néhány éve Viva Park néven létrehozott egy kutatóparkot a homlokzati szigetelőrendszerek energiahatékonyságának tökéletesítésére. Itt a régióban szokásos falszerkezetekkel építettek fel egy-egy házat, amiken szenzorrendszerrel mérik az időjárási hatásokat. Egyetemek, kutatóintézetek bevonásával elemzik az eredményeket, amelyek alapján a Baumit-termékeket is jobban tudják adaptálni a különféle igényekhez.
Egy panel vagy kripta is lehet jó példa „Aki egy iparágban sikert ér el, annak figyelnie kell arra, hogy méltányos legyen a társadalmi közeg tagjaival, akik szintén hozzásegítik a profitjához” – az ügyvezető szerint ez a szemlélet az alapja a Baumit széleskörű társadalmi tevékenységének, ami a kőbányászok nemzeti emlékhelyének felépítésétől a nehéz sorsú családok, egyházi közösségek támogatásán át a vörösiszap-katasztrófa utáni újjáépítést segítő, jelentős mértékű ágazati kezdeményezés megszervezéséig ível.
A Baumit életében fontos szerepet tölt be az Év Homlokzata pályázat, ahol ismert hazai építészekből álló zsűrivel, közönségszavazással, pénzdíjazással keresik a legszebb új építésű vagy felújított homlokzatokat. „Lehetőségem van ügyvezetői különdíjat is adni, amivel próbálok olyan üzeneteket megfogalmazni, amelyek a Baumit hozzáállását mutatják a jelen vagy a közeljövő kérdéseihez. Tíz éve az első panelfelújításra adtam különdíjat, amit akkor még senki nem értett, de ma már bevetté váltak ezek a látványos panelhomlokzatok. Legutóbb pedig adtam egy díjat egy családi kriptának. Ma már sokszor azt sem tudjuk, hogy a dédszüleink hol vannak eltemetve, de ennek a nemesi családnak a leszármazottjai összefogtak, és helyreállították az őseik temetkezési helyét. A különös jelentőségű történeteket keresem, ezért adtam nekik díjat” – mondja a cégvezető.
Hegedűművésznek készült, de végül máshogyan lett a zene karrierjének főszereplője. Erdődy Orsolyát szinte a koronavírus megjelenésével egy időben nevezték ki a Budapesti Fesztiválzenekar menedzser-igazgatójává. Szerenádkoncertek, online előadások – a világ talán legelismertebb magyar zenekara erős „karmesterrel” az élén reagál arra, hogy a hangversenytermekben most egy darabig lehúzták a függönyt.
Aki egyszer rájött, mi a különbség a műanyagba zárt tömbsajt és a termelői, régiós tanúsítvánnyal logózott között, és van is annyi a pénztárcájában, hogy a kettő közül a jobbikat vegye meg, az tudja: minőségi és friss áruval megpakolt delikátboltból sosem elég. El is szaporodtak Budapesten – a válaszuk 2020-ra eltűnés helyett megújult honlapok, friss webshopok, kiszállítás, ajándékcsomagok és a korábbinál is szebb hidegtálak lettek.
Tornaházi Party, túlélőtúra és Matula bácsi jól bevált pedagógiai módszere – friss magángimnáziumos gyűjtésünkből kiderül, hogy vannak iskolák, ahol bevallottan az atipikus tehetségeket karolják fel, máshol nemzetközi érettségit adnak, és persze rajta van a listán az AKG, meg pár Waldorf is. Angol, amerikai mintára nálunk is terjed a gap year intézménye: nem minden végzős akar azonnal egyetemre menni, inkább előbb egy picit ismerkedik a világgal.
