Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást. Üzleti portré egy bő negyvenéves, prosperáló vállalatról az alkatrészszagú gumijavítótól a 24 milliárdos árbevételig.
„Megvettünk egy lakóautóvá átszerelt, mozgó katonai járművet, azt telepítettük a Dráva utcai telephelyünkre. Volt benne egy gyerekíróasztal, a magasság miatt csak az fért be. Ez volt a használtautó-értékesítési pontunk, itt fogadtuk az első opeles delegációt is 1991-ben.” Schiller Gábor és Márk, a családi cég második és harmadik generációjának arca ezt a történetet harminc évvel később, a Schiller Autó Család márkanéven futó cégcsoport Váci úti központjának kellemes hangulatú irodájában, kényelmes fotelben üldögélve meséli el. A meleg színekkel berendezett, vitorlásfestményekkel és egy két háború közötti Opel-reklámmal díszített iroda nyomokban sem emlékeztet a Váci úton kicsit feljebb lévő, 1980-ban megnyitott, olaj- és alkatrészszagú gumisműhely hangulatára.
Ugyan az új és használt autók értékesítése is jól futott a 90-es években, Schillerék hírneve a szervizre alapult
Amit megkeresel, az nem a tiéd. Egy vállalkozó sikerének fokmérője nem az, hogy mennyi osztalékot vesz fel, hanem hogy milyen beruházásai vannak.
A Schillert egy kisiparoscsaládból származó, vállalkozó kedvű autószerelő, Péter alapította. „Igazi kisiparoscsalád voltunk, a szüleimnek jól menő cipészműhelyük volt a Rákóczi úton” – kezdi a 73 éves alapító a történetet. Vele a járvány miatt nem személyesen találkoztam, webkamerán beszélgettünk. „Kiskoromtól láttam, hogyan kell az ügyfelekkel bánni, eladni valamit, láttam, miként bánnak a szüleim az alkalmazottakkal.” Péter jármű-gyártástechnológiai üzemmérnökként végzett a főiskolán, a nagybátyja vitte el az első autószerelő műhelybe még a 70-es években. „Imádtam a nagybátyámat, miatta lettem autós. Ő is autószerelő volt, közkedvelt figura, saját autóval – és mindez akkor nagyon imponált.”
Ami másnak elemi csapás volt, az az online nyelvoktató szoftvert fejlesztő és a távoktatást segítő Xeropan csapatának újabb megerősítés. Mile Ferenc és AlGharawi Attila éppen 2020-ban tudtak megugrani, friss tőkével, új fejlesztéssel törnek globális pozícióra.
Járványhelyzet ide vagy oda, a személyes találkozó és helyszíni élménytúra nélküli interjú legalább annyira startupos, mint covidos. Covidos, hiszen a 270 négyzetméteres debreceni iroda 2020 márciusa óta nagyjából üresen kong, a harmincfős fejlesztőgárda otthonról dolgozik, és startupos, mivel a kapcsolattartás és a mítingek korábban is monitorok előtt zajlottak.
Az én képernyőmön így most a Xeropan névre hallgató – itthon messze piacvezető és amúgy világpiaci tényező, százhatvan országból egymillió letöltést meghaladó, tizenöt nyelvből angolra tanító – online alkalmazás két ötletgazdája és tulajdonosa, AlGharawi Attila és Mile Ferenc beszélget velem, a szokásosnál is többet, mintegy három órán keresztül. Attila tipikus startupper arc, nehéz eldönteni, hogy többet mosolyog, vagy többet beszél, de leginkább mindkettőt egyszerre és megállás nélkül, következetesen csapongóan löki a sztorikat, adatokat, víziókat zuglói lakásából. Feri az ellenpont, a kies nagykovácsi erdők feletti, Bauhaus-jellegű irodaépületében ülve ritkábban szól, de az mindig egy, a pénzügyi befektető higgadtságával megejtett, nagyívű stratégiai megjegyzés.
Merni megszólalni angolul Már találkozásuk és cégalapításuk sem mindennapi történet. Kilenc évvel ezelőtt Mile Ferenc nagyvállalkozó, számos, akkor már összességében kétmilliárdos, sok száz főt alkalmazó nonprofit szervezet és több sikeres, nyereségorientált cég vezetője, nem lévén elégedett tizenkét éves kora óta forszírozott, de felemás minőségű angolnyelv tudásával, magántanárt fogadott. Ő volt Attila, a menő debreceni nyelvoktató, aki 3800 forintos óradíjjal nekikezdett a feladatnak. A másfél órás találkozások egyre hosszabbra nyúltak, barátsággá és együtt gondolkozássá váltak. „Nekem Attila hozta meg az áttörést” – vallja be Feri, mégpedig azzal, hogy a grammatikai dogmatika és a szómagolás helyett megtanította kommunikálni, merni megszólalni angolul.
A legtöbb Xeropan-felhasználó ezekből az országokból jön: Olaszország Magyarország Spanyolország Németország Franciaország Brazília Törökország Oroszország Szaúd-Arábia Forrás: Xeropan
Ebből a közös élményből született az ötlet, hogy ezt nem csak középiskolás fokon, és nem csak a népemet tanítani alapon üzletté fejleszteni is lehetne. Az aktuális UNESCO-statisztika alapján, miszerint jelen pillanatban a világon 1,6 milliárd ember tanul nyelveket, és ebből 1,5 milliárd angolul, viszonylag szerénynek is mondható a kitűzött vízió és célszám. „Fejlesszünk egy online módszert, amit letölt százmillió ember, és ebből tízmillió fizet is érte.”
„Hát, applikációt még egyikünk sem csinált” – meséli Attila, úgyhogy kellett néhány év, mire 2014-ben elkészült az első verzió. Használni is kezdték vagy ötvenezren. Ferenc bele is tett akkoriban havi négyszázezret irodabérlet és „szakértői díj” fejében a látomásba, ez mára összesítve van már vagy 150 millió forint. Attila pedig gondolkozott, kitalált és ügyvezetett: „Én pénzt nem tettem bele, az időmből viszont mindet.” Két évvel később újítottak, ez már ötletszinten tulajdonképpen a mai alkalmazás alapja, de elméleti kidolgozottságában és grafikailag alig néhány hónapos a felület. A Xeropan ugyanis egy nagyon szórakoztató, élményalapú időutazásjáték, fő célkitűzése, hogy sikerélményt és életszerű angoltudást adjon. Korokban és nyelvtudási szintekben kalandozhatunk, van lecke a kőkori diéta mibenlétéről, a kalózok nyelvezetének milyenségéről és a marsi kolóniák megalapításának nyelvi összefüggéseiről is. A játékosított tanuláson kívül rengeteg rövid videót, híreket, filmtrailereket vagy youtuberjegyzéseket elemezhetünk.
És ha igazán jók vagyunk, és megoldottunk minden feladatot (amik mögött azért jócskán van nyelvtani tudás és szóismeret is), valamint előfizettünk a pro verzióra, meg is szólalhatunk, anélkül, hogy hallaná a tanár vagy a csoporttárs. Mesterséges intelligenciájú fazonokkal elegyedhetünk szóba, legyen az David, a szállodai recepciós vagy akár egy Richard nevű HR-es, aki viszont karakterében igencsak emlékeztet egy R. Branson nevű extravagáns multimilliárdosra, aki éppen állásinterjút készít velünk. Az élőbeszédű megoldásoknál sem állítanak meg minden hibánál, legyen csak motiváció és sikerélmény, magabiztosság, hogy „vaú, ez megértett”, de ha Mr. Branson úgy gondolja, simán kijavít minket, mielőtt felvesz az állásra.
Az egymillió letöltő és tízezer előfizető még messze van az alapításkori, és azóta sem puhult víziótól, de mindketten állítják: „Nem állunk meg, nem fordulunk vissza, nem adjuk fel”.
Új projekt, új befektetők, új távlatok A közös ötlet és vállalkozás, amit Attila vizionált és Feri „inkubált” a cégében, 2018-ra érett be – ez lett a Xeropan International Kft. Addig azon kísérleteztek, hogy „képesek vagyunk-e egy olyan terméket létrehozni, amit majd használnak az emberek”. Akkorra viszont az lett a kérdés, hogy elég-e Mile úr vállalkozásai pénzének elégetése a továbblépéshez. Bár egyszer már elutasítottak egy üzleti befektetési ajánlatot, a Hiventures Kockázati Tőkealapkezelő 350 millióját örömmel elfogadták, kellett a plusz pénz a fejlesztésre és a marketingre. Ebből lett az új felület, az új dizájn, és ezek nyomán érkeztek meg 2019 szeptemberére a Xeropan első bevételei.
„Ők az egyik zászlóshajónk” – ezt már Katona Bence, a Hiventures vezérigazgatója mondja. A társaság az utóbbi négy évben Kelet-Közép-Európa több mint háromszáz kimondottan innovatív, frissen alakult vállalkozásába összesen bő harmincmilliárd forintot invesztált – a Xeropan projektbe messze átlag feletti összeget. Jól emlékszik, hogy egy debreceni startupverseny zsűritagjaként figyelt fel Attilára, nagy örömére, hogy ne csak fővárosi cégekből álljon az ügyfélkörük. A 2016-os ismeretségből „egészségesen elnyújtott folyamatként” lett üzlet, miközben Katona Bencét meggyőzte az alapítók maximális elkötelezettsége, kellően validálták az alkalmazást, és az már „tesztelt hipotézisnek számított”. A legnagyobb kételyt a már befutott versenytársak ébresztették, de ezt a Xeropan termékében rejlő innováció erején kívül Attila azon merész kijelentése segített eloszlatni, miszerint „mi leszünk a Duolingo rémálma”.
Xeropan International Kft.
Fejlesztés indítása: 2014 Cégalapítás: 2018 Tulajdonosok: Alfa Proxima-X Kft. (Mile Ferenc), MFB Növekedési Tőkealap, Infokommunikációs Állami Tőkealap, Bonitás Kockázati Tőkealap II., AlGharawi Madzsid Attila Árbevétel (millió forint): 2018 1 2019 11 2020 60 (előzetes adat) Adózott eredmény (millió forint): 2018 0,02 2019 −90 2020 N. A. Forrás: Bisnode, Xeropan
A világszinten piacvezető, guatemalai alapítású, egyesült államokbeli Duolingo jó kétszázmilliós felhasználói számától és forintban több milliárdos bevételétől azért még messze van a Xeropan: a pro, vagyis a fizetős verzió a maga évi 18 000 forintos előfizetési díjával 2020-ra a havi tízmilliós költés mellett hatvanmilliós bevételt eredményezett. Ez nyilván eltörpül a nagy vetélytárstól, de az már mutat valamit, hogy a letöltési listákon a Duolingót rendszerint a Xeropan követi. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy idén felbukkant egy újabb intézményi befektető, a debreceni startup így további 2,3 millió euró (nagyjából 805 millió forint) tőkeemeléshez jut a Hiventures és még nagyobb részt a Bonitás kockázati tőkealapok jóvoltából.
A megváltozó tulajdonosi viszonyokról a két alapító szerényen csak annyit közöl, hogy övék marad a többségi részesedés. Mindehhez kellett néhány komoly elismerés is. A Google szerint a kilenc legnagyobb potenciállal növekvő startup között vannak Európában, a Közel-Keleten és Afrikában, így be is választották őket a nekik szóló exkluzív oktatási programjukba. Megkapták ezen felül a szilícium-völgyi EdTech Breakthrough Awardot az interaktív tanulást támogató rendszer kategória egyedüli nyerteseként, ami nem másnak, mint a legújabb projektjüknek, a Classroomnak szólt. Ez egy, a Xeropan leckebázisára és módszertanára alapozott távoktató rendszer. Tanároknak, nyelviskoláknak, oktatási intézményeknek, gazdasági szervezeteknek fejlesztették. A kutatás mindig fontos volt a cég stratégiájában, itt is mintegy ötszáz nyelvtanári interjú alapján körvonalazódott, hogy milyen legyen a mechanizmus, ami eszközt és „bizalmi hidat” ad az oktatók kezébe, hogy ne versenytársnak, hanem szövetségesnek tekintsék az online megoldásokat.
A márciusi vírusválság aztán teljesen átírta a forgatókönyveket, a távoktatás lehetősége kényszerű szükséggé vált. A Xeropan ingyenessé tette a pro hozzáférést is, több ezer kódot osztottak ki, a második hullámban pedig a harmincezer forintos évi előfizetésű Classroomot is szabadon hozzáférhetővé tették – legalábbis Magyarországon. Én elhittem nekik, hogy ez nem brandépítésről szól, „kiraktuk az FB-re, és híre ment” alapon százosztálynyi használó hitelesíti mondataikat: „Mi azt éreztük, hogy ez így helyes.” „Láttuk, hogy szükség van ránk.” Az államtitkári köszönőlevél, amit kaptak érte mindenesetre megnyitotta azt a kaput is, hogy az alkalmazás egykor majd akkreditált oktatási tényezővé válhasson.
Jótékonyság, öltöny és piercing A Classroom, vagyis a vállalkozás legújabb B2B alkalmazása Mile Ferenc gyermeke. A lelkes nyelvtanulóból (aki mára a Jurassic-kor kezdőjéből az Információ kora mesterfokáig jutott a Xeropan időskáláján) előbb üzleti angyal, majd projektmenedzser lett. Nem is eredmények nélkül: az október végi indulás óta a home office jegyében megvette a rendszert egy nagy nyelviskola és egy dunántúli autóipari multi is. A püspökladányi születésű Feri Debrecenben végzett gépipari technikumot, hogy aztán számos szakmát gyűjtsön számos vállalkozása mellé. 18 éves korától dolgozik, volt banki ügyintéző, mérlegképes könyvelő, közgazdász, pályázati szakértő, 25 évesen már saját lábán álló vállalkozó. Nagyszámú céget és nonprofit szervezetet vezet, jótékonysági hajlamát a Baptista Szeretetszolgálattal való szoros kapcsolata is mutatja. A szintén az alapítványokban dolgozó, szociálpolitikai végzettségű feleségével négy, M betűvel kezdődő nevű kisfiút nevel, és ma már a szakmai befektető életét élve, munkaideje harmadát a Xeropanra áldozza.
AlGharawi Attila életútja sem kevésbé színes, iraki édesapja Belgrádból jött Budapestre, majd a Közgázon találkozott édesanyjával, és mentek Debrecenbe. Multikulturális származását sokáig nem könnyen élte meg. „Szörnyű gyerek voltam” – mondja, a debreceni elektronikai szakközépiskolára is utalva. Tizennyolc éves korára jött rá, hogy a gyökereiben, a „mediterrán energiákban” van az ereje. De ettől még néhány sikertelen egyetemi felvételi után kiment Angliába másfél évre, hogy aztán anglisztika szakon diplomázzon szülővárosában. Imádott beszélgetni magyarul és angolul is, így esett, hogy a tanulmányok alatt ügyfélszolgálatos volt az E.Onnál, ahova simán öltönyben és piercingben járt dolgozni. A kommunikáció ma is életeleme, mindig bújja a sokezernyi visszajelzést és statisztikát, ő tudja, hogy miben más a brazil és az olasz felhasználó, hogy 82 éves a legidősebb júzer, aki a Xeropan révén tartja a kapcsolatot az unokákkal, és milyen szorgalmas az a hölgy, aki nemrég regisztrált egy néhány száz lakosú karibi szigeten. Eljegyzett vőlegény, de az esküvő időpontját kitolták – „a járvány után este hatra”.
„Keményen budai” lányként mindig vágyott a vidékiségre, budai üzletében ma keményen megdolgozik érte. Forgács Judit nem delikátot, hanem házi boltot nyitott – szerinte a kettő között nagyon sok munkaóra a különbség.
