Fehér falak, határozott élek, fény és letisztultság, majd óriási üvegtábla, előtte hosszú, párnázott pad. A kinti perspektíva húzza a szemem, festői őszt látok, bent Instagram-biztos irodadizájnt. Ránézek Lévai Bálintra, és elismerően bólintok, dicsérem a kilátást. Menj közelebb – mondja csibészséggel a hangjában. Ahogy az ablakhoz érek, és a látótér a messzi távol alatt a közeli szomszéd telkével egészül ki, roncsautók, rozsdás buszok […]
Fehér falak, határozott élek, fény és letisztultság, majd óriási üvegtábla, előtte hosszú, párnázott pad. A kinti perspektíva húzza a szemem, festői őszt látok, bent Instagram-biztos irodadizájnt. Ránézek Lévai Bálintra, és elismerően bólintok, dicsérem a kilátást. Menj közelebb – mondja csibészséggel a hangjában. Ahogy az ablakhoz érek, és a látótér a messzi távol alatt a közeli szomszéd telkével egészül ki, roncsautók, rozsdás buszok látványa fogad. Három méterrel hátrébb még skandináv katalógusvilág, közel az ablakhoz már balkáni rögvaló. Kimerevedett ez a kelet-európai pillanat bennem, mint sok hasonló helyzet, amikor az életünkben a keleti és az európai egymás mellé simul, és él velünk, itt Magyarországon.
Fiait (mint a mesében) külföldre küldte, taníttatta, nyelveket, jó modort és alkudozási képességeket adott a kezükbe.
A bioteches fiúk apja is Ukrajnából hozott be először fitneszgépeket, és így keveredett egy amerikai márka közelébe, amit aztán meg is vett. Fiait (mint a mesében) külföldre küldte, taníttatta, nyelveket, jó modort és alkudozási képességeket adott a kezükbe, aztán rájuk bízta a családi céget. A harmincas éveik elején járó Bálint és Balázs most szárnyal, tervez, és közösen órát vesz a Kärtner Strassén, természetesen lealkudva. Olyan emberek, akikben egyszerre van jelen az erő és a lágyság, és úgy tűnik, még azt is tudják, melyiket mikor érdemes használni. Érdemesek arra, hogy másodszor is a magyar Forbes címlapjára kerüljenek, különösen miután felvásárolták legnagyobb konkurensüket, többcsatornás terjeszkedést mutattak be európai és nemzetközi piacokon, és 2020-ban is növekedtek.
A Stelázsinál vásárlók tudják, hogy nincs croissant és spanyol sonka, és azt is elfogadják, ha márciusra elfogy a málnalekvár, hiszen mindenből korlátozott mennyiség van. Ahogy a nagymamánál is.
Ott van bent a stelázsin, menj be, vedd le – így mondta sokunk nagymamája anno, ha valami finomság kellett az ebédhez vagy a süteményhez, amit éppen gyúrt. Így mondta Móróné Bozsó Annáé is, férjével viszik is azóta rendezvényről rendezvényre a sok stelázsi közül az egyiket, mint a csigaházat, ha már erről nevezték el sok lábon álló vállalkozásukat. A Stelázsi egy bolt, azzal szemben egy reggelizőhely, egy webshop, rendezvényeken állandó kiállító- és kóstolópont, hamarosan egy pinceüzlet a felkapott etyeki pincesoron és külföldre is kacsintgató családi vállalkozás (de az azonos nevű óbudai étteremmel nem keverendő össze).
A stelázsi lényegében egy polcos állvány a kamrában, és nem azonos az üveges-ajtós kredenccel, ami a konyhában áll – tesz helyre Anna, mivel ilyen is, olyan is van mintaboltjukban. Ezeken hazai lekvárok, szörpök, befőttek és savanyúságok, kisebb részben füstölt húsáru és sajtok sorakoznak, és kiszállításra váró ajándékcsomagok. Cégek küldik ezeket a partnereiknek, vagy például külföldön élő magyarok a szeretteiknek.
Annáék korábban is kereskedelemmel foglalkoztak, piacra járó törzsvásárlóként látták meg a lehetőséget a kézműves finomságokban. „A termelői kertekbe is beszivárogtak már a modern igények – mutatják a cukormentes kollekciót, a homoktövisből készült termékeket és a retró édességek kézműves verzióit. – A vásárlóink pedig tudják, hogy ez nem nagyipar, például tavaszra elfogy a málnalekvár, de kivárják.” A család évek óta dolgozik magyar beszállítókkal, már-már barátokról van szó, mindig tudni, melyik családban éppen mi az öröm vagy a bánat tárgya.
„Negyven–hatvan termelő áll mögöttünk, négyszázféle termékkel dolgozunk, ezeket meg kell mutatni a fogyasztónak” – magyarázza Anna, hogy bevételük legnagyobb szeletét a rendezvények adják. Amikor lehet, ott vannak az Etyeki Pikniken, borkóstolókon, karácsonyi vásárokon.
2020-ban a Hollán Ernő utcai bolttal szemben nyílt a Mimié reggeliző, itt a Stelázsiban kapható háztáji alapanyagokból készítenek kakaót kaláccsal, szendvicseket, quiche-t, süteményeket, krémleveseket. Nevét Annáék unokája, Miska ihlette, aki Miminek hívja a nagymamát. Fiuk, Márk a vállalkozás online és marketinges feladataiba segít be. Nagy pöttyös bögrében kapok itt én is kapucsínót, miközben felvillan mellettem a tablet: már fent vannak a Wolton, épp most rendelte meg valaki a magyar háztájiból hamarosan el is készülő rántottáját.
Anna 3 kedvenc terméke:
Ízek a vadászházból szarvaspástétom vargányával: 3500 Ft/185 g Vendel Food – Buza Sándor szarvaskolbász: 3000 Ft/db Illaberek Manufaktúra zölddió-befőtt: 1800 Ft/320 ml
A vásárlók 3 kedvenc terméke: Noszvaji Hagyományos barack- és szilvalekvár: 1800 Ft/450g Zalai málnaszörp: 2500 Ft/700 ml Ócsai mézek: 1800 Ft/450 g
Stelázsibolt Kft. (rendezvények)
Alapítva: 2011 Tulajdonos: Móróné Bozsó Anna Alkalmazottak: 2 fő Árbevétel (millió forint): 2018 49,1 2019 58,7 Adózott eredmény (millió forint) 2018 1,2 2019 0,9
Még a második generációs családi cég is ritka itthon, az meg pláne, hogy már a harmadik nemzedék is ott üljön a vezetésben. A Schiller csoportnál a generációk váltása leképezte a cég fejlődését: az apa megalapította, a fiú középvállalattá fejlesztette, az unoka épp nagyvállalattá formálja a családi vállalkozást. Üzleti portré egy bő negyvenéves, prosperáló vállalatról az alkatrészszagú gumijavítótól a 24 milliárdos árbevételig.
Nagyon gyorsan nő a fenntarthatósági, vagyis ESG néven futó zöld befektetési alapokba érkező pénz, és egyre szebbek a hozamok is. A trend várhatóan nem változik 2021-ben sem, minden kisbefektetőnek érdemes figyelnie rá, de azért akad néhány bökkenő.
A magyar jazz krémjében nincs zenész, aki ne fordult volna már meg az aranykoszorús mester hangszerüzletében. A 80-as évek elején még maszekként kezdte a Kiss József utcában, később a Távol-Kelettől Amerikáig végigjárta a világmárkákat, és elkészítette Magyarország egyetlen kézműves aranyfuvoláját. Ha ma reggel egy japán vagy egy német gyártó e-mailt kap tőle, nem egy ismeretlen kelet-európai lebeg a szeme előtt. Pontosan tudják, ki az a Csider Károly.
