Alkotóegyetemmé válik a Budapesti Metropolitan Egyetem. A fogalom mögött egy sok éves, a hazai felsőoktatásban példa nélküli koncepcióváltás áll, középpontjában a hazánkban egyedülálló portfólió alapú oktatási rendszer bevezetésével. Dr. Tóth Ágnes, az egyetem elnök-vezérigazgatója elmondta, a METU-n a diákok mellett a tanárokat is folyamatosan képzik, a cél a diploma után minél jobban hasznosítható gyakorlati tudás átadása, és az egyetemi oktatás alkalmassá tétele a jelen és a jövő kihívásaira.
„A márka, amit építünk, a Metropolitan Egyetem maga, amihez most találtuk meg azt a kifejezést, ami a legfontosabb értékeinket egy szóban meg tudja jeleníteni” – kezdi dr. Tóth Ágnes, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. „Az Alkotóegyetem kifejezés – ahogy a mögötte álló, több éves munkával felépített egyedülálló oktatási koncepció is – »belülről jön«, az oktatókkal közösen fogalmaztuk meg. Mindkét egyetemi karunk szellemiségét kifejezi: nem csak a Művészeti és Kreatívipari, de az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karunk oktatói is alkotásként tekintenek a tevékenységükre. Az Alkotóegyetem kifejezéssel azt deklaráljuk, hogy a célunk ezt az alkotóképességet erősíteni a hallgatókban.”
„Az Alkotóegyetem fogalom bevezetése csak egy lépés az úton, ami nem most kezdődött és nem most ér véget” – mondja a vezérigazgató. „E mögött egy teljes módszertani váltás áll, amely sokéves előkészítő munka után most teljesedett ki. A váltás célja az egész oktatási rendszerünket – a tananyagtól az oktatókon át a képzések felépítéséig – úgy átformálni, hogy hallgatóközpontúan és minél hatékonyabban tudjon gyakorlati tudást és kompetenciákat átadni a diákoknak.”
A METU hallgatói portfólió alapú oktatásban vesznek részt. Ebben az oktatási rendszerben minden diáknak a kezdetektől épül egy személyes portfóliója, amibe a tanulmányai során megszerzett, munkaerőpiacon értékelhető készségeket és tudást tudja összegyűjteni. A módszer célja, hogy feloldja a „tapasztalt pályakezdő” ellentmondást, és már az egyetemen olyan tudást és tapasztalatot adjon a hallgatóknak, amit a diploma után nem kell még egyszer, immár „élesben” megtanulniuk. Ennek érdekében az oktatók jelentős része gyakorló szakember, az üzleti szféra különféle területeiről.
Vizuálisan erős Hoffer Rajmund Pozsonyi úti boltja, a kirakat és a belső polcok is a plafonig vannak pakolva értékesnél értékesebb, különlegesnél különlegesebb finomságokkal – a tulajdonosnak pontosan a fejében van, melyik sarokban mi bújik meg.
Gyerekkoromban, amikor kaptam egy kis zsebpénzt, mindig sajtot vettem belőle. Mindig mást, abból a tíz fajtából, ami akkoriban kapható volt Magyarországon – értem meg interjúnk felénél a szenvedélyt, ami Hoffer Rajmundból árad. – Aztán később, amikor elkezdtem dolgozni az ország első sajtboltjában, az még jobban megerősített benne, hogy nekem ezzel kell foglalkoznom.”
Rajmund a vendéglátásban minden volt – szakács, pincér, cukrászinas –, épphogy csak mosogató nem. Végzett mixer- és sommelier-képzést is, aztán belevetette magát az iparba, ahogy az ott lenni szokott, napi bő tízórás munkarendben. Szerette, ugyanakkor menekülés is volt ez a javából, miután 21 évesen elvesztette édesanyját. T. Nagy Tamás sajtboltjában is rengeteget tanult, majd tapasztalatai és álmai összegyúrásából született a Fromage 2012-ben.
„Én nem ismertem a környéket, egy ismerősöm ajánlotta a Pozsonyi utat. Ahogy ideértem, azonnal megfogott az atmoszféra, mondtam is, ebből még lehet egy gasztroutca, megvan hozzá a varázsa.” Kibérelte a szűk üzlethelyiséget a Katona József utca sarkán, és úgy képzelte, majd a kirakatban is sajtok lógnak. A jelenleg a padlótól a plafonig szorosan sorakozó termékeknek úgy az ötvenede volt az akkori készlet – egy–kétmilliónyi megtakarítással a zsebében Rajmund, ha akart volna, sem tudott volna rögtön a mostanival vetekedő értékű árukészletet felhalmozni. „Október 17-én kinyitottuk az ajtót, és beállt a sor – ez motivált.” Feleségével, Hoffer-Szabó Beatrixszal onnantól egy éven át heti hét napon, napi tizenhárom órában dolgoztak a talpalatnyi helyen, „hogy minél gyorsabban megismertessük magunkat, hogy a vásárlók visszajöjjenek, és szájról szájra elterjedjen a hírünk”. Így is lett, sőt közben az is kiderült, mire van igénye a kerület lokálpatrióta közösségének.
Érlelt francia és holland sajtokat kockáz fel nekem, juhsajtot Szardíniáról, megmutatja, melyik volt Napóleon kedvence, de a legjobb hazait is megkóstolhatom. És nem csak sajtokat: félig aszalt, ízgazdag olívát Liguriából, egy hetvenéves olasz minimanufaktúra szűretlen olaját, és kapok egy nagy, krémesen omló szeletet a szarvasgombás olasz szalámiból, amelynek készítőjéhez több mint négy évig fohászkodott partnerségért.
A Fromage-ban akár egy mindennel megpakolt szendvicset is szívesen összeraknak. Vendéglátás is folyik itt ugyanis, reggeltől estig az utcai bárszékeken kávézhatunk, antipastizhatunk vagy borozhatunk bevásárlás előtt, alatt és után. Rajmund azt mondja, neki nem elég, hogy jók a termékek, „ennek a boltnak ötven százaléka a prémium kiszolgálás”. A személyes kapcsolat nyilvánvaló: sokszor interjúztam már úgy üzletvezetőkkel vagy vendéglátósokkal, hogy odaköszönő törzsvendégek gyakran megakasztották a beszélgetést, de Rajmund más. A Pozsonyi úton, a bolt előtt ülve nem megy el mellettünk szinte egyetlen ember sem, hogy ne érdeklődnének hogyléte, a családtagok vagy például a következő piemonti mogyorószállítmány felől.
Rajmund 3 kedvenc terméke:
Brontei D.O.P. pisztáciakrém: 4190 Ft/190 g Fehér szarvasgomba-esszenciás szalámi: 2199 Ft/100 g IGP Piemonti mogyoró, fatüzelésű kemencében sütött: 3990 Ft/250 g
A törzsvásárlók3 kedvenc sajtja: Žemaitijos Pienas Dziugas 48 hónapos érlelésű parmezán-gouda sajt Litvániából (csak itt kapható): 1399 Ft/100 g Central Moliterno al Tartufo fekete szarvasgombás juhsajt Szardíniáról (négyszeres világversenygyőztes): 2499 Ft/100 g Landana 500 napos érlelésű holland gouda: 899 Ft/100 g Yobolt Kft. Alapítva: 2012 Tulajdonos: Hoffer Rajmund Alkalmazottak: 5 fő Árbevétel (millió forint) 2018 57,8 2019 67,6 Adózott eredmény (millió forint) 2018 3,4 2019 3,5 Forrás: Bisnode
Morbid, de van, akinek üzletileg bejön a halál. Az amerikai Forbes idén is összeállította a legjobban kereső halott hírességek listáját. Michael Jackson már nyolcadik éve vezeti a rangsort, de sajnos debütálók is vannak az élbolyban. Van, akit az eladásai repítettek az élre, de új jelenség, hogy több néhai celebet a streamingszolgáltatók emelnek a lista tetejére.
A Kompánia Tanoda mentoráltjai nem szoktak megbukni. Amellett, hogy az alapítvány szakemberei hátrányos helyzetű iskolásokkal tanulnak, a szülőknek is segítenek. Ha kell, élelmiszercsomaggal, ha kell, egyéni szakpszichológusi konzultációval. Alter nevű telephelyükön pedig a függőségektől és a végső leszakadástól igyekszenek megóvni a fiatalokat.
Egy újabb, az Accel Ventures vezetésével bevont 5,7 millió eurós befektetés mutatja igazán, hogy a magyar Turbine AI jól fordult rá a jó stratégiára: a magyar startupról egyre inkább elhiszi a piac is, hogy gyógyszercégként komolyan kell őket venni.
Aki egyszer rájött, mi a különbség a műanyagba zárt tömbsajt és a termelői, régiós tanúsítvánnyal logózott között, és van is annyi a pénztárcájában, hogy a kettő közül a jobbikat vegye meg, az tudja: minőségi és friss áruval megpakolt delikátboltból sosem elég. El is szaporodtak Budapesten – a válaszuk 2020-ra eltűnés helyett megújult honlapok, friss webshopok, kiszállítás, ajándékcsomagok és a korábbinál is szebb hidegtálak lettek.