A Stelázsinál vásárlók tudják, hogy nincs croissant és spanyol sonka, és azt is elfogadják, ha márciusra elfogy a málnalekvár, hiszen mindenből korlátozott mennyiség van. Ahogy a nagymamánál is.
Ott van bent a stelázsin, menj be, vedd le – így mondta sokunk nagymamája anno, ha valami finomság kellett az ebédhez vagy a süteményhez, amit éppen gyúrt. Így mondta Móróné Bozsó Annáé is, férjével viszik is azóta rendezvényről rendezvényre a sok stelázsi közül az egyiket, mint a csigaházat, ha már erről nevezték el sok lábon álló vállalkozásukat. A Stelázsi egy bolt, azzal szemben egy reggelizőhely, egy webshop, rendezvényeken állandó kiállító- és kóstolópont, hamarosan egy pinceüzlet a felkapott etyeki pincesoron és külföldre is kacsintgató családi vállalkozás (de az azonos nevű óbudai étteremmel nem keverendő össze).
A stelázsi lényegében egy polcos állvány a kamrában, és nem azonos az üveges-ajtós kredenccel, ami a konyhában áll – tesz helyre Anna, mivel ilyen is, olyan is van mintaboltjukban. Ezeken hazai lekvárok, szörpök, befőttek és savanyúságok, kisebb részben füstölt húsáru és sajtok sorakoznak, és kiszállításra váró ajándékcsomagok. Cégek küldik ezeket a partnereiknek, vagy például külföldön élő magyarok a szeretteiknek.
Annáék korábban is kereskedelemmel foglalkoztak, piacra járó törzsvásárlóként látták meg a lehetőséget a kézműves finomságokban. „A termelői kertekbe is beszivárogtak már a modern igények – mutatják a cukormentes kollekciót, a homoktövisből készült termékeket és a retró édességek kézműves verzióit. – A vásárlóink pedig tudják, hogy ez nem nagyipar, például tavaszra elfogy a málnalekvár, de kivárják.” A család évek óta dolgozik magyar beszállítókkal, már-már barátokról van szó, mindig tudni, melyik családban éppen mi az öröm vagy a bánat tárgya.
Alkotóegyetemmé válik a Budapesti Metropolitan Egyetem. A fogalom mögött egy sok éves, a hazai felsőoktatásban példa nélküli koncepcióváltás áll, középpontjában a hazánkban egyedülálló portfólió alapú oktatási rendszer bevezetésével. Dr. Tóth Ágnes, az egyetem elnök-vezérigazgatója elmondta, a METU-n a diákok mellett a tanárokat is folyamatosan képzik, a cél a diploma után minél jobban hasznosítható gyakorlati tudás átadása, és az egyetemi oktatás alkalmassá tétele a jelen és a jövő kihívásaira.
„A márka, amit építünk, a Metropolitan Egyetem maga, amihez most találtuk meg azt a kifejezést, ami a legfontosabb értékeinket egy szóban meg tudja jeleníteni” – kezdi dr. Tóth Ágnes, a Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. „Az Alkotóegyetem kifejezés – ahogy a mögötte álló, több éves munkával felépített egyedülálló oktatási koncepció is – »belülről jön«, az oktatókkal közösen fogalmaztuk meg. Mindkét egyetemi karunk szellemiségét kifejezi: nem csak a Művészeti és Kreatívipari, de az Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karunk oktatói is alkotásként tekintenek a tevékenységükre. Az Alkotóegyetem kifejezéssel azt deklaráljuk, hogy a célunk ezt az alkotóképességet erősíteni a hallgatókban.”
„Az Alkotóegyetem fogalom bevezetése csak egy lépés az úton, ami nem most kezdődött és nem most ér véget” – mondja a vezérigazgató. „E mögött egy teljes módszertani váltás áll, amely sokéves előkészítő munka után most teljesedett ki. A váltás célja az egész oktatási rendszerünket – a tananyagtól az oktatókon át a képzések felépítéséig – úgy átformálni, hogy hallgatóközpontúan és minél hatékonyabban tudjon gyakorlati tudást és kompetenciákat átadni a diákoknak.”
A METU hallgatói portfólió alapú oktatásban vesznek részt. Ebben az oktatási rendszerben minden diáknak a kezdetektől épül egy személyes portfóliója, amibe a tanulmányai során megszerzett, munkaerőpiacon értékelhető készségeket és tudást tudja összegyűjteni. A módszer célja, hogy feloldja a „tapasztalt pályakezdő” ellentmondást, és már az egyetemen olyan tudást és tapasztalatot adjon a hallgatóknak, amit a diploma után nem kell még egyszer, immár „élesben” megtanulniuk. Ennek érdekében az oktatók jelentős része gyakorló szakember, az üzleti szféra különféle területeiről.
„A gyakorlatközpontúságban az egyik legnagyobb értékünk az oktatói gárda. A szakok vezetői a saját munkáikba is integrálják a hallgatóikat, akik így például valós filmforgatásokon szerezhetnek gyakorlatot. A másik értékünk az a többezer cégből álló szakmai bázis, akik vállalják, hogy a hallgatóknak kávéfőzés helyett valós gyakorlati munkát nyújtanak. Ez a fajta képzés a munkaerőpiacnak is egyértelműen érdeke.”
A METU portfólió alapú oktatási rendszere a hallgatók soft skilljeit is tréningekkel fejleszti. „Erre a legelejétől óriási hangsúlyt fektetünk. Nem csak szakmai tudást szeretnénk átadni nekik, de fejleszteni akarjuk a kompetenciákat is, a csapatmunkától az önismereti kérdéseken át a munkahelyi viselkedésig. A hallgatók portfólióiba ezek a képességek is bekerülnek” – mondja dr. Tóth Ágnes.
Az egyetem nem csak a hallgatóknak vezetett be tréningrendszert és mentorprogramot. Az oktatókat is folyamatosan képzik, hogy az általuk tanított ismereteket még inkább a készségfejlesztésre fókuszálva tudják átadni a diákoknak. Az oktatók és szakemberek egymás óráit is látogatják és értékelik. „Gyűjtjük, mérjük és elemezzük a visszajelzéseket, amelyek alapján a szakmai stábunk fejleszti tovább a módszereinket. A módszertanunk nem lesz soha teljesen kész, hiszen folyamatosan változnak a viszonyok, amihez a gyakorlatot is igazítani kell, és sokat kell tenni azért, hogy mindig az élen járjunk.”
„Ilyen tudatos építkezésről nincs tudomásom a hazai felsőoktatási rendszerből” – teszi hozzá az egyetem vezérigazgatója. „A portfólió alapú képzési módszer szintén alulról jövő kezdeményezésként indult, amit az egyetem felkarolt, erőforrást tett mellé, és rendszerszintűvé tett. Ennek a fejlődésnek a csúcsa az lesz, ha a karok közötti integráció is megvalósul. Itt még nem tartunk, de már most is vannak olyan oktatási projektek, melyek karok közötti együttműködésről szólnak, például egy divatbemutató, aminek a sikeres megvalósításához az üzleti és a kreatív szakokon tanuló hallgatók együttműködésére van szükség.”
Dr. Tóth Ágnes szerint az oktatás, emberekről lévén szó, sosem lesz teljesen standardizálható, és mindig megmarad a jelentősége a hallgatók és oktatók közti személyes kapcsolatoknak, az így átadott tudásnak, inspirációknak, mindemellett rendszerszinten a módszerek, folyamatok integrációjának van jelentősége.
A METU vezérigazgatója a folyamatos fejlesztésre, az egyetemek jövőbeli szerepének megtalálására személyes misszióként is tekint. „Régen az egyetem maga volt a tudás forrása: a szakmai ismereteket semmilyen más forrásból nem lehetett megszerezni. A tudáshoz ma már bárki bármikor hozzáférhet, az egyetemek működésében azonban ennek ellenére több mint száz évig nem változott semmi lényeges. Aminek meg kellene változnia, az az, hogy az egyetemek ne tekintsék egyértelműnek a jövőben a pozíciójukat, mert a tudás demokratizálódásával már teljesen más a jelentőségük. Nem az egyetem a tudás forrása.Abban mégis tudják támogatni a hallgatókat, hogy hogyan haladnak végig a tanulási folyamaton, bármi is legyen a tudás forrása. Ehhez kell optimalizálni a módszertant. Nos, ezt tesszük mi.”
Hogy a Metropolitan Egyetemnél ez a váltás meg tudott történni, az dr. Tóth Ágnes szerint nagyon sokban múlott az egyetem oktatóin és vezetőin, az ottani szemléleten, és azon, hogy a főiskola, majd egyetem magánintézményként folyamatos versenyre volt kényszerítve. „Sok más magánegyetemmel ellentétben itt sikeresen összeállt minden, és rendszerszinten végig lehetett vinni a változást. Számomra a legfontosabb kihívás, hogy a jó példákból, kezdeményezésekből rendszert építsünk, és biztos vagyok benne, hogy ez hosszútávon hatni fog az egész magyar felsőoktatásra is. Megfogalmazott stratégiai célunk az is, hogy a kelet-közép-európai régió legmeghatározóbb egyetemévé váljunk” – mondja a Metropolitan Egyetem vezérigazgatója.
Dr. Tóth Ágnes 2019 óta a Budapesti Metropolitan Egyetem elnök-vezérigazgatója. 20 éve dolgozik a felsőoktatásban, 11 éve vesz részt a Budapesti Metropolitan Egyetem munkájában. Vezérigazgatói kinevezése előtt ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettesként, marketingvezetőként, stratégiai tanácsadóként segítette az intézmény munkáját. Hozzá kötődik a hallgatóorientált szemlélet megerősítése: ő vezette be az egyetemen az NPS (Net Promoter Score) mutatószám mérését, amely mentén a Metropolitan vezető szerepet kíván szerezni a kelet-közép-európai régió felsőoktatási piacán.
A 2000-es évek közepe óta élesedik az étrendkiegészítő-gyártók versenye. Európa országaiban egyre több piac fragmentálódik, a nagyok szeletéből mind több kis márka próbál morzsákat szakítani magának. Egyáltalán nem is sikertelenül.
Nagyon gyorsan nő a fenntarthatósági, vagyis ESG néven futó zöld befektetési alapokba érkező pénz, és egyre szebbek a hozamok is. A trend várhatóan nem változik 2021-ben sem, minden kisbefektetőnek érdemes figyelnie rá, de azért akad néhány bökkenő.
Igaz történetek a gondoskodási válságról. Az Örkény Színház új előadásában – pillanatnyilag streamelt verzióban – a színészek mellett hétköznapi hősök kerülnek reflektorfénybe. Ápolónő, idősgondozó, szociális munkás, lelki segélyszolgálatos, hospice-os nővér és társaik az alulfinanszírozott ellátórendszerből, akik nélkül leállna az ország, mégsem kapnak elég figyelmet, rangot. Most legalább egy pici jut nekik ebből, a színpadon.
Allergiaközponttal indult, ma különböző profilú egészségközpontok láncba szerveződő csoportja Babai László kevéssé ismert cégbirodalma. A kicsit orvos, gyakrabban üzletember alulról és csendesen építkezik, és sok szempontból más utat jár, mint a legtöbb versenytárs.
