Bár nem a gazdaglisták állandó szereplői, de a Boross család által felépített Oázis Kertészet jelentős céggé nőtt, amely mindannyiunk életében – de legalábbis kertjében vagy balkonján – nyomot hagy…
A cég első 30 éve az alapítók, Boross István és felesége, Hedvig párosa alatt inkább szokásokon alapult. 2009–2010 körül István kezdeményezésére aktívan elkezdtek foglalkozni a generációváltás kihívásaival. A folyamat végére – Magyarországon talán elsőként – külső moderátor segítségét is igénybe véve összeállt egy „családi alkotmány”. István hozzáállását két dologban is úttörőnek mondhatjuk: a jövőkép megfogalmazásába bevonta a négy fiúgyermek – Dávid, Gábor, Bence és Bálint – generációját és nem vetette el külső segítség igénybevételét. Az „alkotmány” gyakorlati hasznát sajnálatos módon hamar megtapasztalták: 2015-ben István tragikus hirtelenséggel elhunyt. Szerencsére az alkotmány részét képezte egy vészhelyzeti protokoll, ami segített stabilizálni a cég működtetését.
A tulajdonlás teljes reformjáról István úgy gondolta, elég lesz rá 5–10 év múlva sort keríteni. A nyereség felhasználásáról ad hoc döntéseket hozott, a céges és magánvagyon között teljes volt az átjárhatóság. Ugyanakkor még életében a négy fiú kapta meg a tulajdon fejenként 20 százalékát, a szülőknél pedig maradt a 10-10 százalék. Sor került továbbá egy részletes vagyonjegyzék létrehozására.
A további lépések már István halála után, a pénzügyi vénával is megáldott Bence aktív közreműködésével történtek. A fő tevékenység – kereskedelem – és az ezt támogató infrastruktúra – ingatlan, flottakezelés etc. – szétválasztásra került több elemre, majd ezt követően elindult a holdingosítás. A testvéreknek több év távlatából immár egyértelmű: ha nem lett volna az alkotmány elvi vezetése és a struktúrapillérek, esélytelen lett volna kezelni a komplex és átláthatatlan helyzetet. A letisztított és rendszeresen értékelt cégstruktúra tette például lehetővé, hogy a közelmúltban az egyik testvér tulajdonát a többiek megvásárolták. A bizalmi vagyonkezelés gondolata ugyan felmerült, de úgy döntöttek, erre majd a következő generációnak való átadás előtt érdemes együtt visszatérniük.
A hazai startupvilág meglehetősen túlfűtött állapotban van, majdnem minden területen sorakoznak az ambiciózus cégek, az egészség(ügy) frontján is egyre többen próbálnak érvényesülni. Körképünkben rangsor nélkül mutatjuk be a piacképes kezdeményezéseket. Olyanokat, amik még nem léptek piacra, és olyanokat is, amelyeknek már milliárdos árbevételük van.
Dicomlab – tervező szoftver fogászoknak A világ összes hiányzó fogán pénzt keresne újításával ez a magyar cég, írtuk januárban a Dicomlabról. A szegedi startup fő terméke egy fogászati műtéti tervezőszoftver. A Smart Guide azóta a fogpótlás teljes folyamatát támogató keretrendszerrel és egy online okosáruházzal egészült ki.
Now Technologies – kontroller kerekesszékeseknek A 2014-ben alapított medtech cég saját innovációjával a kerekesszékkel közlekedők számára fejleszt vezérlést és elektronikát. Mesterséges intelligencia, illetve gépi látás segítségével akadályelkerülő és önvezető funkciókat fejlesztenek okosvezérlőjükbe. Az USA-ban és az EU-ban is jelen vannak.(Az ötletgazda Juhász Márton már a 2017. decemberi Forbes Next címlapján is szerepelt.)
Appercell Biotech – sejtelemzés és adatvizualizáció Gyorsabb és olcsóbb gyógyszerfejlesztési folyamatokat, mesterségesintelligencia-alapú sejtelemzést és adatvizualizációt ígér az Appercell biotechnológiai startup. Korábbi portrénkban úgy fogalmaztak: „Tulajdonképpen miniagyakat és -szíveket hozunk létre egy tálcán, aztán teszteljük őket, hogy hogyan reagálnak.” Több komolyabb befektető is megjelent már a cégben, köztük Hernádi Zsolt kockázatitőke-alapja is. A cég idén tervezi a piacra lépést a termékkel.
Kinepict – röntgenes képalkotás A Semmelweis Egyetemről elinduló startup a mesterséges intelligenciát hívja segítségül, hogy forradalmasítsa a röntgenes képalkotást: a kifejlesztett eszköz kisebb röntgenterheléssel és kevesebb kontrasztanyag-használattal az eddiginél jobb minőségű képet ad az érrendszer állapotáról. A legutóbbi startuplistánkon kilencedik helyen befutó Kinepictre már több, az ágazatban aktív befektető is felfigyelt.
Diabtrend – applikáció cukorbetegeknek Cukorbetegeknek fejleszt terméket a Diabtrend, az algoritmus és a köré fejlesztett alkalmazás digitális ételnaplózás alapján jelzi előre a várható vércukorszintet. A cél olyan termék, amivel napi öt perc elég a szükséges „diabéteszmenedzsmenthez”. A cégben egy ismert cápa, Balogh Petya is angyalbefektető lett.
Scipher Medicine – gyógyszerkutatás Barabási Albert-László gyógyszerkutató cége a harmadik lett a legforróbb magyar startupokat felvonultató áprilisi listánkon. A cég az Egyesült Államok egyik legnagyobb magán-egészségbiztosítójával végez gyógyszerteszteket, köztük a Covid-19 gyógyszerét is, miközben egyre-másra lépnek partnerségekre a mesterségesintelligencia-alapú, személyre szabott gyógyszerfejlesztésükben is. A Scipherben az ágazat nagyágyú befektetői is jelen vannak, a behúzott finanszírozás mértéke meghaladta a tízmilliárd forintot.
Turbine AI – sejtmodellezés a rákkutatásban A budapesti startup digitális sejtmodellek és szimulált kísérletek segítségével modellezi, hogy a rákos sejttípusok milyen reakciót adnak bizonyos gyógyszerekre, így gyorsítja fel a rákkutatást. Igazi góliátok, így az Accel és az XTX Ventures is beszálltak a cégbe. A Turbine AI idén és tavaly is fent volt a legforróbb startupokat rangsoroló listánkon.
Menten AI – fehérjetervezés gyógyszerfejlesztőknek A kanadai–magyar alapítású startup a kvantumszámítógépek és mesterségesintelligencia-algoritmusok segítségével tervez proteineket, ezzel jelentősen felgyorsítva az új generációs gyógyszerek fejlesztési szakaszát. Akkora a cég potenciálja, hogy a világ egyik legjobbjának tartott Y Combinator akcelerátor programjába is bekerült.
Sineko Global – radiológiai segédszoftver A fiatal, első startupjukat építő alapítók olyan mesterségesintelligencia-alapú radiológiai segédszoftvert készítenek orvosoknak, amivel strukturáltan lehet adatbázisokba rendszerezni a radiológiai leleteket. Ráadásul azt tervezik, hogy az elkészült leleteket a szoftver fordítsa le „emberi nyelvre” is, hogy ne csak az orvosok, de a betegek is megértsék őket. A terméket az Egyesült Államokban már használja egy partner, és tesztelik egy svájci klinikán is.
Fitpuli – digitális egészségapplikáció A Fitpuli gyakorlatilag egy digitális munkahelyi egészségprogram: az okostelefonra készült platform a munkavállalók fizikai és mentális egészségének fenntartásában segít, így hozzájárulhat a vállalati hatékonyság növeléséhez. Az alkalmazás lényegében egy fedél alá tereli azokat az extra információkat, amiket eszközeink – okoskarkötők, okosórák és más, kifejezetten aktivitást mérő eszközök – gyűjtenek rólunk.
Entremo – diagnosztikai karperec Öt, egyetemi és nemzetközi ötletversenyeken összeszokott egyetemista alapította a diagnosztikai karperecet fejlesztő Entremót. A termék egészségügyi intézményekben monitorozza számos beteg fontosabb paramétereit, időt és energiát takarítva meg az egészségügyi dolgozóknak. A startup nagyon fiatal, egyelőre a pilot programon vannak túl, a piacra lépés még várat magára.
Phoenix Orthosis – segédeszköz a stroke-on átesetteknek A startup terméke az agyvérzésen átesett páciensek rehabilitációját segíti. Stroke után gyakori állapot a görcsös alkari bénultság: a betegek nem tudják kinyitni ujjaikat. A cég egy ortézist fejlesztett, ami alulról, a tenyérből segíti kinyitni az ujjakat. Az igazi innováció a dologban, hogy ehhez egy olyan fémötvözetet használnak, ami deformálható, de hő hatására visszaáll a kiinduló állapotába.
Hegyek, völgyek, hágók, viaduktok, alagutak, fogaskerék, rafting, túra a fél kilométer hosszú gyalogos függőhídon át. Vonatozás Svájcban 25 évvel ezelőtt és ma.
Volt modell, celebfeleség és makacsul építkező kisvállalkozó – Tomán Szabina ma ott tart, hogy ha tükörbe néz, halványan már látja az egyre nagyobb dimenzióban gondolkodó üzletembert. „Szabina diétájaként” először baráti körben terjedt az általa kipróbált és továbbfejlesztett konzultációs fehérjediéta, ma Toman Diet néven nemcsak Magyarországon keresik, de Romániában, Ausztriában és Németországban is elérhető. Budai cégközponttal, országos franchise-hálózattal, francia gyártóval és prémium ügyfélkörrel kapaszkodott meg a piacon, és érik milliárdos forgalmú vállalkozássá. Alapító-tulajdonosa álmaira sokan mások is üzletet építettek.
Az elmúlt évek tőkebevonásai után most a nyilvános kereskedésben célozza meg a kis- és intézményi befektetőket az AutoWallis. A pesti tőzsde „autós cége” felkészült rá, hogy nem az autótulajdonlás lesz a meghatározó használati forma, tolódik is a szolgáltatások irányába. Válságálló a finanszírozásuk, de mi történik, ha pénz van, csip az autókba viszont nincs? A részvényjegyzés küszöbén beszélgettünk Ormosy Gáborral, az AutoWallis vezérigazgatójával.
