Ebbe a turizmusba belevásik a fogunk

A fogászati turizmus első pillantásra virágzó üzletág volt 2020 elejéig, aztán jött a covid, és letarolt mindent. De tényleg ennyi a történet? Ennél jóval bonyolultabb a dolog, és ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a járvány után minden rendbe jön, és folytatódik a szupersikeres sztori.
Bár a szektor 2019-ig bővült, az már látszott egy ideje, hogy ez a biznisz lassan kezd kifulladni. Hogy mekkora is ez a piac, nehéz megmondani, attól függ, mit számolunk bele. Csak azokat a praxisokat, ahol kizárólag külföldieket fogadnak? Vagy azokat is, ahol vegyes a páciensi kör? Esetleg azokat is, ahová néha be-beesik egy-egy külföldi? A 2010-es évek elején hatvan–nyolcvanmilliárd forintra becsülte a kormányzat a fogászati turizmus értékét. Ez biztosan jelentősen bővült, de az utóbbi öt-hat évben nem készült átfogó felmérés.

Tizenegy évvel ezelőtt, 2010 őszén kezdte meg működését a Magyar Fogászati Turizmus Fejlesztési Programiroda. Azt tűzte zászlajára, hogy Magyarország igazi nagyhatalom lesz a fogászati turizmusban. Nem ők találták fel persze a meleg vizet, hiszen ez az üzlet már jóval korábban beindult. Ráadásul az állami támogatási rendszer 2014 után kifulladt, a fogászati turizmus azonban dübörgött tovább.

A programiroda tündöklése és hanyatlása
Ebben az időszakban jött létre a programiroda, a cél a praxisok támogatása, képzések nyújtása volt kapcsolatépítéssel és miegyébbel. Hogy mennyire jött be, mindenki ítélje meg maga: 2012–13-ban 124 fogászati cég, praxis, vállalkozó kapott támogatást, közülük mára tizenöt kényszertörlés, öt felszámolás alá került, kilenc lényegében nem működik.

A nyertesek többsége ma is stabil, közöttük milliárdos árbevételű cég is van, ám az adatok alapján valószínűleg nem kellő körültekintéssel lett kiosztva a támogatás. A kezdeti lelkesedés után – a 2011-es konferenciáról percről percre beszámolót készítettek, így dokumentálva van, hogy Matolcsy György 8:48-kor, Orbán Viktor 8:53-kor érkezett – 2016-ban elfogyott a lendület, azóta nem frissítik az oldalt, a koordinációs feladatokat végző vállalkozások százmilliós adósságban úsznak.



Könnyű rájönni, miért érte meg már húsz éve is Magyarországra jönni fogászati kezelésekre: a szaktudás ugyanolyan színvonalú volt, az egész jóval kevesebbe került, mint Nyugaton. Elsősorban a munkadíj miatt, de számított az is, hogy hazánkban kisebb árréssel dolgoznak a fogorvosok, ezt bírja el ugyanis a hazai kereslet.

A határmenti településeken gyakorlatilag a 90-es években elkezdett virágozni ez a biznisz, Soprontól Mosonmagyaróvárig minden második kapualjban megjelent a Zahnartzt felirat, sőt egy extra fürdőzéssel összekötve Hévízig is elmentek a külföldi, jellemzően osztrák és német páciensek. Később a fapados repülőjáratok megjelenésével és elterjedésével már nemcsak Burgenlandból vagy Bajorországból tudtak Magyarországra jönni a kezelésre szorulók, hanem Európából gyakorlatilag bárhonnan. Ezzel együtt komplex szolgáltatáscsomaggá is vált a fogászati turizmus, hiszen nem egyetlen, félórás ellátásról szólt a látogatás, hanem többnapos, regenerálódással, szórakozással és pihenéssel teli időtöltésről.
A 2008-as válság komoly erőpróbát hozott a fogászati praxisoknak, de ezután tudott igazán meglódulni a fogászati turizmus, hiszen ekkor különösen fontos lett az alacsony ár. Magyarország sikerre volt ítélve: könnyen és olcsón elérhető, az ellátás színvonalas, de nagyságrendekkel olcsóbb.

Covid, a dózer
A covid hatása egyértelműen katasztrofális volt az egész fogászati szektorra, ezen belül is különösen a külföldiekre specializálódott rendelőkre. 2020 márciusától lényegében leállt az élet, utána nyáron ugyan kinyithattak a rendelők, de külföldiek lényegében nem léphettek be az országba egészen 2021 nyaráig. Azaz ha a külföldiekre szakosodott cégek bevételt akartak, mindenképpen belföldi ügyfeleket kellett szerezniük. Hogy ez kinek hogyan sikerült, arra a benyújtott mérlegek és beszámolók alapján lehet következtetni.

Az egyik legnagyobb szereplő, a Kreativ Dental számai bepillantást engednek, mit okozott a fogászatoknál a koronavírus. A cég bevételei 2019-ig emelkedtek, akkor az árbevétel megközelítette a 3,9 milliárd forintot – korábban 3,2, majd 3,5 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a társaság. Innen, tehát majdnem négymilliárd forintról zuhant 1,3 milliárd forintra az árbevétel, az adózás előtti eredmény 749 millió forintról 17 millióra esett. 2021 lassú de biztos növekedést mutatott eddig a páciensek számában, mondták a Forbesnak.

Azóta már Angliából is könnyebb a beutazás – a brit kormány csak szeptemberben enyhítette a ki- és beutazási szabályokat. Bár a higiéniai és járványügyi előírások szigorúak – csak oltott vagy negatív tesztet felmutató páciensek és kísérők léphetnek a rendelőbe –, és nem is tart senki fertőzéstől, azért még érezhetően kisebb a forgalom. Az emberek egyelőre tartanak az utazástól, ezért nem is várható, hogy a cégek idén el tudják érni a 2019-ben produkált számokat.

Hasonlóan nagyot egyértelműen azok a cégek zuhantak 2020-ban, amelyek nem tudták gyorsan pótolni külföldi ügyfélkörüket. Ez egyebek mellett akkor fordulhat elő, ha a rendelő kiszervezi az ügyfélszerzési feladatokat, hiszen így nem sokat tud tenni új páciensek felhajtásáért. A Helvetic Clinics webszájtja például alapból francia nyelvű, ebből arra lehet következtetni, hogy adott ügyfélkörre lőtt a korábbi években. Ez be is jött a cégnek, hiszen dinamikus bővülés után 2019-ben bevételük meghaladta a félmilliárd forintot. Tavaly azonban 163 millióra esett a bevétel, az eredmény kövér mínuszba fordult.

Gyors piaci körképünk alapján nem járt minden vállalkozás ennyire rosszul 2020-ban. Jellemzően a nagyobb, lehetőség szerint egymilliárd forintot meghaladó bevételű társaságok beszámolóit kerestük, hogy a trendeket is lássuk. Összehasonlításképpen egyébként 2019-ben a magukat elsősorban külföldieknek hirdető cégek jellemzően negyven- és hetvenmillió forint közötti bevételt könyveltek el, persze akadt köztük kisebb, tízmilliós bevételű és közepes, száz–kétszázmillió forintos cég is. Olyat nem találtunk, amelyik növelte vagy akár szinten tartotta volna bevételeit 2020-ban, olyat azonban igen, amelyik megúszta kisebb-nagyobb eséssel – itt a kisebb-nagyobb azért tizenöt–harminc százalék bevételkiesést jelent.

A győri és pécsi fiókteleppel is bíró Dental Unio árbevétele például 1,1 milliárd forintról „csak” 860 millió forintra esett vissza – igaz, ez a 2017-es év bevételének felel meg. Egyértelműen azok a társaságok jöttek ki jobban a covidos időszakból, amelyeknek volt érdekeltsége Nyugat-Magyarországon – a szomszédos országokból kisebb-nagyobb megszakításokkal engedélyezték az átjárást.