Kit érdekeltek a szabad szemmel láthatatlan porszemek, kinek jutott eszébe az otthoni levegő fertőtlenítése a covid előtt? A világjárvány a kórokozók elleni védelem egészen új szintjét, és ezzel egy új piac megszületését is elhozta. Négy kütyü a hiperhigiénia korából.
Lézeres porszívó Az ősszel Magyarországon is bemutatott új Dyson porszívó, a V15 Detect nevű, 260 ezer forintot kóstáló vezeték nélküli készülék tisztítófejébe lézerdiódát építettek. Az általa kibocsájtott keresőfény láthatóvá teszi a szabad szemmel egyébként észrevehetetlen porszemeket. Másik extrája az ötfázisú szűrőrendszer, ami a 0,3 mikron nagyságú mikroszkopikus részecskék és allergének 99,97 százalékát képes elnyelni. Bár ránézve a lézer nem tűnik jobbnak a hagyományos porszívókra épített fényforrásoknál, a szívóteljesítmény tényleg nagyon meggyőző.
Intelligens maszk A koronavírus-járvány a legkülönfélébb cégek fantáziáját is megmozgatta. Például a leginkább gamergépekre és perifériákra fókuszáló Razer még karácsony előtt piacra dobja intelligensnek nevezett, koronavírust is kiszűrő maszkját – még nem tudni, mennyiért. A Project Hazel beépített ventilátorai kihajtják az elhasznált levegőt. Nem hiányoznak belőle a gyártó hétköznapibb termékeiről ismert RGB LED-ek sem, ráadásul a maszk átlátszó, és így láttatni engedi viselőjének arcát, mimikáját is. Ellátták beépített mikrofonnal, és egy külön sterilizáló is jár mellé.
Hogy látja a magyar ingatlanpiac visszásságait és lehetséges megoldásait egy társadalomkutató és egy vezető ingatlanszakértő? Röviden: kicsit máshogy. Tíz erős mondat a Forbes.hu-n olvasható 18 perces páros interjúból.
Jelinek Csaba, városszociológus, a Periféria Központ társalapítója:
1. „Becslések szerint 2-3 millió ember él ma lakhatási szegénységben. 1989-90 körül hasonló számot becsültek az akkori szakértők.”
2. „A kormányzat azt hangoztatja, hogy a magyarok továbbra is magántulajdonban akarnak lakni. De ezzel nem értek egyet. Sokan azért ragaszkodnak itthon a magántulajdonhoz, mert minden más szegmens nagyon rossz állapotban van.”
3. „Ha nem a keresleti, hanem a kínálati oldalt támogatná a kormány, akkor új lakásokat hozhatna létre, amelyek teljes életciklusukban, több évtizedig önkormányzati vagy állami kézben maradnak, és ha ezekből 5—10 évente tovább költöznek a lakók, akkor máris több százezrek lakhatását oldotta meg.”
4. „Mióta magunk mögött hagytuk a pénzügyi válságot, az ingatlanárak globálisan emelkednek, a felsőközéposztály keresleti oldalának támogatásával pedig a kormány mintha egy lejtőn guruló autóban ülve még gázt is adna.”
5. „A közhiedelemmel ellentétben az önkormányzati bérlakásokba nem feltétlenül csak a legszegényebbeknek kell beköltöznie. Egy ideális bérlakásportfólióban vannak például alsóközéposztálybeli egészségügyi dolgozók, szociális munkások vagy pedagógusok alacsony, de fix fizetéssel.”
Balogh László, az ország legnagyobb online ingatlanpiactere, az Ingatlan.com szakértője:
1. „Szokás ugyan kárhoztatni a magas magántulajdoni arányt, pedig előnye is van. A járvány alatt kifejezetten jól jött, hogy a saját tulajdonukban laktak a legtöbben, és nem kellett attól tartaniuk, hogy nem tudják kifizetni a bérleti díjat.”
2. „A forgalmat az utóbbi időben nem csak a kormányzati támogatások alakították: a bérnövekedés, a gazdasági növekedés, a könnyebb hitelhez jutás is ezt segítette – utóbbiért az MNB-nek jár a dicséret, mert nem engedte a fék nélküli eladósodást, ami a devizahiteleknél korábban előfordult.”
3. „A befektetők árfelhajtó hatása egyértelmű, viszont társadalmilag hasznosnak is nevezhető munkát végeznek az ingatlanállomány megújításával, felújításokkal, korszerűsítéssel.”
4. Az Airbnb-törvény kapcsán nem lennék az önkormányzatok helyében. Nekik most azt kell eldönteni, hogy melyik ujjukba harapjanak: a lakók érdekeit és a turizmusból befolyó összegeket kell összehangolni.”
5. „Az egyetlen fenntartható út a bérlakásprogramban, ha az nonprofit lesz. Ez biztosítja a piacinál kedvezőbb díjakat. Azt már láttuk, hogy a profitalapú programokból nem lett semmi.”
Az elmúlt évek tőkebevonásai után most a nyilvános kereskedésben célozza meg a kis- és intézményi befektetőket az AutoWallis. A pesti tőzsde „autós cége” felkészült rá, hogy nem az autótulajdonlás lesz a meghatározó használati forma, tolódik is a szolgáltatások irányába. Válságálló a finanszírozásuk, de mi történik, ha pénz van, csip az autókba viszont nincs? A részvényjegyzés küszöbén beszélgettünk Ormosy Gáborral, az AutoWallis vezérigazgatójával.
A koronavírus-járvány olyan területeket is súlyosan érintett, amelyek nem kerültek be a hírekbe az első lezárások után. Például a fogorvosi rendelőket. Különösen rossz évet zártak a kifejezetten a külföldi páciensek fogadására berendezkedett fogászatok. Mégsem a covid vethet véget ennek az üzletnek.
Az utolsó meleg őszi reggelek egyikén ülünk Tomán Szabinával Budán, a Toman Lifestyle főhadiszállásának teraszán. „Mit kérsz? Nekem minden jöhet, ami kávé” – mondja mosolyogva, közben belekortyol egy pohár americanóba. Délelőtt van, de Szabina már túl van egy üzleti megbeszélésen és egy rádióinterjún, miközben beszélgetünk, folyamatosan jönnek az ügyfelek, zajlik az élet. Ehhez a tempóhoz bizony kell kávé, na meg egy jó kávégép, állapítjuk meg.
